Közlemény
A Magyar Nemzeti Galériáról és a Szépművészeti Múzeumról
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottságának közleménye a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum tervezett egyesítéséről.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottságának, mint a szakterületet és az intézményeiben dolgozó tudományos kutatókat képviselő választott testületnek tagjai – megvitatva a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum tervezett egyesítésének kérdését – az alábbi véleményt alakították ki.
1.
2011. október 20-án kormányhatározat (1353/2011. X. 20.) jelent meg, amely a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum „egyesítéséhez szükséges személyi és szervezeti intézkedések megtételére” a 2012. február 29-i dátumot jelölte ki. A határozat nem indokol, hatálya az előkészítésre terjed ki és nem rendeli el e dátumot követően a Magyar Nemzeti Galéria tényleges megszűnését, ahogyan nem rendelkezik további működésének feltételeiről és körülményeiről sem.
A Bizottság megállapítja, hogy a közel azonos nagyságú nemzeti közgyűjtemények „egyesítésének” gondolata anélkül került a kormányhatározatba, hogy a szakterület felelős testületeivel bármilyen előzetes konzultáció vagy egyeztetés történt volna. A határozat kibocsátása előtt nem született részletes szakmai indoklás, nem készült az összevonás muzeológiai és az intézményi következményeire vonatkozó hatástanulmány sem. Úgy gondoljuk, hogy a jogi helyzet most még módot ad arra, hogy a döntéshozó ezt a szakmailag előkészítetlen és megalapozatlan határozatot újra átgondolja.
2.
A Bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy nem merült föl olyan elfogadható ok vagy szakmai magyarázat, amely a két múzeum összevonását, önállóságuk és hagyományos gyűjtési profiljuk megváltoztatását indokolná. Nem látunk semmilyen szükségszerű összefüggést a két intézmény megkezdett egyesítése, valamint az Ötvenhatosok terére szánt múzeumépületek jövőbeni megépítése között sem. A múzeumok összevonásának kérdését haladéktalanul le kell választani a tervezett majdani beruházásról, s ezzel egyidejűleg fel kell függeszteni az intézmény-összevonás előkészítésének folyamatát.
3.
A Bizottság tagjai aggályosnak látják, hogy az összevonással helyrehozhatatlanul sérülhet a Magyar Nemzeti Galéria szakmai autonómiája. A „beolvasztás” várható következményeként tartani lehet attól, hogy a Magyar Nemzeti Galéria egy tőle eltérő gyűjtőkörű másik intézmény alárendeltjeként nem tud majd megfelelni eddig elismeréssel végzett alapfeladatainak, például a magyarországi képzőművészet folyamatos és a kortárs műveket tekintve „naprakész” gyűjtésének. A kulturális intézményrendszerben a Magyar Nemzeti Galéria az egyetlen múzeum, amelyik kiállításaiban és tudományos tevékenységében a hazai képzőművészetet a magyar államalapítástól napjainkig reprezentálja. Emellett olyan szellemi műhely is, amely egyre fontosabb szerepet kap a nemzetközi, illetve határon túli, közép-európai régió művészettörténeti kutatásában. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Nemzeti Galériának mint autonóm nemzeti intézménynek nélkülözhetetlen szerepe van a hazai kulturális és képzőművészeti életben, továbbá az ország szellemi teljesítményeinek nemzetközi megismertetésében, presztízsének megtartásában.
4.
A Magyar Nemzeti Galéria intézményi integritásának és önállóságának védelmében széles szakmai konszenzus alakult ki. A tervezett összevonás elleni petíciót eddig több mint 2900-an írták alá, muzeológusok, művészettörténészek, könyvtárosok, levéltárosok mellett a társtudományok képviselői és mintegy 600 külföldi szakember, közöttük számos nemzetközi tekintély is. Különösen fontosnak tartjuk a határon túli – elsősorban erdélyi – magyar szakemberek több mint 160 aláírását. E támogatottságot fontosnak érezzük, noha a magyar múzeumügy jelenének és jövőjének kérdéseiben eddig elmaradt szakmai-tudományos vitákat nem helyettesítheti.
5.
A Művészettörténeti Tudományos Bizottság feladata az általa képviselt szaktudomány hazai helyzetének, állapotának figyelemmel kísérése és e kérdésekben vélemény nyilvánítása. Ezért különös felelősséget érez a fontos tudományos műhelyek működésének szellemi és tárgyi feltételei iránt. A Bizottság ragaszkodik a tudományos műhelyek és iskolák sokféleségének elvéhez. Különösen aggályosnak ítéli a szakmán kívüli kontraszelektív vezetési módszerek terjedésének lehetőségét. A Bizottság mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Galériának mint a magyarországi művészet története jelenleg vezető tudományos műhelyének veszélyeztetését tekintené megengedhetetlennek – mégpedig nemcsak a hazai, hanem az egyetemes magyarság szempontjából is. Mint az MTA köztestületi tagjaiból választott testület, a Bizottság a maga felelősségének tudatában igényli véleményének meghallgatását és tiszteletben tartását – különös tekintettel az e szakterület szakembergárdáját és utánpótlását is általánosan érintő, hátrányos jelenbeli folyamatokra.
Tisztában vagyunk annak a felelősségnek a súlyával, amelyet a ma művészettörténészei a következő generációkkal szemben egy ilyen horderejű döntéssel kapcsolatban viselnek. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága ennek a kötelezettségnek kíván eleget tenni.
Budapest, 2012. február 3.
