©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

A Szépművészeti és a Galéria egyesítéséről

A Magyar Nemzeti Galéria közleményt, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata állásfoglalást adott ki a két országos múzeum egyesítésével kapcsolatban.

A Magyar Nemzeti Galéria közleménye

A Magyar Nemzeti Galéria vezetősége és munkatársai a Magyar Közlöny 2011. évi 111. illetve 123. számaiban megjelent 1326/2011. (IX. 29.), illetve 1353/2011. (X. 20.) számú Kormányhatározatokból értesültek arról, hogy a miniszterelnök úr Dr. Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját kormánybiztosnak nevezte ki az új nemzeti közgyűjtemény koncepciójának, ennek keretében a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésének előkészítésére. Míg az első határozat egy alapos, szakmai alapokon nyugvó, közös stratégia kidolgozását sejttette, a második 2012. február 29-i határdátummal már a „beolvadás” személyi és szervezeti intézkedéseinek megtételére hatalmazza fel a kormánybiztost.

Mivel nem történt előzetes egyeztetés, legalább a főbb elvek kidolgozása a fenntartó és az érintett felek között, a Magyar Nemzeti Galéria rendkívül problematikusnak tartja a két intézmény gyors, mechanikus összevonását. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy egy új intézmény létrehozása több éves előkészítő munka után valósul meg. Elvégzik a szükséges hatástanulmányokat, kockázatelemzést és a későbbi fenntarthatóság figyelembevételével kidolgozzák az új intézmény misszióját, stratégiáját. Mindehhez az adhat jogcímet, hogy a nemzeti vagyon, a műtárgyállomány jobb körülmények közé kerül és bemutatásuk, közreadásuk magasabb szinten valósulhat meg. Az új múzeum-koncepció kidolgozására tehát – a 2013. szeptember 30-i határidő figyelembe vételével – a Magyar Nemzeti Galéria partnerként történő bevonásával kerülhetne sor.

A Szépművészeti Múzeum jelenlegi épülete nem alkalmas további műtárgyak befogadására, elég megemlíteni a különösen érzékeny, felbecsülhetetlen értékű szárnyasoltárok hely- és klimatizációs igényeit. A két intézmény az új múzeum megalakulásáig még évekig régi székhelyén kénytelen tovább működni, ami nem eredményez megtakarítást. Az összevonás után azonban még kevesebb költségvetésből kellene gazdálkodniuk, a kiállítások, a kiadványok mellett a műtárgyak és az épületek állagvédelmét biztosítaniuk. Ebben a szorító gazdasági konstrukcióban a nemzeti művészet képviselete, a magyar művészet tudományos feldolgozása és közzététele értelemszerűen csupán alárendelt szerepet kaphat.

Úgy gondoljuk, hogy nem a jelennek, hanem a jövőnek, a következő generációknak építünk új múzeumot. Magyarország kulturális javait csak egy elkötelezett, erre a munkára specializálódott, magas szakmai színvonalat biztosító intézmény tudja hatékonyan közvetíteni. Erre a garanciát egy szakemberek bevonásával közösen kidolgozott, gyakorlati, muzeológiai, tudományos stb. elveket is tartalmazó koncepció összeállítása adhat. A Magyar Nemzeti Galéria eredményei bizonyítják, hogy addig is képes az 1997. évi CXL törvényben rögzített „kulturális javak védelmén” túl a jelenlegi szervezeti formájában a magyar művészetet mind a nemzetközi színtéren, mind a hazai viszonyok között méltón képviselni, közönség elé tárni. Éppen ezért a beolvasztást – az új épületek hiányában – egyelőre szükségtelennek, mindkét intézményre és gyűjteményre nézve károsnak tartjuk. Egyetlen „eredménye” egy nagy múltú, a nemzeti kultúrkincs védelmével és szakmai kezelésével megbízott intézmény, a Magyar Nemzeti Galéria indokolatlan megszüntetése lenne. A Magyar Nemzeti Galéria vezetősége a fenti indokokkal levélben fordult Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez.

Az AICA állásfoglalása

Az október 20-i Magyar Közlönyben megjelent 1353/2011. számú kormányhatározat szerint a Kormány egyetért „az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes létrehozásának előzetes irányaival”, valamint „Magyar Nemzeti Galéria beolvadása révén a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésével”.

Mindez azt jelenti, hogy egy kormányhatározat nyomán, alig több mint négy hónap múlva (határidő: 2012. február 29.) megszűnik az egyik legfontosabb közgyűjteményi intézményünk, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődik az elmúlt száz év legnagyobb volumenű múzeumi beruházása. Hatalmas horderejű döntések, amelyekhez azonban további információk alig, hatásvizsgálatok, szakmai háttértanulmányok pedig egyáltalán nem állnak sem a szakma, sem a tágabb nyilvánosság rendelkezésére. A szeptember 29-én kinevezett kormánybiztos, Baán László nyilatkozataiból kiolvasható „előzetes irányok” mögött nemhogy konszenzus, de egyetlen szakmai vélemény sem áll. A kormány pedig ezt a nagy horderejű döntést nem támasztotta alá koncepcióval, és nem is indokolta.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium éppen egy évvel ezelőtt tett ígéretet a múzeumi törvény módosítására (2011. első felére), a kiszámítható finanszírozás megteremtésére, valamint a múzeumi területen dolgozók életpályamodelljének kialakítására. Mindebből semmi nem valósult meg, a közgyűjtemények leépítésekre és további megszorításokra kényszerülve mára működőképességük határára jutottak. A kormányzati kultúrpolitika nem rendelkezik koncepcióval a közgyűjtemények finanszírozásával, működtetésével kapcsolatban. Ebben a környezetben egy koncepció, szakmai egyeztetés és indoklás nélkül végrehajtott intézménymegszüntetés és egy várhatóan gigászi költségekkel járó beruházás elindítása óriási hiba.

A kormánybiztostól várjuk a határozatok részletes indoklását, a döntést megalapozó háttértanulmányok és a hosszú távú koncepció nyilvánosságra hozatalát. Az illetékes minisztériumoktól várjuk a múzeumi terület szabályozására irányuló elképzelések nyilvánossá tételét. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria intézményi átalakítására és egy új múzeumi negyed tervének megvalósítására csakis megalapozott véleményekre építő szakmai viták és a közgyűjtemények helyzetének rendezése után kerülhet sor.

A fotón Balázs József Tamás Csapda című műve látható, amely a MNG Magáért beszél - A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) éves kiállításán volt látható.