Lendületben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Az intézmény újabb négy nagyprojektjét támogatja a Kormány
Immár 20 fölé emelkedett a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága által elnyert uniós pályázatok száma azzal, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság támogatta az intézmény újabb nagyprojektjeit.
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága jelenleg a legnagyobb kulturális projektgazda, eddig megnyert projektjeinek összértéke meghaladja a 12 milliárd forintot. Műfajilag a projektek széles skálán mozognak: vannak közöttük a Regionális Operatív Programban elnyertek, a Környezetenergetikai Operatív Programból támogatott történetikert-revitalizációk, önkormányzattal közös városrehabilitációs pályázatok és a Társadalmi Operatív Programban eredményes kisebb projektek.
 |
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a nemzeti vagyonkörben lévő, a nemzet kultúráját reprezentáló épített örökség kiemelkedő értékű műemlékeinek és természeti védelem alatt álló kertjeinek kulturális-közcélú hasznosítója. Jelenleg 42 jeles műemlékegyüttesért felelős az ország egész területén, közöttük nemzeti és történelmi emlékhelyek (Somogyvár, Fertőd) és a világi építészet reprezentánsai (várak, paloták, kastélyok) éppúgy megtalálhatók, mint szakrális emlékek (remeteségi együttes, kápolnák, templomromok), vagy a török hódoltság korának különleges épületei (minaretek, türbe, dzsámi). Munkáját alapvetően költségvetési támogatásból végzi, de a helyreállítások és turisztikai fejlesztések forrását az utóbbi években döntően sikeres uniós pályázatokkal teremti elő. A fejlesztési programok közül már 2011-ben lezárásra került kettő, az idei első félévben ugyanennyi, szeptemberben pedig újabb két projekt befejezése várható. A futó projektek szabályosságának és eredményességének eddigi ellenőrzései során az ellenőrző hatóságok szabálytalanságot nem találtak, a beruházások bonyolítását mintaértékűnek minősítették.
Varga Kálmán, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a Regionális Operatív Program pályázatán három régióban öt nagyprojekttel indultak, és ebből négy lett eredményes. A kormányzati döntés értelmében az intézményhez tartozó somogyvári bencés apátság Szent László Nemzeti Emlékhelyének kialakítása és az ozorai Pipo várkastély turisztikai fejlesztése 1,5–1,5 milliárd, az edelényi Kastélysziget II. fejlesztési üteme 900 millió a fertődi Esterházy–kastély felújításának III. üteme pedig több mint 1 milliárd forint támogatásban részesül.
 |
A somogyvári Kupa várhegy, Koppány herceg vára, (Szent) László lovagkirály (1077–95) bencés apátsága és első temetkezési helye ma már nemzeti emlékhelyeink egyike. A Szent Egyed tiszteletére 1090 körül emelt monostor és temploma a hazai építészettörténet kevéssé ismert, de rendkívül jelentős emléke, mely a hozzá kapcsolódó szellemi örökséggel és szakralitással a nemzeti identitás emblematikus helyszíne. Az elnyert támogatás lehetőséget ad az értékközpontú helyreállításra és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére. Feljavításra, illetve részleges rekonstrukcióra kerülnek a templom és a kolostor romjai, kiegészülve a dupla sáncárkok feltárásával. Megépül a térszint alatti, felvezető kiállításoknak is helyet adó látogatóközpont, a nagy befogadóképességű parkoló, a felvezető út és a kertek, parkok rendezése során szabadtéri rendezvényekre szolgáló színpad létesül. Mindez kiegészül rekreációs területtel (játszópark, fűszernövény kertek). A műemléki terület és a korszerű múzeumpedagógiai módszerek (hologram, virtuális rekonstrukciók) hátterének megteremtésével a fogadócentrum alkalmassá válik a nemzeti identitást erősítő oktató-nevelő tevékenységre is.
