©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Meg van az Év Tájháza is: Nagymányok!

Múlt héten kiderült, hogy melyik tájház volt a legeredményesebb az elmúlt időszakban.

Hajdúböszörmény volt a házigazdája a X. Országos Tájháztalálkozónak, amelyet az alapításának hamarosan 10. évfordulóját ünneplő Magyarországi Tájházak Szövetsége rendezett. A konferencianapon a hajdúböszörményi Városháza Báthory termében adták át az „Év Tájháza” díjat. Az országos szervezet hazai, valamint határon túli tagjai és az érdeklődők a hétvégén ismerkedtek meg a város és a környék tájházainak hagyományaival.

A szakmai nap bevezető előadását a társszervező önkormányzat képviselője, Kiss Attila polgármester, országgyűlési képviselő tartotta a hajdúböszörményi hagyományőrzésről a rendezvények tükrében. Dr. Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának vezetője előadásában a kisebb muzeális intézmények által a közelmúltban elnyert európai uniós pályázati eredményeiről nyújtott tájékoztatást. Szegedyné Fricz Ágnes (Vidékfejlesztési Minisztérium) előadása a HÍR védjegyről és a hungarikumokról szólt. A Keleti Ökorégió Egyesület képviseletében Feketéné Molnár Erzsébet a tájházat, mint a helyi termékek, kézműves alkotások „piacát” mutatta be. A délutáni programok a Népi Hajdúházban folytatódtak. A szakmai program részeként a TÁMOP „Építő közösségek” pályázatán nyertes tájházak (Cigánd, Orfű) kreatív iparral kapcsolatos programjait ismerhették meg az érdeklődők. Október 6-án a környező települések tájházainak, jellegzetes népművészeti, kézműves tevékenységeinek megismerésével folytatódott a találkozó. A délutáni kézműves, és gasztronómiai program helyszíne a Hajdúböszörményi Tájházak voltak.

A X. Országos Tájház-találkozó társrendezői: Keleti Ökorégió Egyesület, Hajdúböszörményi Önkormányzat, Civilek a Lakóhelyért Egyesület.

Az „Év Tájháza”

Az „Év tájháza” címet idén a Nagymányoki Tájház nyerte el. Nagymányok Tolna megyében, a Mecsek hegység és a Völgység dombvidékének találkozásánál fekszik. A mai tájház épületét az 1880-as években Stenger József építette. A Stenger család az első nagyobb sváb betelepítési hullámmal érkezett a Dél-Dunántúlra, 1730-41. között a közeli Cikó község anyakönyveiben szerepel ez a név. A házat a mai örökösöktől, Hucker Józseftől és Kiss Józsefné Hucker Katalintól vásárolták meg.

1997-ben a Német Kisebbségi Önkormányzat megvásárolta az 1880-as években Stenger József által épített lakóházat a telekrésszel együtt, amit a kisebbségi önkormányzat anyagi lehetőségei függvényében, a „Tájházak a közösségért” és a „Vendégváró tájházak” című pályázatok segítségével 2008-ra felújított.

Az épület a hagyományos sváb építkezés jegyeit viseli. Alapozása a helyben rendelkezésre álló mecseki mészkőből, a falak döngölt vályogból készültek. A főépületben három nagyobb helyiség (első szoba, lakókonyha, hátsó szoba) és a kamra található. A téglázott tornácot a sváb házakra jellemző esztergált faoszlopok tartják. A nagymányoki németség tárgyi emlékeit bemutató kiállítási anyagot már 1976 óta gyűjtötte a helyi hagyományőrző csoport. A múzeum négy helyiségben mutatja be a közel 1500 leltározott darabból álló néprajzi gyűjteményt.

A négyhelyiséges lakóépülethez 1927-ben hozzáépített présház, majd az azt követő fészer a látogatók kulturált fogadását, kiszolgálását biztosítják rendezvények, múzeumpedagógiai foglalkozások alkalmával, de helyet adnak időszaki kiállításoknak is. A tájház és környezete kiemelt helyszíne a település és a Német Kisebbségi Önkormányzat rendezvényeinek, az elmúlt években sikeresen bekapcsolták a kiállítást az iskolai oktatásba is.

