Tavaszi kastélyvirágzás
Edelény
Reméljük a hír igaz, és tavasszal újra végigsétálhatunk a felújítás alatt álló edelényi kastély termein.
| Varga Kálmán |
2012-03-03 15:00 |
Az edelényi L'Huillier–Coburg–kastély a hazai korai barokk építészet kiemelkedő emléke. Építtetője a francia származású Jean–François L'Huillier, aki katonaként vett részt a török elleni küzdelemben, Buda 1686-os visszafoglalásában, s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott. A báró 1728-ig építkezett a Bódva–folyó által körülölelt kis szigetre, de nem tudta örömét lelni francia és itáliai hatásokat mutató kastélyában, mert még az építkezés befejezését megelőzően meghalt. A díszítő munkákat már özvegye, Marie–Madeleine de Sainte–Croix készíttette el, a déli homlokzaton elhelyezett emléktábla tanúsága szerint1730-ban. Az együttest egykor francia jellegű barokk kert vette körül. A 19. század első felében a Szász–Coburg–Gothai hercegi család birtokába került az edelényi uradalom és vele a kastély is. A Coburg család életében nem a rezidencia számított jelentősnek, s az uradalmat 1864-ben hitbizománnyá alakították át, az épület egy részébe pedig a járási bíróság költözött. 1928-ban a kastély az Igazságügyi Minisztérium tulajdonába került és a nyugati szárnyban börtönt alakítottak ki. 1945 után több intézmény is működött az épület falai között: járásbíróság, ügyészség, napközi, öregek otthona, ügyvédi munkaközösség, egyes részei pedig lakásként szolgáltak.
A kastély emeleti hét szobájában rokokó falfestmények maradtak fenn, melyek többsége az 1760-as években készült. A falképek vezető mestere az iglói Lieb Ferenc volt, mellette az egri származású Woronieski János és később a miskolci Fabriczy Ignác is dolgozott a képeken. Lieb és műhelye a figurális jeleneteket festette, Woronieski nevéhez pedig a díszítő falfestések köthetőek. A sajátos zamatú, derűs ábrázolások a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartoznak. Külön érdekességük, hogy a képeken szereplő női figurák mindegyike Mária Terézia királynő arcmását mutatja.
Az 1990-es években hosszú ideig üresen álló és romló műemlékegyüttest 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, majd elvégezte a legégetőbb állagvédelmi munkákat. 2004 és 2006 között egyes részek helyreállítására – például a középrizalit tetőszerkezetének rekonstrukciójára – is sor került. Az intézmény 2006-ban kezdte meg annak a 2,2 milliárd forintos nagyságrendű európai uniós projekt kimunkálását, amelynek támogatási szerződését 2009. március 25-én írták alá. A projektet 180 millió forint keretű támogatás egészíti ki, amely a kastélysziget élővilágának revitalizációjára fordítható. A rekonstrukció a főépület külső-belső felújítását, a termekben található művészeti értékek restaurálását, valamint a hosszú távú fenntarthatóság és az értékek megőrzése érdekében az épület megfelelő turisztikai-kulturális hasznosítását foglalja magában. A munka a tervek szerint 2011 végére fejeződött volna be, de a 2010-es nagy árvíz miatt a kivitelezést át kellett ütemezni és a projekt zárását ez év végére kijelölni.
Mivel a kastély iránti érdeklődés a felújítás kezdete óta érezhetően növekszik, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága úgy döntött, hogy bár még folynak a helyreállítási munkák, ez év tavaszától részleges nyitva tartással látogathatóvá teszi az együttest. Szakszerű vezetéssel megtekinthetők lesznek a reprezentatív emeleti traktusok, melyek termeiben a falképek restaurálása már elkészült, a kápolna és a saroktornyok, valamint a belső kert és a kastélyt körülölelő Bódva–holtág megújult parkja. Az áprilistól tervezett megnyitással a látogatók bepillanthatnak a még zajló munkálatok műhelytitkaiba is.
