A Napraforgó grófnő
Kastély
Kiállítás a füzérradványi Károlyi–kastélyban.
| Varga Kálmán |
2012-07-09 11:24 |
Egy nemes lelkű, művelt asszonynak, gróf Károlyi Lászlóné gróf Apponyi Franciskának (1879–1958) az életét villantja fel a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága által rendezett kiállítás, mely a zempléni hegyek övezte füzérradványi Károlyi–kastélyban tekinthető meg. Az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz műegyüttes új időszaki bemutatója a „Kastélyúrnők” című kiállítás sorozat második része, az elsőt tavaly rendezték meg a nádasdladányi Nádasdy–kastélyban „Szerelem mindhalálig és azon túl” címmel Gróf Zichy Ilonáról (1849–1873).
Apponyi Franciska grófnő egy nagy múltú, magyar arisztokrata család sarjaként született 1879-ben, s 1897-ben ment férjhez a hasonlóképpen tekintélyes, régi és előkelő magyar arisztokrata családból származó gróf Károlyi Lászlóhoz. A házaspár pompás, főképp itáliai reneszánsz műtárgyakkal ékesítette a család füzérradványi otthonát, a Károlyi–kastélyt. Az első világháború alatt s az azt követő válságos időkben Franciska grófnő áldozatos munkával segítette a rászorultakat: vezető szerepet vállalt számos jótékonysági rendezvényen, egyesületben-egyletben, ő alapította az ország első csecsemőotthonát Újpesten. Hazai és nemzetközi adakozásból mintaértékű falut építtetett Fóton (Fótújfalu) a rászorulóknak, mely a „Suum Cuique” (Mindenkinek a magáét) nevet kapta.
Az 1920-as évek végén Zebegénybe költözött, ahol az egyik házat a másik után vette meg, s hozatta rendbe, majd maga köré gyűjtötte a falubeli gyerekeket és megteremtett egy varázslatos világot, melynek a „Virágegylet Zebegény” (VEZ) nevet adta. A zebegényi gyermekek mellett a Károlyi s az Apponyi család gyermekei is tagok lettek az egyesületben, amely 3 éves kortól fogadta be a gyerekeket, egészen addig, míg be nem fejezték az iskolát. Az óvodás kislányokat éneklőmadarakról, az óvodás kisfiúkat ragadozó madarakról, az iskolás lányokat virágokról, az iskolás fiúkat pedig fákról és cserjékről nevezte el. A gyermekeknek minél többet meg kellett tudni névadójukról, annak életéről és a természetről. A Virágegylet hivatalosan 1931. június 25-én alakult meg, s a tagok közé felnőttek is bekerültek, a grófnő pedig mesevilágot varázsolt maga köré az egylet tagjainak: rendszeresen sportoltak, sport- és ügyességi versenyeket rendeztek, úsztak, a kicsiknek mesedélutánokat tartottak, a lányok kötni és varrni tanultak, s háztartási ismeretekre is oktatták őket. Táncolni tanultak, énekeltek, sétakocsiztak, kirándultak, színielőadásokat rendeztek és létrehoztak egy botanikai gyűjteményt (herbárium) is. A tagok az adományokból és támogatásokból, valamint a virágegyleti vendégházak bevételéből teljes cserkészfelszerelést, táncruhát, tornaruhát és futballmezt kaptak, sőt a hidegebb napokra hosszú ujjú pamuttrikót is. A grófnő nagy ünnepeken, Húsvétkor, Karácsonykor, de Mikuláskor és más ünnepeken is megajándékozta a gyerekeket, akik ruhát, cipőt, takarót, könyvet, csokoládét, édességet vagy éppen déligyümölcsöt kaptak. Az Egylet egykori tagjai továbbadták gyermekeiknek, unokáiknak a VEZ történeteit, azt a szellemiséget és gondolkodásmódot, amit a VEZ jelentett, amire gróf Károlyi Lászlóné gróf Apponyi Franciska tanította őket.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megszülető kiállítás, amely október 31-ig tekinthető meg, Apponyi Franciska emlékét idézi fel a legkorszerűbb multimédiás eszközökkel. Aki betér a kastélyba és a korhűen berendezett enteriőrök után megtekinti ezt az időszaki bemutatót, alighanem meglepődik: nem klasszikus kiállítást fog látni, hanem egy megelevenített, látvánnyá formált elégiát, amely közel hozza a nemeslelkű grófnő lelkét a ma emberéhez.
A kastélyról bővebben: itt
