A Nemzeti Múzeumnak a nemzetközi versenyben is helyt kell állnia
VARGA BENEDEK
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a magyarok számára a "par excellence" múzeum, az intézmény azonban nem elégedhet meg ezzel: helyt kell állnia az erős európai mezőnyben, kiállításaival közvetítenie kell a tudomány friss eredményeit!
MTI Fotó: Mohai Balázs
A jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot (SOM) vezető Varga Benedek július 1-jétől kezdi meg ötéves ciklusát a Nemzeti Múzeum élén. Kiemelte, hogy az MNM vezetése összetett és komplex feladatnak ígérkezik. „Minden szakmában van egy-két olyan múzeum, amely a csúcsot jelenti, Magyarországon a történeti muzeológia területén ez a Nemzeti Múzeum. A par excellence múzeum a magyar ember számára a Nemzeti Múzeum" – hangsúlyozta.
A főigazgatói pályázatra történészi végzettsége mellett az is ösztönözte, hogy egy nagyobb intézmény élén is megvalósítsa a SOM-ban elért sikereket. „Egy közepes nagyságú gyűjteménnyel és viszonylag kis stábbal működő, elég periferikus témát képviselő intézményt képesek voltunk beemelni a múzeumi kínálat élvonalába és a közönség érdeklődését megsokszorozni. Mára ez a szerény forrásokkal rendelkező közép-európai múzeum mondanivalójában, a kiállítások számában és színvonalában, múzeumpedagógiai tevékenységében, nyilvános és szakmai programjaiban az egyik legerősebb európai orvostörténeti múzeummá vált" – emlékeztetett.
Varga Benedek szerint az európai versenyben az MNM sem számít óriásnak, sem éves 180 ezres látogatószámával, sem gyűjteménye nagyságával. „A SOM-hoz hasonlóan itt is az érdekel, hogy egy viszonylag periferiális ország viszonylag szerény forrással rendelkező Nemzeti Múzeumából olyan intézményt csináljunk, amelyre felkapják a fejüket Európa-szerte" – jegyezte meg.
Szerinte Budapest elsősorban olyan, vele egy súlycsoportban lévő európai városokkal versenyez, mint Milánó, Prága, Bécs vagy München. Ezekben a 1,5-2 milliós városokban pezsgő kulturális élet és fantasztikus múzeumok vannak, de Budapestnek „kötelező" vállalnia a versenyt, mert ez mutatja a magyar nemzet kulturális erejét. Ebben a versenyben a Nemzeti Múzeum nem boldogulhat el egyszerűen a gyűjteményével: gondolati tartalmakat is fel kell mutatnia, amivel nagyon sok mindent lehet pótolni – fűzte hozzá.
Varga Benedek elmondása szerint az MNM eredeti missziója, hogy a lokalitásokon túlemelkedjen, és más minőségbe emelje az összetartozást; a Kárpát-medence egészének régészetét, történelmét kell bemutatnia. „A Nemzeti Múzeum a nemzeti identitást fejezi ki, ez az alapítása óta nem változott, még ha a nemzeti identitás tartalma módosult is azóta, ahogy a mai magyar társadalom is teljesen más, mint a 19. századi. Ettől azonban a nemzeti hovatartozás továbbra is fontos" – mutatott rá, hozzátéve: a Nemzeti Múzeum nem csak a magyar közönséghez akar szólni, de az is igaz, hogy a magyar közönségnek más típusú mondanivalót kell megfogalmazni, mint a turistáknak vagy mint a külföldre szánt kiállításoknál.
„Ennek a régiónak a története időnként kulcsfontosságú egész Európa története szempontjából. Elemi érdek és alapvető kötelesség, hogy ezeket a témákat be tudjuk emelni a nemzetközi köztudatba" – mondta a főigazgató, aki szerint meg kell találni azokat a tartalmakat, amelyek relevánsak a nyugat-európai közönség számára is, és ehhez meg kell teremteni azokat a kiállításokat, katalógusokat, online felületeket, amelyek felkeltik az érdeklődést.
Varga Benedek úgy vélte, a Nemzeti Múzeumnak komoly feladata van a nemzeti közemlékezet és a történettudományok viszonyának alakításában is. „A közemlékezetben vannak konszenzusok, de egyes korokkal kapcsolatban versengő álláspontok élnek egymás mellett. Ezek részben az iskolai tankönyveken, az irodalmi, filmes emlékeken és a politikai retorikán alapulnak. Csak ritkán képviselnek azonban tudományos álláspontot, sőt általában még a tankönyvek sem a friss tudást közvetítik. Pedig a kritikai történettudomány a 20. század második felében lényeges eredményeket ért el, így diszkrepanciák jöttek létre a tudományos állítások és a közemlékezet között" - fogalmazott.
Mint hozzáfűzte, egy-egy tanulmányt legfeljebb néhány ezren szoktak elolvasni, a múzeumi kiállítások azonban sok tízezer látogatót tudnak vonzani. „A múzeum olyan médium, amely sokkal erősebben tud üzeneteket közvetíteni, hozzájárulni ahhoz, hogy ez a közemlékezet és a tudomány közötti olló becsukódjon" – hangsúlyozta.
Varga Benedek beszámolója szerint féléves átadás-átvétel kezdődik most, melynek során többször is találkozni fog a leköszönő főigazgatóval, Csorba Lászlóval - akivel régóta jó barátságot ápol – és a múzeum többi vezetőjével, a leendő munkatársakkal is. „Nem szeretném a leendő kollégáimat olyan helyzetbe hozni, hogy a sajtóból értesülnek a terveimről, ezért a nyilvánosság előtt még korai lenne részletekbe belemenni, de természetesen elő kell készíteni az év második felét, és a 2017-es programot is ki kell dolgozni. Ez közös alkotás lesz a leendő kollégákkal" – mondta el.
A főigazgató annyit elárult, hogy más típusú kiállításokat tervez, hozzátette azonban: ez nem fog megmutatkozni fél év alatt, hiszen egy komoly kiállítás létrehozása legalább másfél-két évbe telik.
„Úgy tűnik, a Nemzeti Múzeum körüli Palotanegyedben komoly kulturális fejlesztések várhatók, ezekben a múzeum is örömmel részt vesz, a Múzeumkert felújítására pedig már el van különítve 300 millió forint: megnézzük, hogy ez mire lesz elég" – mondta el Varga Benedek.
(s)
