Egy jó lehetőség: A Felemelő Század

Beszélgetés dr. Bereczki Ibolyával

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2010-ben kétéves átfogó programot indított A Felemelő Század címmel.

Cikk küldése

e-mail:

A kezdeményezés múzeumi, zenei, irodalmi, építészeti és közművelődési programok sorával tiszteleg a 19. század sikerei, vívmányai előtt, egyúttal üzen a 21. századnak. Az NKA Múzeumi Kollégiumának vezetőjével, dr. Bereczki Ibolyával beszélgettünk.

- Mi az apropója A Felemelő évszázad programsorozatnak? A 2010-es Széchenyi-emlékév adta az ötletet, hogy a 19. század történetét komplex módon is érdemes bemutatni?

- A Felemelő évszázad gondolata külön szálon indult el, igaz, ez is két kerek évfordulóhoz kapcsolódik: az egyik Erkel Ferenc, a másik Liszt Ferenc születésének bicentenáriuma. Az előbbit 2010. november 7-én, utóbbit 2011. október 22-én ünnepeljük. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megbízásából 2009-ben készült egy szakmai anyag a két évforduló tematikus évaddá formálására. A kiindulópont az volt, hogy az esemény legyen több mint egyszerű évfordulós ünnepség vagy ünnepségsorozat, a kulturális élet valamennyi területét szólítsa meg. Ebből a koncepcióból nőtt ki tavaly júniusban az a szakmai anyag, amely alapján az NKA elnöke, Harsányi László levélben fordult a legfontosabb magyar közgyűjteményekhez, és kérte, Kaján Imrével, a múzeumi kollégium akkori vezetőjével együtt, hogy ehhez a tematikus évadhoz konkrét kiállításterveket és azok szinopszisát is készítsék el, előzetes költségbecsléssel együtt. A tervezés ezen időszakában még arról volt szó, hogy Széchenyi halálának 150. évfordulója alkalmából lesz egy önálló emlékév. Sajnos, ez a terv a szükséges pénzügyi források hiányában csak bizonyos elemeiben valósult meg. A Nemzeti Múzeum nagy évfordulós kiállítását is ebből az alkalomból rendezték volna meg, így első körben nem is adtak be pályázatot a Felemelő Századra.

- Miért csak idén tavasszal hallottunk először erről a valóban nagyszabású tervről?

- Annak ellenére, hogy a múzeumoktól időben megérkeztek a kiállítástervek, az év utolsó harmadában gyakorlatilag nem történt előrelépés: az NKA hiába különített el címzett keretként egy összeget, ez év februárjáig nem került rá miniszteri aláírás. Tavaly novemberben a szinopszist beadó intézményeknek elküldtük a meghívásos pályázat tervezetét, hogy legyen lehetőségük a felkészülésre. Sokáig elég nagy bizonytalanság volt, gyakorlatilag végül csak április 12-e lehetett a pályázatok beadási határideje.

Az első kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban nyílt Budai bürger, pesti polgár. Polgári értékrend, polgári mentalitás a 19. századi Pest-Budán címmel, és 2010. május 14-től szeptember 30-ig látogatható.

- Miben más a Felemelő Század, mint a korábbi évek olyan tematikus programsorozatai, a Reneszánsz év, vagy tavaly a dicsőséges tavaszi hadjárat évfordulója alkalmából meghirdetett Ilyen tavasz csak egy volt életemben 1849-2009 című országos kiállítás- és rendezvénysorozat?

- Valóban, a múzeumi kollégiumnak a korábbi években is volt arra gyakorlata, hogy címzett támogatás segítségével "nagy költségvetésű" kiállítások megvalósulását segítse. Ebben voltak vándorkiállítások, a megyei múzeumi szervezetek segítségével több helyszínen megvalósuló tárlatok.

A Felemelő Század egy koncentrált tematikára felfűzött eseménysor, amelynek csak egy szintjét alkotják az országos múzeumok időszaki kiállításai. Az NKA az Erkel- és a Liszt-évfordulókat alapul véve javasolta, hogy ez a tematikus évad két éven keresztül tartó programmal mutassa be, szélesebb kulturális tematikával a 19. századot.

A program hitelessége és megalapozottsága érdekében történészek bevonásával olyan eszmetörténeti elemzés készült, amely rávilágít a 19. századdal kapcsolatban felmerülő legfontosabb üzenetekre: a közösségi létformák és viszonyrendszerek gyökeres megváltozására.

