©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Nyitva tartás, foglalkoztatás, műtárgyak, régészet


A közelmúltban arról adtunk hírt, hogy a múzeumok működését szavatoló szabályok rugalmasabbak lesznek. Kérdéseinkre a Hivatal válaszolt.

Szerző: Berényi Marianna | Forrás: | 2011-09-08 10:00:55

A Kultúráért Felelős Államtitkárság közleményében azt olvashattuk, hogy „rugalmasabbá vált a múzeumok nyitva tartására vonatkozó szabályozás, a módosítás ugyanis a nyitva tartás minimális mértékét az eddigi heti helyett éves szinten határozza meg. A keretszám tematikus és területi múzeum esetén 260, míg megyei és országos intézményeknél 312 nap, ezen belül a fenntartó döntheti el, hogy a napok számát éves szinten hogyan osztja el.” A rendelet valójában már meglévő gyakorlatot szentesít, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a múzeumok egy része eddig is „rugalmasan” kezelte a nyitva tartást. Mi ösztönözte a minisztériumot, hogy most ezt szabályozza?

− A múzeumok nyitva tartása eddig is szabályozott volt. A rendelet módosításával csupán strukturális változás történt, ami azt jelenti, hogy a heti helyett éves szinten határoztunk meg egy keretszámot. Az éves minimum a korábbi heti minimum 52-szerese. Ezen belül a fenntartó szabadon dönthet, hogy mikor tart nyitva. A helyi idegenforgalom alakulása miatt több intézmény érdeke lehet például, hogy különböző módon alakítja a nyitva tartását, nyáron akár egész héten nyitva tarthat, vagy télen akár egy-két hétre be is zárhat.

− Vannak-e kijelölt szempontok, amelyeket a fenntartónak figyelembe kell vennie a nyitva tartás – zárva tartás meghatározásakor?

− Kijelölt szempontok nincsenek, véleményünk szerint az eddig tapasztalt vagy várható látogatóforgalomnak, illetve az idegenforgalomnak megfelelően érdemes a nyitva tartást meghatározni. Mindemellett az intézménynek szem előtt kell tartania a rendeletben előírt korlátozást is (havonta egy hétvége, illetve a nemzeti ünnepek, amit a kedvezményrendelet indokolt), továbbá a napi minimális óraszámot, amely szakmai besorolásonként eltérő.

Mivel a fenntartó szabadon dönt az évi 260/312 nap felhasználásáról, a zárva tartás okát nem vizsgáljuk.

− Mi történik a múzeum alkalmazottaival a „bezárt” időszakban? Szabadságon lesznek? Kapnak fizetést? Vagy csak megbízással foglalkoztatják őket?

A zárva tartás csak a múzeum kiállításaira vonatkozik, így a munkaviszony is folyamatos marad. A rendelet a munkaviszonyban alkalmazott munkavállalókra terjed ki, nem megbízási jogviszonyban szerződött személyekre. Amikor egy kiállítás be van zárva a látogatók előtt, az alkalmazottak vagy kötelezően biztosítandó szabadnapjukat töltik, vagy (amennyiben muzeológusok) gyűjteménygondozási és tudományos kutatással kapcsolatos feladataikat látják el.

− Ugyanazok a szabályok vonatkoznak az országos és a kismúzeumokra egyaránt?

A rendelet szakmai besorolásonként eltérően rendelkezik: közérdekű muzeális kiállítóhely és gyűjtemény esetén hetente három nap, napi négy óra, kivéve a november 1. – március 31. közötti időszak. Tematikus múzeum esetén évi 260 nap, napi négy óra; területi múzeum esetén évi 260 nap, napi 6 óra; megyei múzeum, országos szakmúzeum és országos múzeum esetén évi 312 nap, napi 8 óra.

− Hol köteles a múzeum közzétenni az éves nyitva tartást? Köteles-e egyáltalán?

− A 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet alapján minden muzeális intézmény jól látható módon köteles tájékoztatni a látogatókat a nyitva tartásról. Ez általában a múzeumban, illetve annak honlapján történik.

− Mi lesz a látogató jogaival, ha egy múzeumba be szeretne jutni a zárva tartás idején?

A múzeum előzetesen tájékoztatja a látogatókat a nyitva tartási rendjükről, ami azt jelenti, hogy ilyen eset nem valószínű.

Az anyagköltséget eddig is elő kellett teremteni, de az érintett két intézménytípusban eddig sem voltak restaurátorok, az előírás ellenére sem. A restaurálásra megyei szervezet esetén a megyei múzeumok felszerelt műhelye ad lehetőséget, vagy a múzeumok saját költségvetésükből is kigazdálkodhatják a szükséges forrást, de pályázati forrásokat is igényelni lehet.

− Mi lesz a feladata a műtárgyvédelmi munkatársnak?

