A múlt, a jelen és a jövő egy térben

FELÚJÍTÁS

2013. június 20-án a magyar múzeumi kínálat új színfolttal gazdagodott: elkészült a Ferenczy Múzeum épülete. Kálnoki-Gyöngyössy Mártonnal jártuk be az épületet.

Cikk küldése

e-mail:

Szentendrén két óriási probléma is megoldódott ezzel a csaknem egymilliárd forintos beruházással: megszépült a hányatott sorsú, omladozó Pajor-kúria, illetve megoldódott a költözésre ítélt Ferenczy Múzeum elhelyezése. Ugyanakkor az sem mellékes tény, hogy a 2011. október 14-től 2012. december 3-ig zajló építkezés során az egyik legkorszerűbb vidéki múzeum jött létre.

A rendszerváltást követően a különböző egyházakkal kötött megállapodások eredményeként az egyházak a korábban államosított épületeiket természetben is visszaigényelhették. Így a szerb ortodox egyház visszakérte egykori szentendrei tanítóképzőjét, amely 1951 óta a Ferenczy Károly Múzeumnak, majd modern szárnnyal bővítve, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának nyújtott otthont. Pest Megye Önkormányzata 2010 októberében vissza is szolgáltatta az épületet, és jobb híján ideiglenes helyen oldotta meg a múzeum működtetését. Az évek során az épületben működtetett funkciók kiváltására számos elképzelés és terv jött létre. Végül 2007-ben Pest Megye és Szentendre Város Önkormányzata a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának egyetértésével megállapodott egy olyan új helyszínben, amely az előzőhöz hasonlóan reprezentatív módon szolgálhatta a múzeumi célokat. A nemes feladatot a szentendrei Kossuth Lajos utcán álló Pajor-kúria emeletes épülete, belső udvarral és domboldali telekkel nyerte el. A Pajor-kúriáról és a megújult múzeumról itt olvashatunk részletesebben! A beruházásnak köszönhetően most, amikor a vidéki múzeumok Európa-szerte nehézségekkel küzdenek, olyan új épület jöhetett létre, amely a műemlékvédelem és a kortárs építészet közös alkotásaként a megújuló múzeumok szimbóluma lehet. Az újonnan létrejött, hol kitáguló, hol összeszűkülő, nagy üvegfelületeket felvonultató terek nemcsak a Ferenczy család és a Szentendrei Művésztelep alapítóinak vagy az 1945 és 1990 között itt folyó művészetnek ad otthont, hanem sajátos módon visszaadják Szentendre városképének játékosságát. Kálnoki-Gyöngyössy Mártonnal, a múzeum igazgatójával beszélgettünk.

− 2013-ban mit reprezentál, mit reprezentálhat ez az új épület?

Akárhogy nézzük is, ez egy műemléképület, úgy kellett levezényelnünk a felújítást, hogy minden tekintetben megfeleljen a műemlékvédelmi előírásoknak, de múzeumként is működhessen. Közel háromezer négyzetméterről van szó. A megnyitón két állandó kiállítást adtunk át, az Egy aranykor modern mesterei – a Ferenczy család művészete című, illetve a Szentendrei képzőművészetet bemutató tárlatot. Ez utóbbi két egységre tagozódik, az Alapító nyolcak – a szentendrei művésztelep születése, valamint Művek, művészek Szentendrén – a változó arcú Szentendre című kiállításra. A V alakú pincerendszerben augusztusban nyílik meg a római és középkori leleteket bemutató kőtár, amely a Gertrudis királynéról szóló kiállításhoz kapcsolódik. A megnyitót augusztus 13-ra, Boldog Gertrúd napjára tettük, aki a magyarok által gonosznak tartott, de Európa-szerte szent életűként tisztelt magyar királyné unokája is volt.

− A munkálatok során éreztétek a műemlékvédelem átalakulását?

