Közülük kerül ki az Év Múzeuma!
PÁLYÁZÓK
A Múzeumok Majálisán adják majd át Az Év Múzeuma 2015 elismerést. A szakmai bírálók személyes látogatásainak tapasztalatait osztja meg egyikük az olvasókkal.
| Zomborka Márta |
2016-05-04 13:14 |
Pályázóink a kisebb muzeális intézménytípusok közül kerültek ki, ezzel együtt számos területen példamutató a tevékenységük szakmánk egészére vonatkozóan. A bírálók sokszor a meglepetés erejéről számoltak be a személyes látogatások után. Ennek kiváltója nemegyszer a kifejezetten ösztönző fenntartói attitűd, a néhány fővel működő intézmények szárnyaló aktivitása és az együttműködésekkel elért kiemelkedő fejlesztések eredménye volt. A pályázók többségét a külső források – a pályázatokon túl a bevonható szakértelem, az önkéntes segítői energia, a lokálpatrióta támogató erő – mobilizálásával elvégzett, hihetetlenül értékes munka jellemzi.
Algyői Tájház (Fenntartója a Gyevitur Vendégház és Turisztikai Kft.)
Az intézmény nem ok nélkül nyerte el tavaly az Év Tájháza címet. A fenntartó települési önkormányzat akaratából és pénzügyi forrásaiból példaértékű fejlesztés zajlott le az elmúlt években. Az előkészítés során megtörtént a gyűjteményi anyag teljes körű, szakszerű beleltározása. Erre alapozva valósult meg az új, informatív, ötletes kiállítás, amelyet élővé tesznek közönségfogadó terei, a múzeumpedagógiai foglalkoztató és az udvaron megépített fedett szín. A tájház korszerű szemléletű, új technológiai megoldásokat alkalmazó tárlatával, aktív múzeumpedagógiai tevékenységével nagy szerepet játszik a helyi identitás erősítésében. A tárgyak nagy része adomány, a ház a település ünnepeinek egyik kedvelt látogatási célpontja, az iskolai oktatás kiegészítő helyszíne. A közösségépítés szempontjából rendkívül fontos a porta hátsó részén kialakított gyógy- és fűszernövénykert, amelyet a helyi kertbarát egyesület gondoz a látogatók számára is további élményeket nyújtva. A tájház egyetlen állandó alkalmazottal működik, a szakmai feladatokat külsős szakemberek végzik.
Bodrogközi Múzeumporta (Fenntartója Cigánd Város Önkormányzata)
A Bodrogközi Múzeumporta eredetileg autentikus tájházként, „falumúzeum” néven alakult. Majd a kisváros megvásárolta a tájházzal szomszédos telkeket, többféle pályázati forrásból nagyszabású fejlesztésbe fogtak, és mára a Bodrogköz egészének képviseletét joggal magáénak tekintő intézményt alakítottak ki. Felépült a kiállítási célokat szolgáló Sőregi-ház (mely a falu kántortanítójának és a fiának, a Déri Múzeum egykori igazgatójának nevét viseli), valamint egy kiterjedt épületegyüttes a rendezvények – vendéglátás, táncház, vásár – kiszolgálására. A területen több nyitott szín, két gyerekjátszótér, kilátó, zöldségeskert, méhes és több kemence is található. A lépcsőzetesen kialakított fedett épület, s maga az udvar is nagyszerű helyszíne bármilyen rendezvénynek, ünnepségnek. A porta rendezett környezettel, barátságos arculattal hívogatja a látogatót, megfogja az arra járót. Új állandó kiállításuk a néprajzi és helytörténeti ismereteket mutatja be interaktívan, a multimédiás eszközök célszerű használatával. A porta folytatódó fejlesztésén érzékelhető a fenntartó és az intézmény szoros együttműködése. Ezt visszaigazolja közös eredményük: a hátrányos elhelyezkedésű térségben élők életminőségének javulása. Az intézménynek egyetlen alkalmazásban álló munkatársa van, a szakmai feladatokat külső szakemberek megbízásával, a mindennapi tevékenységet pedig jól képzett önkéntesek és közfoglalkoztatottak segítségével látják el.
