Szentendre, ahol előre menekülnek

Beszélgetés Kálnoki-Gyöngyössy Mártonnal

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága idén egy újabb intézménnyel, a Szentendrei Művészetmalommal kibővülve kezdte meg működését.

Cikk küldése

e-mail:

Most, amikor a megszorítások, különböző reformok, átalakítások, összevonások miatt a magyar múzeumi intézményrendszer sokkos állapotban van, meglepetésként érkezett a hír: Szentendre Város Önkormányzata és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) 2011. december 22-én vagyonkezelési szerződést kötött, amely szerint öt évre a múzeum kezébe kerül a Művészetmalom szakmai irányítása. A Szentedre belvárosának egymilliárd forintos rekonstrukciója során megújult kortárs képzőművészeti kiállítóhely első kiállításaiért – Szentendrei ősmotívumok, 2012. 03. 24. és a Modernizmus, 2012. 03. 31. – tehát már nem a város felel, hanem a megyei múzeum. A 700 négyzetméteres kiállítótérrel rendelkező intézmény, ahogy eddig, ezentúl is kortárs időszaki kiállításokon reprezentálja a város és a városhoz kapcsolódó képző- és iparművészetet.
Az 1991-ig üresen álló, elhanyagolt százéves malomépület művészeti pályafutása tehát nem új keletű.  Ekkor, a városban élő építészek és képzőművészek – Deim Pál ötletét felkarolva – létrehozták a Szentendre Művészetéért Alapítványt, amely a várossal együttműködve 1999-ben megnyitotta a kiállításoknak, fesztiváloknak, színházi és zenei rendezvényeknek otthont adó Művészetmalmot. Az ekkor félbe maradt rekonstrukció több mint 10 évet váratott magára, miközben az intézmény nem tudta kivívni azt a szakmai elismerést, amelyet megálmodói szántak neki, a most megvalósuló beruházás után pedig a város megrendült anyagi helyzete nem bírta el a kibővült intézmény költségeit. Az éves csaknem 100 millió forintra becsült működési költséget csak úgy úszhatta meg Szentendre, ha más üzemelteti a Malmot. Ez úgy tűnik, sikerült, a PMMI-vel kötött megállapodás értelmében „csak” maximum évi 27 millió forinttal kell a megújult épület rezsiköltségeihez hozzájárulnia. A múzeum pedig bizonyíthat: be tudja-e kapcsolni a hazai és nemzetközi művészeti vérkeringésbe a sokat megélt épületet. Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgatót kérdeztük.

- A Malom sorsa a szentendrei közéletben számos vita kiváltója volt: művészek, lokálpatrióták, önkormányzati képviselők keresték a választ, mi a szerepe a város, a szentendrei művészek életében. Mi most a múzeum nézőpontjából kérdezzük: hogyan illeszthető be egy ilyen erős lokális háttérrel rendelkező intézmény a súlyos gondokkal küszködő megyei múzeumi szervezetbe? Milyen szerepe lesz egy kortárs művészeti kiállítóhelynek egy alapvetően történeti anyaggal foglalkozó múzeumban?

Felújítás előtt Forrás: Facebook

- Nem másról van szó, mint az erőforrások koncentrálásról, nyilvánvaló hogy egy Szentendre léptékű város akkora kortárs képzőművészeti kiállítóhelyet, mint a Művészetmalom, nem tudna fenntartani. A Malom léptéke megközelíti a Műcsarnokét és a Modemét, melyek fenntartóival (MNV. Zrt. és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, illetve Debrecen Megyei Jogú Város) egy olyan kisváros, mint Szentendre, nem tud és nem is akar versenyezni.
Ugyanakkor az a múzeumi hálózat, amely Szentendrén az elmúlt évtizedekben kialakult, és az itt élt, az itt élő alkotók művészi hagyatékát gondozza, több szempontból is a Malom profiljához hasonlítható. Ezzel a döntéssel azonban óhatatlan, hogy azt a cezúrát, miszerint a rendszerváltással véget ér a múzeum kompetenciája a kortárs művészet terén, feloldjuk. Hiszen ez egy szerves folyamat, a rendszerváltás ebből a szempontból nem jelent határvonalat. Művészet volt előtte és utána is.
Az erőforrás-koncentráció mellett tehát profilegyesítés zajlik le, a múzeumi profilunkat kiegészítjük egy komoly kortárs művészeti kiállítóhellyel. Ilyennel korábban is rendelkeztünk, hiszen a Szentendrei Képtárnak ez volt a fő profilja, igaz, jóval kisebb térben.

- Hogyan született meg ez a kompromisszumokkal járó döntés?

