Biológiai támadás után vegyifegyver
Műtárgyvédelem
A Dobó István Vármúzeum több mint 700 műtárgya súlyosan károsodott egy négy évvel ezelőtti fertőtlenítés során.
Magyar Múzeumok Online |
2012-09-07 09:07 |
A Dobó István Vármúzeum Sas úti raktárbázisán 2008-ban történt gázos fertőtlenítés nyomán a vármúzeum több mint 700 műtárgya súlyosan károsodott, s nem zárható ki, hogy a felhasznált vegyszer az ott dolgozók egészségére is ártalmas lehetett. Értesülésünket Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) vezetője is megerősítette.
– A Sas úti raktárbázisban – ahol legalább 32 ezer vegyes összetételű kerámia, textil, bútor, viselettörténeti, képzőművészeti, műszaki tárgyi emlék volt elhelyezve – még 2007-ben súlyos rovar- és gombafertőzés lépett fel – mondta a Heves Megyei Múzeumi Szervezet fenntartásáért is felelős intézmény igazgatója. – A biológiai- vagy kémiai fertőzések, valamint a tömeges műtárgy-katasztrófa megelőzése érdekében a vármúzeum egy pályázat segítségével 2008. július 3-11. között gázosítással történő fertőtlenítést végeztetett.
A tény, hogy mindezek után műtárgyak károsodtak, csak 2011-ben jutott az akkori fenntartó, a Heves Megyei Önkormányzat tudomására, ami után belső vizsgálatot rendeltek el. Ennek során kiderült: a raktárban tárolt tárgyakon már 2009-ben elváltozások jelentkeztek, azonban az akkori illetékesek érdemi lépéseket nem tettek. A három évvel ezelőtti, tételes átvizsgálás során 653 különféle műtárgy károsodására derült fény. Ezeket a gázosítás körülményei indították el, és leginkább a sárga- és vörösréz, arany, ezüst vagy aranyozott, ezüstözött fémtárgyak, illetve ezekkel az anyagokkal díszített, átszőtt textíliákat érintette.
– Ellentmondóak az információk, hogy mennyi helyiséget gázosítottak el, valószínűleg nem akkor zajlott a gázosítás, mint az eddigi dokumentumokból ismert, s a felhasznált gáz tényleges mennyiségéről sincs hiteles adatunk – hangsúlyozta az igazgató. – A pályázati indoklásban, valamint a valós szakmai beszámolóban dupla akkora, a gázmester két árajánlatában pedig magasabb gázkoncentráció-érték szerepel, mint minden további iratban. A visszamaradó vegyszermaradványok, illetve a szabálytalanul a helyszínen hagyott méregflakonok – amelyek mindegyike veszélyes hulladéknak minősül – megsemmisítésénél sem az előírásoknak megfelelően jártak el.
Jelenleg is több szakértő dolgozik a kezelési tervek elkészítésén és a kármentesítésen. Mivel ilyen jellegű mentesítésre nincs kialakult gyakorlat az egri szakemberek folyamatosan együtt dolgoznak a Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály vezetőjével illetve kollégáival. E tevékenységet, a Nemzeti Kulturális Alap közel másfél millió forinttal támogatta.
– A legfertőzöttebb közel 700 tárgyat elkülönítették és elszállították, több mint felének már részleges restaurálása is megtörtént. A raktárban maradt tárgyak vizsgálata folyamatos. Fontos kiemelni: az akkori fenntartó megyei önkormányzat, illetve a minisztérium sajnos csupán évekkel később kapott érdemi információt a történtekről, s akkor sem a teljes valóságot. A károsítás óta eltelt négy esztendő ellenére olyan bizonyító erejű dokumentumok kerültek elő, amelyek alapján a Heves Megyei Múzeumi Szervezet ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Egri Rendőrkapitányságon. Bízunk benne, hogy a nyomozó hatóságnak sikerül az eddig nem ismert részleteket kiderítenie és a felelősöket megtalálnia, hiszen az okozott kár mindannyiunk közös nemzeti kulturális értékeit érte - fűzte hozzá az igazgató.
Lázár Levente r. törzsőrmester, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivő-helyettese elmondta: a Heves Megyei Múzeumi Szervezet bizonylati rend, illetve számvitel rend megsértése és hanyag kezelés, továbbá a kulturális javak körébe tartozó tárgyon okozott rongálás elkövetése miatt tett feljelentést. Előbbiekben nyomozás indult, ez utóbbiban - mivel nem szándékos rongálásról van szó -, megszüntették az eljárást.
A cikk a Heol.hu oldalon jelent meg. Köszönjük a szerkesztőség hozzájárulását a közléshez! A témát hamarosan folytatjuk.
Fotó: Wikipedia