A műtárgyak állapotának folyamatos nyomon követése, az alapvető tisztítási munkálatok elvégzése és apróbb javítások. A kérdéshez érdemes megtekinteni a kapcsolódó szakképesítés leírását, ahol mindez részletesen szerepel. A munkakör nem új, a kapcsolódó jogszabályokban már régóta szerepel munkakörként.

− Mi lesz azokkal a gazdag múzeumi könyvtárakkal, amelyek képzett könyvtárost igényelnének, de a fenntartónak nincs pénze, hogy megfizesse őket?

Ha az intézmény tematikus vagy területi múzeum, akkor nem kell könyvtáros, ha annál magasabb besorolású, akkor biztosítani kell, ez jogszabályi előírás.

− Az adattárak eddig is árválkodtak, most a digitális adattárak világában nem volna még inkább szükség képzett szakember munkájára?

Az adattáros munkakörhöz elvárt végzettség azonos a muzeológuséval, így a képzett szakemberek a muzeológusok személyében rendelkezésre állnak, csak már nem önálló munkakörként.

A közérdekű muzeális kiállítóhelyek fő feladata a rendelkezésükre álló műtárgyanyag bemutatása, ezért a muzeológus munkakör létesítése nem elvárás, így a rendszeres szerzeményezésre sincs lehetőségük.

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kisebb települések múltját bemutató intézmények, elsősorban a tájházak – a település identitásának megőrzése érdekében – átveszik a felajánlásként kapott tárgyi emlékeket, hogy megóvják őket a pusztulástól. Ezt a helyzetet legalizálva lehetőséget teremtettünk arra, hogy az ajándékozás útján megszerzett, a kiállításhoz illő, abban bemutatható műtárgyakat megőrizzék, azon kikötés mellett, hogy a nyilvántartásba vételt – szerződéses eseti megbízás mellett – a szükséges szakmai jogosultsággal rendelkező szakági muzeológus végzi.

Ezzel a módosítással erősítjük a kiállítóhelyek (tájházak, helytörténeti-néprajzi kiállítások, irodalmi emlékhelyek) szerepét a település múltjának megőrzésében, valamint lehetővé tesszük, hogy a településen előkerült tárgyi emlékek helyben maradjanak, ne kerüljenek el más település múzeumába.

− Hogyan viszonyul a szabályozás a tárgyak visszaszármaztatásának problematikájához?

A kérdés irreleváns, a visszaszármaztatás ebben az esetben nem merül fel. Kölcsönként eddig is kiállíthattak nem saját gyűjteményükbe tartozó tárgyakat, ebben az esetben a tulajdonjog nem változik, így a visszaszármaztatás sem jelent gondot – a szerződés lejárta után vissza kell adni a tulajdonosnak. Amennyiben ajándékozási szerződés keretében, a tulajdonjog átadásával együtt kerül sor az átvételre, akkor szintén nem merül fel a visszaszármaztatás, hiszen a tulajdonjog is átadásra került. A kérdés során azt is figyelembe kell venni, hogy közérdekű muzeális kiállítóhelyekről (az esetek többségében tájházakról) beszélünk, ahol nincs olyan érték, ami a visszaszármaztatást indokolná.

− Ki dönti el, mi a kisebb múzeumok kiállításához illeszkedő tárgy? Főleg tájházak, emlékházak esetében szokott tágra nyílni az olló a helyiek és a muzeológus szempontja között. Melyik az erősebb?

A muzeológus veszi nyilvántartásba a tárgyakat, így jelezheti a fenntartónak, ha valamelyiket nem indokolt átvenni.

Az önálló régészeti alszámla és az analitikus nyilvántartás.

A 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint a megyei múzeumok (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) a beruházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások elvégzésére (így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, régészeti megfigyelés, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeire) jelentős mértékű átvett pénzeszközt kezelnek. Ezek tényleges felhasználásáról kötelesek a költségeket biztosító beruházónak elszámolni.

Megkülönböztetett fontosságú nemzetgazdasági érdek, hogy a beruházások megvalósításához kapcsolódó régészeti feladatellátás pénzügyi háttere gazdaságosabb legyen, a folyósítási, kifizetési és elszámolási folyamatok egyszerűbb, gyorsabb és főként átláthatóbb pénzügytechnikai rendszerének biztosítása mellett, mely – a régészeti örökség hatékony védelmével összhangban – messzemenően szem előtt tartja a beruházók érdekeit is. Ennek fontos biztosítéka az elkülönített régészeti alszámla és az analitikus nyilvántartás bevezetése.

Figyelem! A módosítások egy része csak 2012. január 1-jétől hatályos, így most még a régi van érvényben. A jogszabály itt olvasható!

Kapcsolódó cikkek:

Cimkék:
Nyitva tartás, foglalkoztatás, műtárgymegőrzés, régészet,minisztérium

    Muzeumok.hu Rss betöltése...