Eltűnt templomok nyomában
Régészet
Egyedülálló monográfiával jelentkezett a közelmúltban K. Németh András régész, a simontornyai vármúzeum igazgatója.
K. Németh András a középkori Tolna megye templomai című könyvében egy virágzó, a mainál jóval sűrűbben lakott vidék képe bontakozik ki, amely későbbik kutatások kiindulópontja is lehet. A Pécsett, a Publikon kiadó gondozásában és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent hiánypótló mű az első átfogó egyházi topográfiai feldolgozás, amely egy középkori - és nem a mai határok közötti - megye területén térképezi fel az egyházas helyeket. Eddig Pest, Békés, Veszprém, Somogy és Arad megyéről készült hasonló munka.
A 289 oldalas mű 374 templomot sorol fel, amelyek közül 322 igazolhatóan állt - a jelenleginél jóval nagyobb kiterjedésű - Tolna megyében; a fennmaradó mintegy félszáz léte nem igazolható kellő bizonyossággal.
- A korszak templomainak négyötöde eltűnt, közülük már csak három látható romként, Cikón az eszterpusztai és a széplaki, illetve Regöly határában a somolyi rom. Zsibriken egy erdőben is áll a középkori templom egy néhány méteres fala - mondta a 35 éves régész, aki 15 éves kutató munkáját foglalta össze a monográfiában. A kötet húsz légi fotón mutatja be egykori templomok - csak madártávlatból kivehető - alapjait.
A kutatómunka nem egy meglepetéssel szolgált
Mint K. Németh András megjegyezte, Tolna egyedisége a téma szempontjából leginkább abban áll, hogy a korban az egyik legsűrűbben lakott terület volt az országban, amire utal az is, hogy minden második településen épült templom. Eszerint a mai, valamivel több mint száz településsel szemben 600 körül volt a falvak, mezővárosok száma. A Dunántúl egyes részein a településszerkezet a török hódoltság után megőrződött, míg Tolnában jelentős pusztulás következett be.
 |
Gyulaj, Vörösegyházi-dűlő
Az elpusztult templom szántóföldről kihordott
építőanyaga az út menti feszület tövében
|
A szerző elmondása szerint a kutatást - helytörténeti érdeklődésétől vezérelve - Papp István (1892-1970) tamási esperesnek a tamási járás történetéről szóló munkája nyomán kezdte. 1999-ben még régészhallgatóként a Regöly mellett ma is látható somolyi romot, majd a Tamási mellett felhúzott alsócseringáti templom maradványait tárta fel. Később tágította a kutatás határait, az egyetemi szakdolgozatát a regölyi főesperesség templomos helyeiről írta, a Paksi Városi Múzeum régészeként pedig a megye keleti részét lefedő, egykori tolnai főesperesség középkori templomainak azonosításán is dolgozott. A célzott terepbejárásokat írott források - okleveles adatok, korábbi megfigyelések -, a meglévő dűlőnevek, kollégáktól kapott légi fotók alapján végezte.
A kutatómunka nem egy meglepetéssel szolgált.
- Somogyszil és Várong között volt egy Marosd nevű falu, amelyet már 1290 körül okleveles forrás említ. Hiába kerestem, nem találtam semmit. A környéken a dűlőktől egy kilométerre volt egy
 |
Cikó, Ó-templom
A középkori Széplak téglatemplomának egyenes
záródású szentélymaradványa a 12. század végéről
|
középkori faluhely, és a környékén Magyaródra utaló helynevek vannak. Rá kellett jönnöm, hogy ez a középkori Marosddal azonos, csak nem ott van, ahol ezt a dűlőnevek jelölik - mesélte.
Hasonlóan meglepő volt, hogy egy középkori templom helyét szájhagyomány őrzi, más adat ugyanakkor nincs róla. Ilyen Varsád középkori temploma.
