Konferencia konszenzus nélkül
LIGET PROJEKT
Nem született konszenzus a főváros nagy kulturális fejlesztéseiről a Budai Vár és múzeumi negyed - nagy kulturális beruházások a nemzet fővárosában című beszélgetés résztvevői között szerdán a Várkert Bazárban.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által rendezett szimpóziumon sajnálatát fejezte ki, amiért a Kúria szerdán megtagadta a Városligettel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését, mert meggyőződése szerint a budapestiek támogatták volna a projektet.
Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara Településépítészeti tanszékének egyetemi tanára, Budapest egykori főépítésze úgy vélte, a "mindenkori hatalom" nem szereti a népszavazásokat, a főpolgármester pedig nem tartja elég érettnek a budapestieket ahhoz, hogy döntsenek ebben a kérdésben.
Ezzel szemben L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a népszavazással kapcsolatos döntést nem a kormány hozta meg.
A beszélgetést vezető Zsuppán András kérdésére felidézte: Tarlós István stábjának tagjaként 2009-ben még egy másik koncepciót vázolt fel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) elhelyezésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudná támogatni az intézmény Városligetbe költöztetését. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Liget projekt egyik legfontosabb eleme a jelenlegi otthonát a Kúriának visszaadó Néprajzi Múzeum új épületének felépítése, másfelől az MNG-nek át kell adnia mostani helyét a várrekonstrukcióra.
Krähling János egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének vezetője szerint nem kérdés, hogy a Budavári Palotával foglalkozni kell, mert olyan állapotba került, ami tarthatatlan. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a vár rekonstrukciója rendkívül rétegzett feladat, melynek során minden történelmi kor emlékeire figyelmet kell fordítani.
L. Simon László elmondta: a budai Vár rekonstrukciójára gondosan felkészültek, így nem lesz különbség az épület egykori és a jövőben megvalósuló állapota között. A történelmi helyreállítás egyáltalán nem lesz egyedülálló, hasonlóra számos példa van, többek között Münchenből, Berlinből, Drezdából, Varsóból, Kalinyingrádból, Rigából, Vilniusból, Moszkvából vagy Kijevből - sorolta.
Schneller István szerint azonban a "város felől" kell nézni ezeket a beruházásokat, a szakember ezért a Várbazár felújítását üdvözölte, a többi tervvel viszont nem értett egyet. Úgy vélte, a várrekonstrukciónak nem "alapköve" az MNG kiköltöztetése, ráadásul Budapest tele van olyan területekkel, ahol barnamezős fejlesztéseket lehetne végrehajtani.
Baán László emlékeztetett arra, hogy a Liget projekt során a Szabolcs utcában, valamint a Petőfi Csarnok, a Hungexpo irodaházak és a Felvonulási téri parkolók helyén éppen barnamezős beruházásokat terveznek. Ezek nem változtatják meg a Városliget jellegét, hiszen az Új Nemzeti Galéria helyén például 130 éve épület van. A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a projekt négyéves tervezése során számos vitát folytattak, ezeknek is köszönhető, hogy a mostani változat "mind közül a legjobb" lett.
Schneller István elismerte, hogy néhány érvet meghallgattak a Liget projekt kapcsán, hozzátette azonban, hogy nem "készen kapott" döntések után kellene beszélgetni, meg kellett volna például vitatni, hogy költözzenek-e a várba minisztériumok.
L. Simon László szerint fontos a diskurzus, de előbb-utóbb minden kérdésben döntést kell hozni, a rendszerváltás óta eltelt 26 évben ráadásul folyamatosan azon vitatkoztak szakemberek és politikusok, hogy mi legyen a várral. Sosem lesz teljes konszenzus, a munkát azonban el kell kezdeni a szakma meghatározó tagjai és a nyilvánosság támogatásával - tette hozzá.
Az államtitkár felvetette, hogy Schneller István főépítészsége idején sem volt szakmai vagy lakossági konszenzus a Kálvin téri beruházásokról, és nem kérdezték meg a választópolgárokat arról sem, hogy akarnak-e a belvárosba ennyi bevásárlóközpontot, az egykori főépítész szerint azonban nem szabad összekeverni a magánerős fejlesztéseket a közberuházásokkal.
L. Simon László kiemelte: nem szükséges azon gondolkodni, mit lehet majd kiállítani a rekonstruált királyi palotában, mert maga az enteriőr, a fantasztikus iparművészeti teljesítmény lesz a vonzerő. Jogos igénye azonban a kormánynak, hogy ezeket a tereket alkalomadtán állami reprezentációra is használja, erre számos példa van Európában - jegyezte meg.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy terveik szerint a palota egykori szárazárkát teljes egészében feltárják, és a Főőrségi épület visszaépítése után nyitnak egy olyan bejáratot, ahol a látogató a középkortól juthat el a hauszmanni állapotig. "Szó sincs a Horthy-korról, éppen a palota rétegzettségét akarjuk bemutatni" - hangsúlyozta.
Baán László elmondása szerint a Liget projekt nem veszélyezteti majd a főváros többi múzeumát, hiszen ma Budapesten több mint 100 muzeális intézmény működik. Most azonban a várba nem a Nemzeti Galéria miatt látogatnak el az emberek, ahogy frekventált helye ellenére a Néprajzi Múzeum mostani látogatottsága is alacsony - mondta.
A Várról és a Városligetről nem csupán gyakorlati, hanem identitásviták is folynak, melyeknek része, hogy szabad-e helyreállítani egykori épületeket. Budapest Európa legsúlyosabb 2. világháborús sérüléseket elszenvedett városai közé tartozik - emlékeztetett Baán László, hozzátéve: identitáskérdés, hogy mit gondol egy város, egy kor magáról, milyen múltat, milyen értékeket tart követendőnek.