- A döntést a város kezdeményezte, azaz a Malomra vagyonkezelési pályázatot írtak ki. Meghatározták, hogy ki az, aki indulhat: múzeumi működési engedéllyel, kiállításrendezésben szerzett tapasztalatokkal kellett rendelkeznie. A vagyonkezelési szerződést megkötöttük, formálisan 2012. január elsejétől mi vagyunk a Malom vagyonkezelői.
A döntéshozatal során a város egyetértésével négy értéket fogalmaztunk meg: alapvetően kortárs, alapvetően képzőművészet, alapvetően Szentendréhez kötődő és alapvetően minőséget képviselő képzőművészeti alkotásokat szeretnénk bemutatni. Ez persze nem azt jelenti, hogy itt bárki bírói pálcával művészeti kérdésekben ítéletet hozna. De van egy szint, amit a Malom kiállításainak – mind az ott kiállított anyag, mind a kiállításrendezés minőségében – meg kell ütniük. Hiszen szeretnénk a Modem és a Műcsarnok szintjére pozicionálni, jóval kevesebb anyagi eszköz segítségével.

- Mit jelent gyakorlati szempontból a mindennapokban, hogy a PMMI veszi át a Malom szakmai irányítását?

- Azt, hogy a múzeum munkatársai – belsős és külsős egyaránt – készítik el a kiállítási terveket, és dolgoznak a kiállítások megvalósításán. Nagyon fontosnak tartom, hogy külsősöket is bevonjunk.

- Honnan teremtik elő a forrásokat? A megyétől? Miből fizetik meg a külsős munkatársakat?

Mindenki ezt forszírozza, de soha senkiben nem merül fel, hogy a munkaidőt és a feladatokat ésszerűen át lehet szervezni. Olyan feladatbővülésről van szó, amihez mi nem kértünk emberi erőforrás-bővítést. Azért illesztjük be a Malmot az intézményrendszerbe, hogy olyan típusú tevékenységeket is hatékonyabban tudjunk megvalósítani, amelyeket eddig kevésbé eredményesen tudtunk. Hiszen a kiállítótereink adottságai rosszabbak, mint a Malom kiállítótereié.

- Milyen tevékenységekről van szó?

- Odakerül a szentendrei grafikai műhely, amely eddig elég méltatatlan körülmények között a

Egy régi kiállítás
Fotó: Facebook

Castrumban egy kis épületben működött, holott ez a típusú tevékenység kifejezetten a Malomba való. Odakerülnek a kiállításrendezőink, hiszen ott lesz a legtöbb munka. Ugye 2010 októbere óta csak papíron létezik a Ferenczy Múzeum, illetve van egy nagy építkezés, amely várhatóan 2013-ban készül el. (A témáról itt olvashat bővebben) Nagy múzeumi kiállítótér nélkül a meglévő űrt egyébként is be kellett volna töltenünk. A legjobbkor történt ez a Malommal kapcsolatos diskurzus és döntés. És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy meglehetősen széles konszenzussal a városban: elég sok támogatólevelet, nyilatkozatot kaptunk, ami elég szokatlan volt.
Ha valaki megnézi az első kiállítási évadot, láthatja, hogy vannak benne nagy durranásnak ígérkező kiállítások, de alapvetően igyekeztünk középvonalon tartani a tervet. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi, a Malmot érintő elköteleződéseket figyelembe vettük, és nem akartuk felülírni. Az idei év átmeneti időszak, hiszen a döntéshozatal megkésettsége miatt mi is csak későn láthattunk munkához. Ehhez képest úgy érzem, hogy az önkormányzat által is elfogadott kiállítási terv, mindenképpen pozicionálja majd a Malmot. Különösen a nyitó kiállításokról érzem, hogy újszerűek lesznek, és komoly mondanivalóval fognak rendelkezni. A két tárlat párhuzamosan lesz látogatható, egy hét különbséggel nyílnak. Az első a Szentendre-problematikát járja körül, a másik a modernizmus kezdeteit tárja fel a magyar festészetben. De lesz szobrászati, évfordulós kiállítás is.

- Mégis kapott kritikát program. A Szentendrei Alkotóművészeti Platform levele a tervezet ötlettelenségét emeli ki, és hogy nem tartalmaz innovatív elemeket. Szerintük a terv inkább egy kötelező évfordulókra építő, hetvenes évekbeli konzervatív kiállítási intézmény képét idézi.

- Igen, de azt is mondták, hogy megvalósítható, finanszírozható kiállítási terv.

- Valóban, de térjünk vissza a kritikára.

- Szeretném tudni, miért tartják ötlettelennek a tervet, hiszen nem indokolták meg. Egyébként nem gondolom, hogy az lenne, hiszen ellenkező esetben számon kérhetnék tőlünk, hogy miért nem vesszük figyelembe a korábbi elköteleződéseket. Ha valaki végignézi a tervet, látja, hogy jó néhány bekerült ebbe a kiállítási tervbe. Másrészről tényleg nem tudom, mi az ötlettelen: Deim Pál életmű-kiállítása, vagy a szentendrei ősmotívum, vagy esetleg a szobrászati biennále?