Csornai Muzeális Kiállítóhely (Fenntartója Csorna Város Önkormányzata)
A megyei múzeumi rendszerben kiállítóhellyé visszaminősített egykori múzeum a 2013-ban bekövetkezett fenntartóváltás óta következetesen munkálkodik korábbi rangjának és státuszának visszaszerzésén. A fenntartó elkötelezett támogatását jelzi, hogy a három részfoglalkozású teremőrstátuszból – amellyel a város az intézményt átvette – mára három főfoglalkozású szakalkalmazotti munkakör vált, s e kis csapat jellemzője a közösségi gondolkodás. Megállapodás alapján használják a Premontrei Apátság műemléki épületének jelentős részét, a szerzetesekkel kialakított példás együttműködésen túl pedig kapcsolatot tartanak a város nevelési–oktatási intézményei mellett a fogyatékosok foglalkoztatójával, nyugdíjas klubokkal, helytörténeti körökkel. Az elmúlt években megduplázott látogatószám fogadásához önkénteseket és iskolai közösségi szolgálatos diákokat is rendszeresen foglalkoztatnak. Időszaki kiállítások és rendezvények sorozatával vonzzák be a település és a környék lakosságát, az országos múzeumi nagyrendezvényekhez kapcsolódva érnek el rendkívüli sikereket. A múzeumi munka minden területén helytálló munkatársak innovatív szemlélete itt elsősorban az új célcsoportok megszólításában, a közösségépítésben érhető tetten. Egykor nívódíjjal kitüntetett állandó kiállításuk felett eljárt az idő, a látványos néprajzi és helytörténeti anyag bemutatásának megújítására megtették az előkészületeket. A státuszhiánnyal, költségvetési nehézségekkel küzdő intézmény elkötelezett munkatársai a fejlődéshez alapot teremtettek munkájukkal, elfogadottságukkal.
Atomenergetikai Múzeum (Fenntartója MVM Paksi Atomerőmű Zrt.)
Az Atomenergetikai Múzeum a Paksi Atomerőmű területén működő, az erőmű kommunikációs igazgatósága alá tartozó intézmény. A Látogatóközponttal és a szervezett üzemlátogatási programokkal együtt az erőmű számára a társadalmi párbeszéd egyik legerőteljesebb eszköze. A múzeum jól szervezett, 32 (ebből 10 szakmai munkakörű) munkatárssal dolgozik. A műtárgyállomány nyilvántartása teljes, az intézmény adattárral és egy kisebb szakkönyvtárral is rendelkezik. A múzeumi foglalkozások a fogadótérben kialakított előadóban zajlanak. Itt található a digitális információs anyagok többsége is érintőképernyős pultokon. Oktatási programjuk immáron teljes, minden korosztályra kidolgozott. A múzeum különösen a fizika és atomkutatás iránt érdeklődőket vonzza egy csak itt megismerhető felhalmozott tudásanyag tárgyiasult lenyomatával. Kiállításukban az üzemtörténet bemutatása mellett érzékelhetők az erőműépítés társadalomtörténeti aspektusai is: kik, hogyan, milyen munkaszervezési módszerekkel építették a gyárat, ahhoz milyen egyéb fejlesztések kapcsolódtak. Ezen társadalomtörténeti aspektusok bemutatása érdekes időszaki kiállítások témája lehetne. Együttműködésük az iskolákkal példaértékű, de programjaikkal a családokat is megszólítják.
