A gyöngyösi Mátra Múzeumban a Magyar Természettudományi Múzeumhoz (MTM) történt csatlakozás óta több vezető is váltotta egymást, jelenleg az MTM korábbi főigazgató-helyettese, Bajzáth Judit projektvezetőként irányítja a gyöngyösi munkát.
Kiss Balázs Levente
2016-06-13 07:54
„Pontos titulusom szerint projektvezető vagyok a Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeumában 2016. március 1-től 6 hónapra megbízva, mely az intézmény vezetésével kapcsolatos tanácsadást és komplex menedzselést jelent” – mondta el Bajzáth Judit. - Emellett a gyűjteményi, tudományos, kiállítási és közönségszolgálati tevékenység irányítása is kiemelt feladatom csakúgy, mint a múzeum külön álló épülete, a Wiltner-ház felújításával kapcsolatos rekonstrukciós pályázat előkészítése.
Gyöngyösön a Mátra Múzeum jelenleg két ingatlanban működik, az egyik ismertebb épületegyüttese az Orczy-parkban lévő kastély és a Természettudományi Pavilon, ahol az állandó kiállítások és természetrajzi gyűjtemények találhatóak. A másik, helytörténeti gyűjtemények raktározásra használt épület ettől pár száz méterrel nyugatabbra, a város főteréhez közel helyezkedik el a Petőfi utcában. A Wiltner-ház egykoron szebb napokat látott patinás épület, voltaképpen Gyöngyös legrégebbi lakóháza, valaha nemesi családok laktak az ódon barokk falak közt. A két világháború között bankár és orvos családok hajléka volt, mai elnevezése is az egykori kórházigazgató Wiltner Sándor nevét őrzi.
A Wiltner-ház közös tulajdon a várossal, a benne jelenleg többségében szociális bérlakások találhatók, illetve egy nyugdíjas szervezet klubhelyisége is. Az épület nagyjából harmadát kitevő épületrész a múzeumé, mely az elmúlt 10 évben jobbára raktárként funkcionált. A múzeum munkatársai részt vettek a helyi kulturális koncepció kidolgozásában, amelyben a Wiltner-ház egészét közösségi és kulturális térként kezelik. Az elképzelések szerint a múzeumi használatú épületrész megmarad, s helytörténeti látványraktárként működik majd. Európai uniós források már rendelkezésre állnak ilyen célra is, azonban nem önálló célként, hanem egy komplexebb, funkcióváltást célzó projekt keretén belül nyílik erre lehetőség – derült ki Bajzáth Judit tájékoztatójából.
„A Mátra Múzeumban a látogatómenedzsment rendszerét újra kellett építeni. Ez május 1-től indult el, a korábban az MTM-ben kidolgozott és alkalmazott rendszert adaptáltuk a Heves megyei településen” – tette hozzá a projektvezető. - Ennek lényege, hogy szervezettebb, átláthatóbb a látogatók fogadása, hiszen rengeteg csoport váltja egymást, sok program van, amire kíváncsiak a hozzánk érkezők. Több mint húsz iskolával és óvodával van megállapodásunk.”
Ezért a teremőrök feladatait is átszervezték, és sokkal inkább a látogatók fogadásában, tájékoztatásában játszanak szerepet, semmint a klasszikus teremőrzésben. Ennek a rendszernek része az is, hogy a teremőrökkel a kommunikáció is rendszeressé vált, megfelelő információkkal látják el őket napi szinten, felkészítik az új látogatófogadásra, külön szakmai koordinátor irányítja a munkájukat. Erre azért is szükség van, mert kezelni kell, hogy a látogatók a kertbe hogyan léphetnek be, egyik épületből a másikba hogyan jutnak át, mindezt úgy, hogy lehetőleg a csoportok ne torlódjanak egymásra, hiszen egyszerre akár 5-6 csoport is érkezhet főszezonban a múzeumba. A hatékonyság növelése érinti az iskolákkal történő jobb, rendszeres kommunikációt is. Mindezeket a feladatokat jelenleg három fő szakalkalmazott, múzeumpedagógus látja el.
Gyöngyösön most készül az anyaintézmény célkitűzésein alapuló szakmai stratégia. A hosszabb távú terv szerint egy regionális muzeológiai és módszertani központot szeretnének kialakítani, illetve a Természetismereti Tudásközpont – amely működtetése az anyaintézmény egyik stratégiai fő célkitűzése – regionális központját szeretnék létrehozni.
„A jövő az intézmény számára az, ha kompetencia központként tud működni. Vannak nagyon jó gyűjteményei, vannak nagyon jó foglalkozásai, jó a múzeumpedagógiája, viszonylag jó állandó kiállításai vannak, – bár ezeket fel kell újítani, hiszen a 21. században egy másfajta szemlélettel kell kiállítást rendezni; fejlődött a tudomány, új fajokat fedeztek fel, egészen más aspektusból látjuk ugyanazt a témát” – tette hozzá Bajzáth Judit. A város (mely jelentős anyagi támogatást nyújt a múzeumnak) nagyon szeretné a helytörténeti kiállítások erősödését, így a múzeum, hogy egyszerre tudja természettudományos és történettudományi ismereteit hasznosítani az ember és a természet viszonyát próbálja több szempontból is feldolgozni. A város csaknem 685 éve „használja” természeti környezetét a Mátraalján, ennek megvannak a helytörténeti vonatkozásai, emlékei, tárgyai. Kiegészítve a természettudomány eredményeivel (tájhasználat, az ember hatása a biológiai sokféleségre, természetvédelem alatt álló területek élővilága stb.) összeállhat egy új kiállítás, ami a város számára is újat nyújthat, hasznos és informatív lehet.
Nézze és hallgassa meg, hogy gondolkodik Bajzáth Judit a természettudományi kiállításokról:
A Magyar Múzeumok Online a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóirata. A Pulszky Társaság fenntart minden, a portál
bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot.