- A Kisvarsád-dűlőben - az elnevezés gyakran a középkori településre utal - egy XIX. századi forrás említ egy templomot, de nem találtam meg. Ezzel szemben a helyiek azt mondták, hogy a belterületen egy löszfalból "lóg ki" a középkori templom alapja, ami így is van: egy pusztuló löszfalban találtam rá az alapra, amely félő, hogy hamarosan el fog tűnni. Elég furcsa, hogy 2008-ban a falu közepén a helyiek mutatnak egy középkori templomot, amelyről korábban senki nem tesz említést - magyarázta.
Széthordták a köveket
A kutató érdekességként említette azt is, hogy bekerült a kataszterbe több, a Sárvíz mentén valaha állt besenyő település temploma is. A körzetben jelentős középkori besenyő kolónia volt. További kutatások deríthetnének fényt arra, hogy miután a nomád besenyőket "beterelték" a
 |
|
Paks, Gyapa, Templomdomb
A román kori, félköríves záródású templom
feltárt alapozása
|
keresztény szokásrendbe, és már a templom köré temetkeztek, esetleg előkerülnek-e a besenyő viselet, kultusz nyomai, hasonlóan a kunok lakta települések régészetileg megismert templom körüli temetőihez.
A több mint kétszáz templom pusztulása nem minden esetben írható a török hódoltság számlájára, bár javarészt akkor sérülhettek meg. A bedegi - a ma Somogy megyéhez tartozó Bedegkér egyik középkori elődje - templomot például törökök bontották el, anyagát várépítéshez használták fel, de javarészt a XVIII. században magyar és sváb parasztok hordták szét az építőköveket gazdasági épületekhez. Az 1780-as években készült első katonai felmérésben Tolnában még 29 templomrom szerepelt. Előfordult, hogy az elbontott templom köveit helyben beépítették az új templomba, de Faddon például csak 1864-ben bontották le a középkori építményt, anyagát eladták, és az árából építettek újat.
K. Németh András 170 templom helyét azonosította be, és 95 épület helyét GPS-szel is meghatározta, az adatokat pedig eljuttatta az örökségvédelem adatbázisába.
Mi a célja egy ekkora munkának?
A régész szerint a templomok átépítésein keresztül követni lehet, hogy miként gyarapodott a település.
 |
Mecseknádasd, Szent István-kápolna
Nádasd többször átépített,
ma is álló középkori temploma
a temetőben
|
- Fel lehet tárni harminc házat és ezer sírt, de ez pénz és idő. A templom helyén két kutatóárokból meg lehet mondani az épület korát, méretét, azaz viszonylag kis munkával sok következtetés levonható - érvelt.
Emellett a templomkataszter regionális összehasonlításra is lehetőséget ad.
A tolnai és a Békés megyei anyagot összevetve megállapítható, hogy a nagyjából hasonló számú, 30-40 feltárt templom között az alföldi megyében mindössze egynek van gótikus periódusa, amelyre sokszögzáródású szentély utal. Tolnában ugyanakkor alig van olyan templom, amelynek ne lenne gótikus korszaka. A XV. századi fellendülést demográfiai és gazdasági adatok is bizonyítják.
Mindezen túl az egyházi topográfiai kutatások a települések hierarchiájára is utalnak; újabb kutatások szerint a templomhajó mérete sok mindent elárul a falunak vagy mezővárosnak a környéken betöltött szerepéről.
- A régészek annyira le vannak terhelve, hogy klasszikus terepbejárást ma már kevesen végeznek - jegyezte meg a szerző.
Mint kifejtette, az örökségvédelmi hivatal közhiteles lelőhely-adatbázisában körülbelül 70 ezer lelőhely szerepel, miközben becslések szerint számuk 200 ezer lehet. Egy hasonló kutatás az 1960-as években elkezdődött, mára háttérbe szorult régészeti topográfia számára is hasznos, hiszen más lelőhelyekkel is gyarapodik a lelőhelyek regisztere.