 |
Az itáliai származású és Zsigmond király (1387–1437) hadvezéreként kiemelkedő ozorai Pipo, azaz Filippo Scolari (1369–1426) 15. századi reneszánsz atmoszférájú várkastélya egyik élménygazdag helyszíne a Dunántúlon megmaradt középkori műemlékek csoportjának. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága eddigi fejlesztései eredményeként az együttes magja, a négyszög alaprajzú várkastély helyreállításra került és a belső terekben kialakított enteriőrök, a látványos kiállítások és a kapcsolódó szolgáltatások népszerű és látogatott helyszínné emelték Ozorát, pozitív hatásokat kifejtve a település életére is. A további fejlesztésekre kidolgozott projektben szerepel a külső várfalak és a várárkok rekonstrukciója, a várbörtön helyreállítása, a reneszánsz piactér kialakítása, valamint a látogatóközpont és parkoló kiépítése. A tervezett projekt jó példa arra, hogy az értékelvű örökségvédelmi és turisztikai fejlesztések szinergikus hatásai a település fejlődésének motorjaivá válhatnak.
 |
Az edelényi L'Huillier–Coburg–kastély a korai barokk építészet kiemelkedő, „Kelet–Magyarország Fertődje”-ként aposztrofált emléke, melyben az ország legnagyobb összefüggő rokokó falkép-együttese található. A helyreállítás I. nagy ütemének elvégzésére a 2008-ban elnyert uniós források teremtettek lehetőséget, és a 2013 tavaszán záruló beruházás tartalmilag a főépület külső-belső felújítását, a termekben található művészeti értékek restaurálását, valamint a hosszú távú fenntarthatóság és az értékek megőrzése érdekében az épület megfelelő turisztikai-kulturális hasznosítását foglalja magában. Az I. ütem a projektösszeg korlátai, illetve a 2010-es árvíz miatt nem fedezte a kastély rekonstrukciójának teljes befejezését, ezért a beruházás most elnyert II. ütemében végezhető el az oldalszárnyak, pavilonok és a kastély földszintjének teljes helyreállítása.
 |
Fertőd–Eszterházán az Esterházy–kastélyegyüttes az I. és II. felújítási-fejlesztési ütemének folytatásaként a III. ütem legjelentősebb beruházása a Haydn–tradíciók szellemében fogant és nemzetközi jelentőségű zenei kultúra fellendítését szolgálja: a kiskastély marionett színházhoz tartozó tömbjének helyreállításával (régizenei mesterkurzusok helye, a koncertközpont szervizhelységei, próbatermek stb.) ennek feltételei teremtődnek meg. Ezzel válik teljessé a déli kastélypark keleti szélén húzódó melléképületsor felújítása, önálló rendezvényi és idegenforgalmi egységként. (Itt kapnak helyet majd a kastélyegyüttes működését biztosító irodák is, a rendezvényekhez parkoló létesül.) Az első két ütemben megalapozott fejlesztés III. fázisa az értékkibontakoztatáson és a turisztikai lehetőségek további bővítésén túl minőségi előrelépést jelent a műegyüttes rangos zenei műveltségének újjászületésében is.
Varga Kálmán úgy látja, jó stratégiai döntés volt, amikor az intézményi munka prioritásaként 2007-ben az uniós pályázatokon való erőteljes szereplést jelölték meg és a helyreállítási-fejlesztési célok eléréséhez projektszemlélettel közelítettek. „Csak ez rettenetes bürokrácia ne lenne!” – tette hozzá, s meggyőződése szerint nem az unió, hanem a források felhasználási folyamatára rátelepedő érdekcsoportok nehezítik meg a beruházások racionális végig vitelét. Az intézmény tarsolyában egyébként további tervek is lapulnak: projektekkel készülnek a szeptemberben záruló ún. kisattrakciós pályázatra, és körvonalazódnak már a 2014-ben kezdődő új pályázati ciklusra beadandó tervek is.
