A múzeum új ruhája

ÚJ STÍLUS

Március 5-én a Néprajzi Múzeum új kommunikációs stratégiával indítja a tavaszt. A kampány üzenetei szerint a múzeum nyitott és demokratikus tér, ahol kultúrák és emberek találkoznak egymással. Szeljak György kommunikációs vezetőt kérdeztük.

Cikk küldése

e-mail:

Miért pont most kerül sor arculatváltásra a Néprajzi Múzeumban, amikor véglegessé vált, hogy az intézménynek költöznie kell a volt Igazságügyi Palotából?

Teljes arculatváltásról nincs szó, inkább folyamatosan zajló változásokról, amelyeket egy kommunikációs kampány keretében fogalmazunk meg. A kampány hivatalosan március 5-én, a Néprajzi Múzeum Napja programmal indul, és június végéig tart. Ebben az időszakban három fontos kiállítás is nyílik a múzeumban, amelyek szépen mutatják meg a nagy hagyománnyal és kortárs látásmóddal is rendelkező intézményt különféle arcait. A ma nyíló Tollvarázs című kiállítás amazóniai indián tárgyakból áll, a Múzeum gyűjteményének nemzetközi profiljába illeszkedik. Az áprilisban nyíló Bicikliváros a történeti múlt, a kortárs városi kultúra és identitás kapcsolódási pontjait mutatja be, míg a júniusban megnyíló Megvetés és önbecsülés című tárlat a vándoriparosok roppant kalandos és elgondolkodásra okot adó világára fókuszál, amellyel a hagyományos magyar néprajzi vonalat erősíti. A kampány megvalósítására az NKA miniszteri keretéből kaptunk támogatást.

Érték, élmény, ember, emlék – ez az a négy szó, amelyre épül a kommunikáció. A Néprajzi Múzeum anyagát, az itt folyó tudományos munkát és a kiállításokat tekintve adódik a kérdés: miért ez a négyet választottátok a számtalan lehetséges hívószó közül?

A Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb problémája a láthatóság. Egyrészt, hogyan válik láthatóvá a társadalmi térben, a budapesti kultúrafogyasztó közönség körében? Másrészt hogyan tudja elhelyezni önmagát az elsősorban hivatalokkal és közigazgatási épületekkel keretezett, ámbár hamarosan megújuló Kossuth téren? A teret március 15-én adják újra át a közönségnek, és valószínűleg ezt követően sokan látogatnak el ide. Ezért fontos, hogy a múzeum látható és megkülönböztethető legyen ezen a szimbolikus tartalmakkal erősen átszőtt helyen. Lehetőségünk volt, hogy egy kommunikációs ügynökséggel, a Style Communication munkatársaival együtt alakítsuk ki a múzeum új ruháját és új csomagolását. Szerettünk volna egy formabontó, fiatalos, játékos arculatot kialakítani, ezért kicsit kockáztattunk. Olyan megoldásokat találtunk ki, amelyek felhívják a figyelmet a múzeumra, láthatóvá teszik a téren, és megszólítják a fiatalabb korosztályt is. De a kampány tartalmi szempontból sem lóg a levegőben: ugyanis a múlt évben elfogadott küldetésnyilatkozatunkra épül, amely társadalmi múzeumként, nyitott kulturális térként határozza meg a számunkra ideális Néprajzi Múzeumot. Olyan helyként, ahol különböző értékrendek, különböző korosztályhoz, társadalmi osztályhoz, etnikumokhoz tartozó emberek találkoznak és beszélgetnek egymással. Valójában a kampánnyal ennek az üzenetnek a megfogalmazására törekedtünk: hogy párbeszédet kezdjünk arról, mit jelent ma a társadalmi múzeum. Nézzük az épületet kívülről: van hat oszlop, amelyen mától kettőn a múzeum neve olvasható magyarul és angolul. A maradék négyre pedig olyan szavakat tettünk ki, amelyek könnyen érthetőek, hétköznapiak, mégis fontos üzenetük van. Lehetett volna akár tíz szót is felrakni, amelyek ugyanolyan relevánsak, de most ezzel kezdtük a kommunikációt. Ezek a fogalmak múzeum, illetve az itt dolgozó emberek szempontjából is fontosak: megmutatják, hogy milyennek képzeljük a Néprajzi Múzeumot.

Milyen más kiegészítők tartoznak a múzeum új ruhájához?

Több szegmensben dolgozunk. Készül egy rádiószpot, amely országos csatornákon megy majd; az egyes kiállításokhoz mikrosite, amely jóval frissebb arcát mutatja majd a múzeumnak, mint az intézményi honlap, amely mára szerkezetében erősen elavult. Kialakítunk majd egy új belső tájékoztató rendszert, amely a bonyolult belső térben segíti eligazodni a látogatókat.

Most, amikor lényegesen kevesebb pénz jut a múzeumok szakmai feladataira, milyen stratégiákat választhat egy intézmény, hogy a szakmai eredményeit láthatóvá tegye?

Központi szerepet kapnak a közösségi média felületeink. Nagyon fontos az is, hogy a múzeum más, külső terekben is megjelenjen. Célszerű például jól működő, tartalmilag és szemléletben kapcsolódó társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal és intézményekkel kapcsolatot kialakítani, és valóban megvalósítani a nyitott múzeum ideáját.

Mikor érzi a múzeum sikeresnek a kampányt?

Akkor, ha minél több ember elkezdi figyelni és szeretni a Néprajzi Múzeumot. Ha látogatóink azt gondolnák, hogy nem pusztán a tudomány templomába érkeztek, ahol megmondják nekik az igazságot, hanem sokkal inkább egy olyan nyitott kulturális térbe léphetnek be, ahol felszabadultan beszélgetnek és gondolkodnak: velünk és egymással.