Kecskemét avarközpont lett!

KONFERENCIA

Nagy sikerű avar konferenciát tartottak Kecskeméten az állandó régészeti kiállítás témájában a múlt héten.

Magyar Múzeumok Online 2016-05-31 10:15
Cikk küldése e-mail:

 Május 26-án, csütörtökön került sor Kecskeméten a Hatalmi központok az Avar Kaganátusban című országos szakmai konferenciára, mely a Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelyén közel két éve megnyílt „Nagyurak és vezérek. Híres avar leletek a Kiskunságból” című állandó régészeti kiállításra épült.

A konferenciát a kiállítást rendező Dr. Wicker Erika (Kecskeméti Katona József Múzeum) mellett Dr. Balogh Csilla (Isztanbul Egyetem Turkológiai Kutatóintézet, Isztambul, Törökország) és Dr. Szentpéteri József (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont) szervezték. Megrendezését a Kecskeméti Katona József Múzeum és az Ásatárs Kft. támogatása tette lehetővé.

A konkrét témájú, meghívásos konferenciára a korszak legismertebb kutatói közül huszan jelezték részvételi szándékukat; rajtuk kívül az ország egész területéről közel száz szakember vett részt az este 7 óráig tartó ülésen, melyet Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke nyitott meg.

A három téma: Nagyurak és vezérek a Duna-Tisza közén; Táj és megtelepedés – Regionális központok; Kapcsolatok és hatalmi reprezentáció köré épült konferencián elhangzott előadások anyaga a szervezők szándékai szerint ebben az évben kötetben is meg fog jelenni.

 

A szervezők a konferencia sikere alapján másfél éven belül hasonló, de kibővített tematikájú nemzetközi ülésszakot terveznek, mely az Avar Kaganátuson belül a hatalom és periféria kérdéskörével fog foglalkozni; erre a Kárpát-medencén kívüli kutatók részvételére is számítanak.

A kiállítás

A konferencia keretében 2016. május 26-án mutatták be először azt a csodálatos és már restaurált, VII. századi avar kardot, amit Szalkszentmárton (Bács-Kiskun megye) közelében találtak. A kard egy kavicsbánya bővítésekor került elő egy magányos avar sírból tavaly novemberben, Szalkszentmárton külterületén. A sírban nyugvó férfit ezüstkaréjos arany veretekkel díszített övvel, a rangját jelző egy méter hosszú, ezüstszerelékes kardjával, nyílhegyekkel és egy felkantározott lóval együtt temették el a VII. században. A lovas a korabeli elit tagja lehetett.

 

Kovacsóczy Bernadett régész és a kard


fotó: MTI és KKJM Archívum

Arany leletre bukkantak Makó közelében

Fülbevaló az avar korból

Kora avar kori kisgömbcsüngős arany fülbevalókat találtak egy kislány sírjában a Móra Ferenc Múzeum régészei Makó és Magyarcsanád között, az M43-as autópálya nyomvonalán folyó...

2011. augusztus 08. MTI

A régészet napja alkalmából

EGYÜTTMŰKÖDÉS

Együttműködési szerződést kötött a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont múlt pénteken Budapesten.

2016. május 05. MTI

Az aranykincs titkai

NAGYSZENTMIKLÓSI

A kora középkor egyik legjelentősebb aranyleletéről, a nagyszentmiklósi aranykincsről nyílt kiállítás pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.

2016. március 03. MTI
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...