− A mi csatáinkat még az azt megelőző időszakban kellett megvívni. Főleg, miután az épület utcai homlokzata maradéktalanul helyreállítva megőrizte eredeti karakterét. Az északi és déli szárnyat viszont egy újonnan épült, egy szintes, nyugati szárny köti most össze, az udvari homlokzata pedig előrehozott üveg függönyfalat kapott. A keleti szárnyon falbontással állították helyre a földszint egykori, tornácos homlokzatát, visszautalva az épület keletkezési korának klasszicista stílusára.
Az utcafrontra nyíló épületrészben kaptak helyet Ferenczy Károly, Béni és Noémi művei, illetve a család története. Korábban itt apró szobák voltak, most viszont az új épület látogatója már az eredeti 18. század végi, 19. század eleji állapotot csodálhatja meg, amikor végigsétál az egymásba nyíló termeken.
Ugyanakkor a Szuromi Imre tevei, majd a Kocsisok Tervezőiroda menedzselése alatt létrejött múzeumépület 21. századi alkotás, korszerű biztonságtechnikával, állandó páratartalommal, hőmérséklettel. A megvalósuló beruházásnak és teljes akadálymentesítésnek köszönhetően a mozgáskorlátozott látogatók is megtekinthetik az épületben bemutatott kiállításokat a pincétől a tetőtérig.

− Mindez mennyibe került?

− Nyolcszáz millió alatt van. Ennek túlnyomó többsége a régi épületet visszaigénylő szerb ortodox egyház által biztosított 540 millió forintos kárpótlási összegből, valamint 186 millió forint uniós, továbbá minisztériumi támogatásból, pályázati forrásokból származik.

− Mit jelent egy ilyen beruházás, amikor a vidéki múzeumok mindenütt problémákkal küzdenek?

− Ez a projekt jóval előbb indult. Jó eséllyel sikertörténet lesz, hiszen a legszebb anyagaink kikerülhetnek, és a raktárainkból cserélődhetnek a bemutatott tárgyak, frissülnek majd a kiállítások.

− Mi a helyzet a korábbi tervekkel? A MűvészetMalom kapcsán már fogalmaztatok meg előremutató elképzeléseket. Amikor a Ferenczy Múzeumhoz vagy akkor még Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához került a Malom, kiemelted, hogy nemzetközi szempontból is fontos kiállítóhelyet szeretnétek létrehozni.

− Bár sok mindent módosítani kellett, az irány nem változott. Hogy milyen szervezeti formában működünk, az adottság, de a célkitűzéseket nem befolyásolhatja.

− Mi az, ami eddig sikerült?

− A Malom újrapozícionálása, főleg a most látható két kiállítással, a múlt héten nyílt Testobjektívvel és a pénteken nyíló Művészet és tér – Miro, Chillida, Tapies, Uecker és kortársaik grafikái című tárlattal, valamint a tavasszal megrendezett Közép-Európa művészeti központjai Szentendrén című nemzetközi konferenciával megtörtént. Azaz a Malommal és a most átadott Ferenczy Múzeummal két pillért csak levertük. Most a kismúzeumok következnek.

− Van már konkrét terv?

− Nagyon sok elképzelés van, de pénz nélkül egyik sem valósítható meg. Valamennyit fel kell újítanunk, és látogatóbarát módon újra kell rendeznünk. Ami viszont már most megoldható: a Ferenczy Múzeumban és a Malomban szeretnénk a kismúzeumokhoz is kedvet csinálni. Ennek jegyében a jegyrendszert is átalakítjuk még az idén.

− Ugyanakkor, ahogy a Malom, az újonnan átadott épület terei is alkalmasak arra, hogy közösségi funkciókat lássanak el, városi programoknak adjanak helyet. Milyen programokat szerveztek ebbe a térbe?

− A Ferenczy Múzeum átadása egyben a Szentendrei Nyár majd három hónapos rendezvénysorozatának nyitánya lesz. Az idei program bővelkedik kiemelkedő produkciókban, de minden bizonnyal igazi kuriózum lesz, hogy a Nemzeti Színházban befejezett munkája és a szegedi rendezése után Szentendrén lép a közönség elé Alföldi Róbert. A Bánk Bán-rendezése az idei nyár slágerének ígérkezik. A szombati Múzeumok Éjszakája szintén számtalan programmal bővelkedik, bevonva valamennyi szentendrei múzeumot. Közülük kiemelkedik a Sorrentói Szerenád Denis Biancuccival és Domenico Meninivel, amely a Pajor kúria udvarát avatja fel a közönség számára.

