Elvonások kontra komoly tervek
Baán László a Szépművészeti jövőjéről
A sikerkiállítások jelentik a Szépművészeti Múzeum egyetlen esélyét a válságidőszak átvészelésére – beszélgetés az intézmény pénzügyi helyzetéről, terveiről.
A sikerkiállítások jelentik a Szépművészeti Múzeum egyetlen esélyét a válságidőszak átvészelésére – beszélgetés az intézmény pénzügyi helyzetéről, terveiről.
Mint Baán László felidézte, a Szépművészeti költségvetési támogatása az elmúlt évekhez hasonlóan 2011-ben is közel egymilliárd forint lett volna, az év eleji kormányzati zárolás azonban a múzeum számára 120 millió forint, azaz másfél havi támogatás elvételét jelentette.
− A maradék csak a bérek és járulékok kifizetésére elég. Miénk a Parlament után a pesti oldal második legnagyobb történeti épülete, hozzánk tartozik a legnagyobb hazai művészettörténeti szakkönyvtár és nekünk kell fenntartanunk a Vasarely Múzeumot is. Éves szinten ezért 600-700 millió forintos bevételt kellene hoznunk úgy, hogy a bevételeket generáló kiállításokra sincs pénz − összegzett. − A jövő sem ígérkezik sokkal könnyebbnek, úgy tűnik ugyanis, hogy a zárolás nem egyszeri elvonást, hanem tartósan kevesebb állami támogatást jelent.
Bővítés helyett különleges kiállítások
Baán László emlékeztetett: eddig minden évben sikerült kasszasikernek bizonyuló nagykiállításokat rendezniük, idén nyárra azonban a februárban leállított térszint alatti bővítés miatt bezárással számoltak. A Szépművészeti végül mégsem marad nyári program nélkül: nemrég nyílt a Nyolcak és a Városligetben a Művészet a tavon, míg június 9-től lesz látogatható a Múmiák testközelben című kiállítás. Ez olyan technológiai megoldásokkal él, amelyek Magyarországon eddig sosem voltak láthatók. − A British Museumban hat éve volt példa hasonló kiállításra: a legmodernebb orvosdiagnosztikai eszközökkel és 3D-s technológiával egy valódi élettörténetet vázoltak föl saját múmiájuk mögé, mi négy múmiánkkal fogjuk ezt megtenni − mondta Baán László.
Az őszi-téli tervekben a 20. század elejének európai hírű műgyűjtőjére, Nemes Marcellre emlékezik majd az El Grecótól Rippl-Rónaiig című tárlat. Ezen túlmenően egy Hollán Sándor előtt tisztelgő magyar-francia grafikai kiállításra, valamint egy különleges varázsgemma-tárlatra készül a múzeum. A tervek valóra váltása az intézmény pénzügyi helyzetének függvénye.
− Csapdahelyzetben vagyunk: kiállítást kell rendeznünk, hogy legyen bevétel, mert az időszaki tárlatok vonzzák be a látogatók 80 százalékát. Amíg viszont ez a gazdasági kényszerhelyzet fennáll, csak olyan kiállítást tudunk bemutatni, amelynek biztosan megvan a fedezete a támogatói-szponzori oldalról és amely ezzel együtt megtermeli a saját költségeit − mutatott rá a főigazgató.
A tervek szerint 2012 első felében egy jelentős svájci magángyűjteményt hoznak Budapestre, többek között Picasso, Kandinszkij, Modigliani és Klee remekműveivel. A második félévre pedig egy grúz aranykincs-kiállítást és egy Cézanne-tárlatot készítenek elő.
Újraegyesítés, átpozícionálás
− Három hónapja jelentettük be, hogy nem valósul meg a múzeum térszint alatti bővítése, ellenben a kormány egy tágabb terv, az Andrássy-negyed keretében megvizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen típusú új múzeumi fejlesztések jöhetnek létre a Műcsarnok mögött, az Ötvenhatosok terén − tért ki a kulturális kormányzat nagyívű terveire Baán. Ő maga egy lazább beépítést, azaz két olyan új múzeumépület megvalósítását javasolja, amelyek szorosan kapcsolódnának a Hősök terén már ott álló intézményekhez: így egy olyan múzeumi sziget jönne létre, amelyben a magyar nemzeti gyűjteményekben őrzött képzőművészeti örökség javát lehetne elhelyezni.
− Ez a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti újraegyesítését is jelentené. Azért mondok újraegyesítést, mert a magyar gyűjteményt 1957-ben, szovjet mintára operálták ki a Szépművészetiből; azelőtt, mint a legtöbb európai múzeumban, a nemzeti művészet együtt került bemutatásra a nemzetközi anyaggal. A különválasztás nem tett jót a magyar képzőművészet értékei megértésének és nemzetközi elfogadtatásának − érvelt a koncepció mellett. Baán szerint a magyar gyűjteményt csak úgy lehet visszavinni a Szépművészetibe, ha a múzeumsziget létrejöttével a Schickedanz-palota kizárólag a régi mesterek egyesített anyagának adna helyet, míg a 19. század közepe, a modernitás kezdetei után keletkezett alkotások az újonnan megépítendő "Új Képtárba" költöznének. Hasonló munkamegosztásra számos európai példát lehet hozni, közülük a párizsi Louvre és a Musée d'Orsay, a madridi Prado és a Reina Sofia, a müncheni Alte és Neue Pinakothek közötti gyűjteményi megosztást − emelte ki Baán László.
A főigazgató szerint a Műcsarnok mögé, az Ötvenhatosok terére elképzelt "Új Képtárnak" nyílt nemzetközi tervpályázat útján kellene megvalósulnia, melynek célja, hogy egy Európa-szerte csodálatot kiváltó, ikonikus rangú épület jöjjön létre. A szintén a nemzetközi tervpályázat részeként megvalósuló másik új épületbe Baán javaslata szerint a most méltatlan körülmények között, Kecskeméten működő Magyar Fotográfiai Múzeum kerülhetne. − Kertészről, Brassairól, Capáról s megannyi nagyszerű társukról gyakran nem tudják, hogy magyarok voltak. Ezeket a neveket a külföldiek számára is meggyőzően össze kell kötni a magyar fotográfiával − szorgalmazta.
Mint kiemelte, az építkezés együtt járhatna a Városliget megújításával, s így itt egy világszerte egyedülálló kulturális-rekreációs negyed jöhetne létre. Mindez egy hatéves projekt lehet: kétéves előkészítés után négy esztendő alatt, 40-50 milliárd forintnyi EU-támogatásból megvalósíthatók a tervek, amelyek egyben a Szépművészeti régi épületének funkcionális gondjait is megoldhatnák. − Ez mindössze 15 kilométer autópálya ára, nem lehet kérdéses, hogy létrejöjjön-e ez a két új ikonikus múzeumépület, amelyek nem egyszerűen átformálnák ezt a környéket, hanem Budapest helyét is átpozícionálnák az európai kulturális és turisztikai térképen − vélekedett Baán László.