Paksi Képtár (Fenntartója Paks Város Önkormányzata)
A Paksi Képtár ebben az évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Gyűjteményét javarészt magyar, kisebb részben nemzetközi alkotóktól származó műtárgyak alkotják, öndefiníciójuk szerint „a Paksi Képtár a nehezen emészthető műfajokat, kísérleteket helyezi a fősodorba”. Technikai, gyűjteményi korszerűsége mellett kiemelkedően fontos kiállításpolitikája, kiemelten, a hazai, kortárs művészek nagyobb léptékű bemutatóinak szervezése. A tárlatokat színvonalas kiadványok kísérik. A hosszú évek óta következetes programot követő, a kortárs művészeti intézmények sorában elismert teljesítményt nyújtó intézmény kiállításait izgalmas pedagógiai kínálattal teszi emészthetővé. Kifejezetten a legkisebbeket tekintik célcsoportjuknak, akiket nagy energiákkal szerveznek be a múzeumba. Az utóbbi években fejlesztett múzeumpedagógiai tevékenységükhöz az e területen dolgozó munkatársak számát is növelték. „Kortársalgó” elnevezésű programtípusuk alkalmat nyújt a gyerekeknek, hogy találkozzanak az alkotóművésszel, a művésznek pedig, hogy dolgozzon együtt a gyerekekkel. A kapcsolódó művésztelepi tevékenység támogatja a gyűjteményezést is. A hazai kortárs művészeti élet különleges intézménye, melynek tevékenysége jelentős nyomot hagy a jövő nemzedékeiben. Tereik kihasználását racionalitás jellemzi, a fenntartó jóvoltából új közösségi kiállítótereket is létrehozó fejlesztésen dolgoznak.
Szent Bertalan-templom Kincstára (Fenntartója a Gyöngyös-Felsővárosi Római Katolikus Egyházközség)
A plébánia és a város összefogásával két éve megvalósított Kincstár az uniós támogatással felújított barokk Almásy-palotában kapott helyet. Az épületet felerészben a plébánia, másik felében a múzeum céljaira restaurálták. A műemléki elveknek megfelelő építészeti helyreállításban megtalálták a kellő összhangot a múzeumi funkció feltételeinek teljesítésére. Az épület akadálymentesített, a reprezentatív kiállítóterek mellett létesült múzeumpedagógiai foglalkozásokat szolgáló előadóterem és foglalkoztató is. A kalandos sorsú, hatalmas értékű egyházművészeti anyag bemutatását jól szolgálja a célszerűen kialakított bemutatótermek sora. A hagyományos bemutatási mód mellett informatikai eszközök és programok is támogatják a kiállítást. A korszerűen felszerelt ötvös- és textilrestaurátor műhely munkájának ismertetése része közművelődési programjaiknak. A múzeumhoz tartozik a Szent Bertalan-templom karzatán kialakított időszaki kiállítótér, hasonló célokat szolgál, valamint rendezvényeket is fogad a Szent Anna-kápolna feltárt maradványai fölé épített, látványos „üvegház” is. Programjaik sokoldalúak, különösen az iskolákkal kialakított együttműködésük élénk. A fenntartó plébánia példamutatóan támogatja az intézmény szakmai működését, kapcsolatuk a várossal is kiváló. Fejlesztési elképzeléseik imponálók, terveik szerint újabb helyiségeket is bevonnak a múzeumpedagógiai és közönségszolgálati hasznosításba.
Az Év Múzeuma díj bíráló testülete (Bereczki Ibolya, Császtvay Tünde, Deme Péter, Kiss Imre, Matskási István, Molnárné Aczél Eszter, Török Petra, Végh Katalin, Zomborka Márta) egy fődíjat és egy különdíjat ítél oda idén. A fődíj összegét a DNN Professional Graphics Kft. biztosítja, míg a Basiliskus3D Kft. különdíjként ajánlotta fel saját szolgáltatását. A pályázat eredményhirdetésére, a díjátadásra a Múzeumok Majálisa keretében – május 21-én, szombaton 14 órai kezdettel – kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.
(s)