− A Múzeumok Éjszakáján túl is igyekeztek bekapcsolni ezeket a tereket a város kulturális életébe? Mennyiben változtatja mindez a múzeumok szerepkörét? Bezárja őket, kitágítja?

− Alapvetően kitágítja, azonban a kiállításpolitikánkon változtatni kell. Jobban össze kell hangolnunk a tárlatokat a rendezvényekkel, tematikailag mindenképp. Ebben a szellemben rendezzük meg 2013. augusztus 16-án a Malomban a Testobjektív kiállítás idején a HYMEN-t, Frenák Pál Társulatának táncjátékát.

− A Ferenczy Múzeum átadóünnepségén Ilan Mor, Izrael nagykövete Radnóti Miklós emléktábláját avatta fel. Ahogyan a sajtóanyagban is fogalmaztatok „az egyik legnagyobb magyar költőnk munkaszolgálatosként több hetet töltött az egykori Pajor-kúriában. Radnóti emléktáblájának leleplezése egyben szembenézés a múlttal, hogy utána tiszta lélekkel használhassuk Szentendre és a magyar kultúra e gyöngyszemét”. Az épület történetére is reflektáltok?

− Itt van például ez a kampó az előtérben, amely a Református Gimnázium idejéből származik: a harangot tartotta. Azaz valamelyest megjelenik a múlt, de az igazság az, hogy például a Pajor család története sem feltárt. Mozaikjaink vannak, ami jó alap a fiatal történész kollégáknak a kutatáshoz. Viszont a város története nem itt, hanem a felújításra váró főtéri Kereskedőház pincéjében fog feltárulni – amennyiben sikeresen pályázunk az új állandó helytörténeti kiállításra.
De még itt, a Ferenczy Múzeumban is sok a feladat, augusztusban új kiállítások nyílnak, például a Barcsay teremben, őszre készen kell lennie a könyvtárnak és az adattárnak, de még nem tudjuk, miből finanszírozzuk a tetőtéri raktár gördülő tárolórendszerét.

− Az év elején 21 kollégát kellett elbocsátanotok. Jóval kevesebben dolgoztok a szervezetben, hihetetlenül megnövekedett feladatmennyiséggel. Revízióztok, költöztök, kiállítások nyílnak. Hogy bírjátok?

− Nehezen! Jelenleg – Szentendrén, Tápiószelén, Verőcén és Zebegényben – 145 alkalmazottal dolgozunk. Nagyon elégedett vagyok a kollégákkal, mindenki hihetetlenül odatette magát. Három katalógus jelent meg, a negyedik augusztusban fog. Még rengeteg teendő áll a restaurátorok előtt, a digitalizálással sem haladtunk. A múzeumpedagógusoknak is sok a dolguk, a szokásos feladataik mellett be kell lakniuk az új foglalkoztatót a megújult épület tetőterében (Pajor terem). Itt alapesetben 30 fő, de átalakítás után 50 fő befogadására is alkalmas, összenyitható terek engednek teret a foglalkozásoknak. A helyiség minikonferenciák befogadására is alkalmas, és már dolgozunk a hasznosítási terven. Nem szabad megállnunk, még rengeteg itt a munka, és folyamatosan pályáznunk kell, hogy néhány éven belül minden elképzelésünk megvalósulhasson.

Élő MúzeumCafé a Múzeumok Éjszakáján: Egy múzeum újjászületése

2013. június 22., szombat, 19:00 óra
Szentendre, Ferenczy Múzeum (Kossuth Lajos u. 5.)

A felújított és kibővített épület és a benne létrehozott három új állandó kiállítás kapcsán a idei Múzeumok Éjszakáján megrendezett Élő MúzeumCafé-beszélgetésen a múzeum múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint a szentendrei művészet mibenlétéről lesz szó.

A beszélgetés résztvevői:
Kálnoki-Gyöngyössy Márton a Ferenczy Múzeum igazgatója, Szentendre Kulturális és Turisztikai vezetője,
Basics Beatrix művészettörténész, a Ferenczy Múzeum művészeti gyűjteményének vezetője,
Bodonyi Emőke művészettörténész, a nyitó kiállítások egyik kurátora.

A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.
A beszélgeté látható lesz a www.muzeumcafe.hu weboldalon.
http://www.muzeumcafe.hu/
www.muzeumcafe.hu