Minden múzeum erőlködés nélkül megtalálhatta azt a témát, amelyre a saját anyagát felfűzhette. Ebben benne van a biedermeier, benne van a nemzetté válás kérdésköre, de olyan, a korszakra jellemző múzeumtörténeti kérdés is felmerül, mint a Természettudományi Múzeum Természetiek tára - Természet-rajz kiállítása által bemutatott intézmény- és gyűjteménytörténeti anyag. Az Iparművészeti Múzeumban Lechner Ödön és Jungfer Gyula életműve kerül a középpontba, hiszen az épület megszületésének története, a kézművességből kinövő iparág, a míves lakatosság megszületése érdekes a mai múzeumlátogató számára. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum pedig A sebesült Görgey című kiállításán azt a különleges és válságos pillanatot veszi kindulópontnak, amikor Görgey súlyos fejsebet kapott, s majdnem halálos sebesüléséből felépülve hozta meg a szabadságharc történetének talán legnehezebb döntéseit.

- Mégis, mi az a téma, amely a programok mindegyikében jelentős szerepet kap?

- Minden esetben középpontba kerül a polgárosodás, amely a 19. század meghatározó folyamata volt. Arra nincs egységes álláspont, hogy nekünk, magyaroknak hosszú vagy rövid volt-e a 19. század. Én azokkal értek egyet, akik szerint az 1860-as és a 90-es évek között kicsúcsosodó folyamatok a 18. század végén indultak el, és csak a 20. század elejével zárultak le. Mások viszont azt vallják, hogy rövid 19. századról van szó, ők csak a század 60-70-es éveit tekintik lényegesnek. Persze, lehet, hogy nem itt és most kell ezt a kérdést eldöntenünk. Mindezen túl fontos, hogy a bekapcsolódó múzeumoknak lehetőségük nyílik a 19. századi változások máig nyúló hatásaira is rávilágítani.

Ez persze nemcsak az országos múzeumok kiállításaiban mutatható be. A következő, amellyel ez az évad továbblépett a korábbi évek címzett támogatási gyakorlatáról, a tematikus évhez kapcsolódó, a megyei múzeumok összefogásával születő vándorkiállítás, amelyben a kiállítást befogadó közösség kiemelkedő személyiségei kerülnek a bemutatás központjába. Ennek érdekessége, hogy az állandó anyag mellé bekerülnek a fogadóközösség meghatározó családjai, személyiségei is.

- Hogyan veszik ki részüket a kisebb múzeumok a rendezvénysorozatból?

- A Felemelő Század harmadik elemének tekinthetjük a kisebb muzeális intézmények eseményeit, amelyeket az NKA koordinátorokon keresztül von be a programba. A Petőfi Irodalmi Múzeum az irodalmi emlékházakkal, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a tájházakkal kapcsolatban lát el hasonló kompetenciafeladatokat. Az előbbiek a 19. század kiemelkedő irodalmi egyéniségeinek életművét és hatását megjelenítő, különböző helyszíneken megvalósuló, állandó, időszaki, illetve vándorkiállításokat terveznek. A tájházak a falu és város, a paraszti polgárosulás, a nemzeti jelképek témakörében több helyszínen, több tájházban megvalósuló, saját időszaki kiállítássorozattal készülnek, illetve egy vándorkiállítással, amely múzeumpedagógiai programjaival 7 helyszínre megy el, az időszaki kiállítás pedig 11 helyszínen, tájházi környezetben valósul meg.

Nem maradnak ki a műszaki örökség emlékei sem, a programjaikat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum koordinálja: itt a vasút és a folyószabályozások kerülnek előtérbe. A programsorozat másik újdonsága, hogy a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is pályázott. Ők Kastélyúrnők címen több helyszínen a 19. század nemességének életét mutatják be.

- Az érdeklődők hol tájékozódhatnak a programokról?

- A Felemelő Századnak a Reneszánsz évhez hasonlóan központi kommunikációja lesz, amely júliusban indul.

A pályázati kiírás minden egyes pályázónak relatíve jelentős mértékű kommunikációs költséget javasolt: nem elég, hogy valamit csinálunk, arról tudniuk is kell az embereknek! Érdemes tehát felkeresni a hamarosan induló Felemelő Század internetes oldalát, valamit figyelni a Museum.hu programajánlóját.