Ma: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

EMLÉKEZET

Minden évben újabb nevekkel bővül a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen található emlékfal.

Cikk küldése

e-mail:

Az Országgyűlés 2000-ben született döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Mivel idén április 16. egybeesett a keresztény húsvét és a zsidó pészah ünnepével is, ezért a holokauszt emléknappal kapcsolatos állami megemlékezéseket 19-én, szerdán rendezték meg.

1944-ben április 16-án kezdték meg a zsidók gettókba telepítését. 55 nap alatt mintegy 550-600 ezer magyar zsidót deportáltak, főként Auschwitzba. A történészek folyamatosan dolgoznak az áldozatok azonosításán. A Páva utcai emlékhelyen évről évre egészítik ki a táblákat, amelyek már több mint 180 ezer nevet tartalmaznak.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen 2017. április 19-én délután 3 órakor Grósz Andor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnökének köszöntőjével kezdődött megemlékezés. Ezt követően Köves Máté Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, a Honvédelmi Minisztérium tábori főrabbija beszélt. Az ünnepi beszédet Simicskó István honvédelmi miniszter mondta. Majd Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója avatta fel az újabb neveket tartalmazó táblákat.

A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (röviden: Holokauszt Emlékközpont) az 1923-ban épült Páva utcai zsinagóga mellett 2004-ben létrehozott múzeum és egyben emlékhely, amely a magyarországi zsidó holokauszt eseményeit dolgozza fel és állítja ki. A helyszínválasztás nem véletlen: a környéken a vészkorszakban internálótábor működött. Felelős tervezője Mányi István, belsőépítésze Szenes István és Gergely László, táj- és kertépítésze Török Péter voltak, akik tervezés során a földrengések okozta épületi elmozdulásokat igyekeztek utánozni, amivel a holokausztra, mint a magyarországi zsidók földrengésére kívántak reflektálni.

Belül a zsinagógát felújították, ami ma is működik, valamint egy belső kertet és egy árkádsort alakítottak ki az emlékezésnek. Az itt látható állandó kiállítás vezérmotívuma az állam és az állampolgár viszonya, pontosabban az a folyamat, ahogy a magyar állam fokozatosan megfosztotta polgárait jogaitól, javaitól, szabadságától, emberi méltóságától és végül puszta életétől.