Virtuális gulágmúzeumot indítottak az interneten cseh kutatók
DIGITALIZÁCIÓ
A világon egyedülálló virtuális gulágmúzeumot hoztak létre cseh szakértők az interneten.
A www.gulag.cz honlapot csütörtökön este indította el a prágai székhelyű Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és a Gulag.cz civil szervezet. A weboldalon cseh, angol és orosz nyelven olvashatóak a közzétett dokumentumok, illetve a képanyagot magyarázó szövegek.
"A valódi gulágok maradványainak alapján számítógépes 3D-technikával az interneten rekonstruáltuk a táborokat, azok egyes elemeit, a legkülönbözőbb használatai tárgyakat és mindezt virtuálisan látogathatóvá tesszük a világhálón" - mondta Stepán Cernousek, az Gulag.cz elnöke. Hozzátette: miután az eredeti gulágok Oroszországban nem látogathatók, úgy döntöttek, hogy legalább az interneten megteremtik ezt a lehetőséget.
Az egyes "tárlatokat" a táborokban raboskodó csehszlovák állampolgárok történetei színesítik, s mellékletként megtekinthető számos kiválasztott dokumentum és fénykép, amelyeket a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet történészei gyűjtöttek össze és dolgoztak fel a Csehszlovákok a gulágokon elnevezésű projekt keretében.
Cseh történészek és szakértők első ízben 2008-ban keresték fel az egykori munkatáborokat, majd újabb kutatások következtek. Az összegyűjtött anyag egy részét különböző kiállításokon már bemutatták, most mindez egybegyűjtve megtalálható az online virtuális gulágmúzeumban.
A tervek szerint feltérképezik a közép-európai országokban létesített munkatáborokat is. Magyarországról eddig a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Német Kör) működik együtt a múzeum alkotóival ebben a témában, s magyar nyelvű tematikus honlapja is elérhető. Szlovákiában a Post Bellum civil szervezet a partner.
A virtuális gulágmúzeum létrehozását és működtetését adományokból finanszírozzák. A projektet a Visegrádi Alap is támogatja.
Történészek szerint a 20. század húszas és harmincas éveiben létesített több mint ötven szovjet munkatáborban 15-18 millió ember raboskodott. A rabságot a becslések szerint másfél millió ember nem élte túl. Sztálin halála (1953) után a munkatáborok rabjainak száma jelentősen csökkent. A gulágrendszert hivatalosan 1960-ban szüntették meg. A gulágot megjárt - főként magyarországi, kárpátaljai és szlovákiai - magyarok számát 600 ezerre becsülik a történészek.
