Egy felmentés margójára
Intézmény
Mi történt Heves megyében? Az okokról egyelőre csak egyoldalúan tájékoztathatunk, mivel Rémiás Tibor volt megyei múzeumigazgató visszavonta nyilatkozatát.
| Kiss Balázs Levente |
2012-12-21 11:18 |
Kézhez kapta és szerkesztőségünkkel meg is osztotta dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet volt vezetője azt a részletes indoklást, amelynek alapján a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, Benedek István november 27-én, egy dolgozói értekezlet nyilvánossága előtt visszavonta – a munkaviszony megtartása mellett – felsőbb vezetői megbízatását. A felek az okokat és az indokokat eltérően értékelik.
November 27-én reggel 8 órakor a gyöngyösi Mátra Múzeumban megszűnt az áramellátás, és csaknem egy órán keresztül sötétség honolt az intézményben. Nem működött semmi, amihez elektromosság kell, sem a riasztók, sem a természettudományi pavilon pálmaházának, akváriumainak és terráriumainak levegőztetői, hűtő- és fűtőberendezései. A gyöngyösi áramszünet alatt vonták meg a Heves Megyei Múzeumi Szervezet központjában, az egri Dobó István Vármúzeumban dr. Rémiás Tibor vezetői megbízatását, illetve egyúttal léptették elő addigi helyettesét, Berecz Mátyást megbízott igazgatóvá, aki még aznap intézkedett a számla kifizetéséről.
Persze az áramszünetnek volt előzménye. Az említett menesztői határozat indoklása szerint a megyei múzeumi szervezet a 2012-es évben 5,5 millió forint tartozást halmozott fel az áramszolgáltató Émász Nyrt.-vel szemben. Ennek rendezésére az év során a múzeum többször kapott felszólítást az áramszolgáltatótól, majd végső megoldásként – mint ahogyan azt az indoklás is tartalmazza – a fenntartó azt a javaslatot tette, hogy a régészeti alszámláról csoportosítsanak át pénzt a rezsiszámla kifizetésére. Ezt korábbi sajtónyilatkozatában dr. Rémiás Tibor is megerősítette, ám a Magyar Múzeumok Online-nak adott nyilatkozatát az üggyel kapcsolatban a jelen cikk megjelenése előtt visszavonta.
A fenntartó Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) vezetőjének, Benedek Istvánnak az üggyel kapcsolatos véleménye szerint a fenntartó szerepe a törvényes és jogszerű működés felügyelete és betartatása. Mint fogalmazott: – A múzeum önállóan gazdálkodó szerv, így elsődlegesen a múzeum vezetőjének kellett volna megoldást találnia a kialakult helyzetre, azonban a volt igazgató által megtett lépések nem bizonyultak elégségesnek egy ilyen helyzet kezelésére. Rémiás úr véleményével a saját kollégáival (régészeti vezető, gazdasági vezető) állt szemben – akik szerint jogszerűen használhatták volna fel a régészeti pénzek egy részét a közüzemi számlák rendezésére.
Benedek István, a HMIK vezetője már korábbi sajtónyilatkozataiban is említette, hogy a dr. Rémiás Tibor felsőbb vezetői megbízatását visszavonó határozat az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma és Balog Zoltán miniszter jóváhagyásával történt meg. A Magyar Múzeumok Online kérdésére Benedek István megerősítette, hogy az áramszámla ügye igazából már nem játszott szerepet ebben, hiszen korábban, október közepén elindult az az eljárás, amelynek eredményeként a minisztérium is jóváhagyta a fenntartó döntését a felmentésről.
– Az áramszámla ügye és a vezetői megbízás visszavonásának jóváhagyása igazából már csak véletlen egybeesés volt. A részletes indoklás tételesen felsorolja azokat a pontokat, hogy a június elejétől október közepéig is terjedő időszakban milyen kifogások merültek fel a fenntartói oldalról, a közigazgatási eljárási rend szemszögéből nézve az intézmény vezetésével kapcsolatban. Az egyes problémás esetek folyamattá láncolódtak, az intézmény vezetője nem tudott beilleszkedni az államigazgatás működési rendjébe, mely minden vezető számára törvényi kötelesség – szögezte le Benedek István.
Dr. Rémiás Tibor június 1-jétől töltötte be az igazgatói posztot a Heves Megyei Múzeumi Szervezet élén. A pályáztatási folyamat már ez év februárjában elkezdődött, első körben összesen heten – köztük négy belsős – adtak be pályázatot, majd a legvégső körben a három legjobb pályázó közül kellett választani. Benedek István szerint dr. Rémiás Tibor pályázata az egyik legjobb volt, a személyes meghallgatás során is határozott koncepciót vázolt fel, ezért nyerte ő el a vezetői megbízatást.
– Az igazgató hivatalba lépése után viszont sorra elmaradtak azok a lépések, reformok, amelyeket a pályázatban vállalt. A kívülről érkező vezető feladata lett volna többek közt a széttöredezett munkahelyi kollektíva összekovácsolása, az egység megteremtése. A belső átvilágítás, a szervezet átalakítása, a gazdasági racionalizálás azonban elmaradt, a belső vezetői posztokat nem pályáztatták meg. Ha valaki első számú vezető, akkor az első naptól teljes mértékben felel az intézmény működéséért, szakmai programjáért, gazdálkodásáért, a személyi állományért és még sorolhatnám. Akkor, amikor a múzeum több mint 50 millió forint tartozást görget maga előtt, egyetlen napot sem lehet késlekedni az aktuális feladatokkal. A múzeumi vezető feladata a szervezet irányítása, biztonságos működésének megteremtése, nem pedig muzeológusi munka – fűzte hozzá Benedek István.
