Múzeumok ellenőrzése: Déri Múzeum
SZÁMVITEL
Az ÁSZ megállapította, hogy a Múzeum által kialakított irányítási rendszer összességében nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást.
| Állami Számvevőszék |
2016-12-09 09:37 |
Befejezte az Állami Számvevőszék a debreceni Déri Múzeum 2011–2014 közötti időszakra kiterjedő gazdálkodási tevékenységének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Múzeum által kialakított irányítási rendszer összességében nem biztosította az átlátható, elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást. A Múzeum pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. A Múzeum alaptevékenységének részét képező kulturális javak nyilvántartásáról ugyan gondoskodtak, azonban azok állományvédelme és vagyonbiztonsága a kölcsönzéseknél nem volt biztosított. A Múzeum nem intézkedett a korrupció elleni védelmet biztosító integritás szemlélet érvényesítése érdekében.
Magyarország Alaptörvénye P) cikke szerint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A megyei hatókörű városi múzeumok kulturális szempontból meghatározó jelentőségűek mind földrajzi elhelyezkedésüket, mind az ellátott feladatokat, valamint látogatottságukat tekintve. Pénzügyi és vagyongazdálkodásuk meghatározza a közfeladatok ellátását, a kulturális örökséghez tartozó javak védelmét és megőrzését, valamint a nyilvánosság számára történő hozzáférhetőség biztosítását.
A Debrecenben található Déri Múzeumnál az irányító szervi hatásköröket 2011. december 31-ig a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2012. december 31-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. január 1-jétől Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése gyakorolja. A középirányító szervi feladatokat 2012. január 1-jétől 2012. december 31-ig a Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központ látta el. A Múzeum pénzügyi, gazdálkodási feladatait 2011-ben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató Főigazgatósága, 2012-ben a Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központ, 2013-2014 között pedig a Múzeum végezte. A Múzeum teljesített bevétele 2014-ben 618,5 millió Ft, teljesített kiadása 586,2 millió Ft volt.
Az ÁSZ megállapította, hogy az irányító szervek Múzeumra vonatkozó feladatellátása részben volt szabályszerű, mivel 2012-ben a hatályos alapító okirat kiadására és államkincstári nyilvántartásba vételére határidőn túl került sor. A 2011-2012-es átszervezés szabályos volt, a 2012-2013-as központi alrendszerből önkormányzati alrendszerbe történő átszervezés során azonban sérült az átláthatóság, mert a vagyonleltár nem tartalmazta a kulturális javak felsorolását, továbbá annak tagintézményenkénti meghatározását.
A Déri Múzeum ellenőrzése során az ÁSZ alapvető szabálytalanságokat tárt fel. Nem határozták meg a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok munkafolyamatainak leírását, az önköltségszámítás elvein alapuló részletes számítási eljárásokat, és a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet. A kockázatkezelési rendszert 2011–2012 között nem alakították ki, működtetése pedig 2013-tól nem volt szabályszerű. 2013-2014-ben az SZMSZ-ben nem határozták meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, tehát nem intézkedtek a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése érdekében. A belső szabályozás nem biztosította a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés érvényesülését a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága tekintetében. A Múzeum a jogszabályban előírt közzétételi kötelezettségének nem tett eleget. Nem biztosították továbbá a gazdálkodás szabályszerűségének, a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét, mivel nem gondoskodtak a belső ellenőrzés szabályszerű kialakításáról és működtetéséről.
Az ÁSZ feltárta, hogy bevételek elszámolása nem volt szabályszerű, mivel a vagyon hasznosítása vagyonkezelési/hasznosítási szerződés hiányában történt, továbbá nem gondoskodtak a bizonylatok jogszabályban előírt megőrzéséről. A kötelezettségvállalást több esetben nem az arra jogosult végezte el, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzés hiányában történt, illetve az érvényesítést a teljesítésigazolást megelőzően hajtották végre. A Múzeum 2013–2014 között közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül vett igénybe szolgáltatásokat, 2012-ben jogalap nélkül, 2013–2014 között vagyonkezelési szerződés hiányában tartotta nyilván könyveiben a vagyontárgyakat. A selejtezési tevékenység végrehajtása 2013–2014 között nem felelt meg a belső szabályozás előírásainak. A kulturális javak kölcsönzése során a Múzeum több esetben nem rendelkezett határozott idejű írásbeli kölcsönzési szerződéssel, illetve azok nem tartalmazták a jogszabályban rögzített kötelező tartalmi elemeket, emiatt a kölcsönzött kulturális javak állományvédelme nem volt megfelelően biztosított.
Az ÁSZ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének kettő, a Déri Múzeum igazgatójának pedig további 24 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
A JELENTÉS EGÉSZE AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK WEBOLDALÁN OLVASHATÓ