A fokozatos, ugyanakkor komplex módon történő fejlesztés és a jövőben tervezett célkitűzések együttesen járultak hozzá, hogy a nagymányoki Német Nemzetiségi Tájház sikeren pályázhatott 2012-ben az „Év Tájháza” cím elnyerésére.

A nagymányoki tájház fenntartója, a Nagymányoki Német Nemzetiségi Önkormányzat, a működtetésében részt vevő civilek, önkéntesek együttesen segítették hozzá a múltjukat sokszínűen bemutató kiállítóhelyet, közösségi színteret a Magyarországi Tájházak Szövetsége által alapított kitüntető cím elnyeréséhez.

 

Magyarországi Tájházak Szövetsége

A 2002. november 26-án alakult Magyarországi Tájházak Szövetsége az alapítás óta eltelt közel egy évtizedben az alábbiak történtek:

• 2003-tól minden év őszén megrendezi a Szövetség az országos találkozót. A szakmai programok mellett a résztvevők gyakorlati példákon keresztül is megismerkedhetnek egy-egy térség néprajzi, népi építészeti, helytörténeti sajátosságaival.

• A tagság számára „Tájházi műhely” címmel évenként hat részből álló szakmai- továbbképzési programot szervezett, ahol elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesítette a résztvevőket. A képzések helyszínét többnyire a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum biztosította, de Mezőkövesden, Szennán, Nyíregyháza - Sóstón is sor került a „Tájházi műhely” alkalmaira. A továbbképzések kiteljesedéseként valósult meg 2009-ben a „Tájházi Akadémia”, amely mindazokat az ismereteket – vagy azok forrását - tartalmazta, melyeket egy 21. századi speciális kisgyűjtemény vezetőinek, fenntartóinak ismernie kell. A sikeres kezdeményezés alapján „Tájházi ismeretek” címmel az akadémia tananyaga idén kiadvány formájában is megjelenik.

• Eredményes kapcsolatfelvételt és érdemi együttműködést alakított ki a Szövetség a határainkon túli magyar nyelvterületek tájházaival, azok vezetőivel; Vajdaság, Szlovákia, Kárpátalja, Erdély területén.

• Szoros, intenzív kapcsolatot épített ki a Szövetség a szakmai és a hasonló területen működő társszervezetekkel, intézményekkel, valamint a kultúráért felelős minisztérium Közgyűjteményi Főosztályával (SZNM, NKÖM, OKM, NEFMI, KÖH, ICOM MNB, Magyar Turizmus Rt, Pulszky Társaság, országos kisebbségi önkormányzatok, Honismereti Szövetség…).

• Meghirdette az „Év tájháza” pályázatot, amelynek fő célja a tájházak szakmai színvonal-növelése, és az átlag feletti, példaértékű házak fokozottabban ismerté tétele.

• A Szövetség kiadványa, a Tájházi Hírlevél évente négy alkalommal jelenik meg, bemutatva jól működő tájházainkat, a házak fenntartásával, karbantartásával, a gyűjtemények védelmével, gondozásával, pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatással. Kiadványaink elektronikus úton a  www.skanzen.hu honlapon is olvashatók.

A Magyarországi Tájházak Szövetsége tíz esztendős szakmai tevékenységében központi helyen szerepel a tájházakkal, e speciális, a helyi közösségek életében kiemelt szerepet játszó muzeális és közművelődési intézményekkel szorosan összekapcsolódó ismeretterjesztő, tudásátadó tevékenység. Az ismeretterjesztés egyik területe kifejezetten a tájházakat fenntartó, működtető, és az utóbbi fél évtizedben jelentős fejlesztéseket megvalósító egyesületi tagoknak szól, amelynek kiváló alkalma az Országos Tájháztalálkozó. A szakmai nap elméleti előadásai egy-egy összefoglaló témához kapcsolódóan széles kitekintésre adnak lehetőséget, ugyanakkor a konkrét eredmények, sikerek, mások számára alkalmazható jó gyakorlatok bemutatását is szolgálják. Az egymástól tanulás lehetőségét nyújtják a szakmai nap délután programjai, amelyhez jól kapcsolódnak a következő nap tanulmányi kirándulásának kiválasztott helyszínei.

2012 novemberében Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ünnepi tanácskozás köszönti az alapításának 10. évfordulóját ünneplő civil szervezetet.