A magasabb vezetői megbízás visszavonásának írásos indoklása húsz pontban foglalja össze dr. Rémiás Tibor a fenntartó által vétkesnek ítélt lépéseit, melyek összegzéseként a fenntartó HMIK a vezetői utasítások „sorozatos megtagadása, illetve késve, többszöri felszólításra” történő végrehajtása miatt teszi indokolttá a felmentést.
Muzeológusi szakmai vélemények szerint az indoklás legtöbb pontja olyan apróbb szabálytalanságokat említ – szabadságolás megkésett bejelentése, szerződések kései felülvizsgálata, vagy be nem tartott, késve teljesített adatszolgáltatási határidők, az adatok nem megfelelő bontása, rendezése –, amelyek általában nem teszik indokolttá, hogy egy megyei múzeumigazgató vezetői megbízását visszavonják. Ráadásul ezek az elmaradások az indoklás szerint is kicsit késve ugyan, de az újabb határidőre mind teljesültek vagy részben teljesültek.
Az indokok között találunk még olyan pontokat is, amelyek korábban már a sajtóhírekben is felmerültek. Ilyen például a parádi Palóc Tájház megkésett átadása, vagy az az eset, hogy a Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjteményt ez év júliusa helyett csak szeptember közepe után sikerült átvennie Hatvannak, mert a gyűjteményi revízió nem készült el időben. Az ezzel kapcsolatban korábban megfogalmazódott muzeológusi vélemény szerint szakmaiatlan kérés egy több tízezer tételből álló gyűjtemény teljes revízióját egy-másfél hónap alatt elkészíteni.
– Nem értem a késlekedés okát, hiszen a fenntartó például a revízió előtt is kikérte a múzeumi szakma véleményét. Megállapították, hogy ez a munka mennyi idő alatt teljesíthető, majd a saját, többször módosított határidejüket nem tudták tartani – állapította meg a történtekkel kapcsolatban Benedek István, a HMIK vezetője. – Dr. Rémiás Tibor igazgatói munkájával kapcsolatosan egyébként éppen ezek a kívülről aprónak tűnő, ám komoly zavarokat előidézni képes lépések, a kérések és utasítások maradéktalan be nem tartása, a közigazgatási működési rendbe való be nem illeszkedés vezetett el a vezetői megbízás visszavonásáig. A megyei intézményfenntartóhoz jelenleg 21 intézmény tartozik, egyik vezetésével és irányításával kapcsolatban sem merültek fel olyan problémák, mint a múzeum esetében. Sajnálatos, hogy Rémiás úr nyilatkozataiból mind a mai napig az derül ki, hogy nem érti, vezetőként milyen feladatai, jogai és kötelezettségei voltak az általa vezetett intézménnyel és a felügyeleti szervekkel szemben. A tények makacs dolgok, persze lehet viszonylagossá tenni, bagatellizálni, félremagyarázni őket, de attól továbbra is tények maradnak. Ha valaki sorozatban nem teljesíti a kötelességét, hanem azért rendre a körülményeket és mást hibáztat, az finoman szólva nem túl elegáns és korrekt dolog – tette hozzá Benedek István.
Dr. Rémiás Tibor 1962-ben született, nős, négy gyermek édesapja. Történész PhD-fokozatát Debrecenben szerezte, nevéhez 120 cikk és publikáció, 18 önálló kötet fűződik. Szakterülete a 18. századi gazdaság- és társadalomtörténet, uradalomtörténet, nemzetiségtörténet. 2012 júniusáig a miskolci Hermann Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott, majd június 1-jétől csaknem fél éven át november 27-ig igazgatta a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet és egyben az egri várban működő Dobó István Vármúzeumot. Vezetői megbízatásának visszavonásával kapcsolatban korábban felmerült az is, hogy összefüggésbe hozható a 2013. január 1-jén bekövetkező fenntartóváltással, amikortól a múzeumi szervezet formális megszűnésével a Dobó István Vármúzeum a HMIK-től Eger Megyei Jogú Város kezelésébe kerül át. Ezt a „forgatókönyvet” az érintettek egyértelműen cáfolták. A Magyar Múzeumok Online-nak név nélkül nyilatkozó egri városatya annyit megerősíthetett, hogy a kérdést a város vezetése a megyei intézményfenntartó és a múzeumi szervezet belügyének tekinti.
Dr. Rémiás Tibor szerkesztőségünknek korábban megerősítette, a felmentési határozatba foglalt állításokat kész egyenként megcáfolni a megfelelő jogi fórum előtt is. Ugyanakkor jelezte, hogy az üggyel kapcsolatos álláspontja a fenntartó véleményével ütköztetve nem, csak önálló formában jelenhet meg az elektronikus sajtóban. A cikk jelen pillanatban elfogadásra vár.
Az elkészült nyilatkozat itt olvasható
