Magyar nyelv és békadal
Élet A Magyar Nyelv Múzeumában
Nemzetközi hírű múzeum az ország szélén. Békafütty és látogatói dicséret.
| Szathmáry-Király Ágnes |
2012-05-09 15:13 |
A tavaszi reggelek békadalra kezdődnek A Magyar Nyelv Múzeumában. Az egykori Kazinczy-birtok kis tava felől hallatszik a kuruttyolás. Teli torokból brekegnek lakói, egészen addig, míg meg nem érkezik Ludmilla, a széphalmi gólya, és reggeli gyanánt el nem ropogtat néhány békacombot. Vannak köztük olyanok, akik még hajnalban igyekeznek elbújni a hosszú csőrű madár elől. Jó menedék nekik A Magyar Nyelv Múzeuma. Éjjel, vagy kora hajnalban az épület réseit felkutatva bejutnak a biztonságos „üvegpalotába”, míg az első dolgozó seprűvel ki nem kergeti őket a kertbe. De nem ez az első eset, hogy a természet beköltözik a múzeumba. Visított már vízisikló láttán a kulturális menedzser, szaladt már egér elől a tárlatvezető, és hozott már frászt teremőrre az Akadémiai Teremben pihenő barázdabillegető. Mindennapos a kertben játszadozó mókusok látványa, ahova telente a rókák is betévednek, akár napközben is. Sőt fel-feltűnik a kertészház kéményén a bölcs 
gyöngybagoly. Akár azt is mondhatnánk, hogy ennyire közel a természethez, ez így természetes. Ettől is olyan élő ez a múzeum, miként attól, amit bemutatni kíván: a magyar nyelv.
Nézd meg képgalériánkat!
Genius loci
Sokszor éri az a kritika A Magyar Nyelv Múzeumát, hogy centrális témáját nem kellett volna földrajzilag ennyire perifériára helyezni. Nem feledkezhetünk azonban meg arról az eszmeiségről, amely az épület falait övezi. Amikor a magyar nyelvről beszélünk, minden hazafinak Kazinczy Ferenc neve jut először eszébe. Az író, aki megújította a magyar nyelvet, és nagy hatással volt az irodalmi ízlésre. Németh László találóan így fogalmaz vele kapcsolatban: „Ő az irodalmi élet telefonközpontja, nem lehet jó huzal, amely nem ebbe a központba fut.” Semmi sem bizonyítja jobban ennek valódiságát annál a több mint 6000 levélnél, amelyet Kazinczy maga jegyzett le, és
ma kortörténeti dokumentumként tartják számon a nyelvújítás, a felvilágosodás időszakából. Nincs még valaki, aki ennyit tett volna a magyar nyelvért. A Magyar Nyelv Múzeuma éppen ott épülhetett fel, ahonnan a magyar nyelv megújításáért és életben tartásáért folytatott harc megindult: Kazinczy Ferenc egykori birtokán, a nyelvújító sírjának szomszédságában, néhány méterre az Emlékcsarnoktól, amelyet az utókor a széphalmi mester egykori házának helyén emelt tisztelete jeléül, és nem utolsósorban, ahonnan naponta munkába indult Zemplén vármegye levéltárába.
Kihívás a periférián
A helyválasztás szépségének persze megvannak a hátulütői is. Nem tud annyira beépülni az országos köztudatba, és sokszor kiesik a pénzosztók és a politika látóköréből is. Talán éppen ez a kissé mostohasors teszi még kedvesebbé azok számára, akik a környezetében élnek, a fenntartásáért küzdenek. Itt valóban meg kell dolgozni minden látogatóért, hiszen az ország lakosságának nagy része komoly anyagi áldozatot hoz azért, hogy 
ezt a lakóhelyétől akár több száz kilométerre fekvő zarándokhelyet meglátogassa. Az a csodálat, amellyel a vendégek többsége távozik A Magyar Nyelv Múzeumából, lelkesíti a munkatársakat, hogy még színesebb, még sokrétűbb tárlatokkal, programokkal várják a látogatókat. Egy soproni házaspár egyhetes nyaralásából három délutánt a széphalmi emlékkertben töltött: vissza-visszatértek, mert úgy érezték, még mindig nem néztek meg mindent, még mindig maradtak titkok, amelyeket A Magyar Nyelv Múzeuma fedhet fel előttük. És mesélhetnének azok a diákok is, akik unott arccal érkeztek a múzeumpedagógiai foglalkozásokra, és csillogó szemmel távoztak.
Országos múzeum?
De nem csak a területi periféria miatt komoly kihívás a múzeum látogatószámának növelése. A téma, amelynek bemutatására az intézmény hivatott, nem mindennapi. Nincs a világon még egy ilyen múzeum, amely a nemzeti nyelv ápolását ily módon tűzte ki célul. Vannak próbálkozások Olaszországban és Dániában. A figyelem ezekről a helyekről is a magyar példa felé irányul. Méltán lehet ezért is büszke A Magyar Nyelv Múzeumára minden magyar ember.
Helyzetén pedig leginkább az segíthet, ha országos szakmúzeumi státuszt kap. Az új rendelet, amely a múzeumi szervezetek átszervezésére irányul, esélyt adhat arra, hogy egy ekkora jelentőségű intézmény kitörjön a mostoha körülmények szorításából, területi perifériája ellenére nagyobb figyelmet kapjon itt, ahol a legegyszerűbb emberek többsége is tisztán, irodalmi magyar nyelven beszél, bizonyítva ezzel is Kazinczy jelentőségét és azt, hogy a magyar nyelv legalább annyira élő, mint a szentélyét körülvevő természet.
A múzeum honlapja itt található!