- Egy előzetes megbeszélésre hivatkoztak, amikor Ön progresszív elképzeléseket vázolt fel. Mi volt az a koncepció, amelyhez képest a Platform csalódott?

- Most is él ez a koncepció, amelyben e kiállítások már zömmel szerepeltek. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy Szentendrén különböző művészeti irányzatok, csoportosulások léteznek. Az idézett levél az egyiktől származik; lehet, hogy érdemes lenne megkérdezni a Szentedre Művészetért Alapítványt vagy a művészeti tanácsot, hogy ők mit gondolnak. A végső döntéshozó ebben a kérdésben Szentendre Város Önkormányzata, amely a szakmai érveinket elfogadta.
Természetesen jogos minden kritika, de akkor ki kell fejteni, hogy melyik kiállítást miért találják ötlettelennek. Ha a Szentendrén élő művészek az évfordulóikon nem állíthatnak ki a Malomban, miről szól a Malom?

A Szabó család kiállítás

- A kortárs képző- és iparművészet bemutatásán túl az elmúlt időszakban a Szentendrei Képtárban egy másik műfaj is megerősödött. A Szabó család Szentendrén vagy az őszi, Pest megyei honfoglalás kori leleteket bemutató régészeti kiállítás történeti, társadalmi kérdéseket vetett fel. Ez a szemlélet folytatódhat-e?

- Miért ne folytatódna? Sőt mindent elkövetünk, hogy folytatódjon. Maga a megyei múzeumi rendszer rengeteg gonddal küzd, és nekünk – más megyékhez képest – az épületi adottságaink nem éppen a legjobbak. Mindaddig, amíg ez a beruházás el nem készül, nehéz körülmények között kell működnünk. A tavalyi sikerek még inkább annak tekinthetők, ha figyelembe vesszük a jelenlegi infrastrukturális körülményeket, amelyeken a kollégáim fanatizmusa nélkül nem tudtunk volna túllépni.

- Milyen kiállítások várhatók idén?

- Nagyon sok mindent tervezünk, de arról még nem nyilatkozhatok, hogy fog az intézmény költségvetése kinézni. Felelőtlenség lenne részemről bármilyen ígéret. A mostani átalakulás sok nehézséget jelent abból a szempontból is, hogy máskor már január közepén tudtuk, mit csinálunk abban az évben. Most még ködös az egész év, kivéve a Malom ügyét, ami azért szerencsés, mert többszereplős döntéshozatal kell ahhoz, hogy a kiállítástervet megváltoztassák.

A Kovács Margit Múzeum 
épülete 2011 elején 
újult meg

- Szentendrén eddig sem volt könnyű fenntartani a városi múzeumi hálózatot. A turisták időről időre bezárt kiállítóhelyekkel találkozhattak. Most mi a helyzet?

- Az összes kismúzeum látogatható. A kultúrpolitikát minősítené, ha nekünk a Barcsay Gyűjteményt, a Czóbel Múzeumot vagy az Anna Margit – Ámos Imre kiállítást be kellene zárnunk. Ha erre Magyarországnak nincs pénze, akkor mire van?

- Ezek szerint a Szentendrére látogatók nem találkoznak a jövőben bezárt múzeumokkal?

- Azért ülök itt, ez a dolgom. Ahhoz nem fogok asszisztálni, hogy mondjuk, a Barcsay Múzeum megszűnjön.

- Milyenek a kilátások a megye többi tagintézményében?

- Meglehetősen sokszínű a kép. Vannak intézmények, ahol magas látogatószámra számíthatunk: Zebegényben a Szőnyi Emlékmúzeum, Vácon a Memento mori vagy a tápiószelei Blaskovich Múzeum ékköve a megyei szervezetnek. Viszont vannak olyan helyek, ahol jóval kisebb a látogatottság. De! Ez egy rendszer, egy hálózat. Nem nézhetjük úgy, hogy ami nagyon értékes, az fusson, a többi meg felejtődjön el. Ez a rendszer addig lesz működőképes, ameddig vannak benne húzóerők, és vannak, akiket húznak. Ha a ballasztokat kilökjük, azoknak vége, az ott lévő műtárgymennyiséggel együtt.
Luxus lenne azt gondolni, hogy most az önkormányzati reform után a települések tömegével tudnak fenntartani muzeális intézményeket. Nem fognak tudni, jóval kevesebb forrásuk lesz, mint a korábbi években.

- Tavaly a Megyei Közgyűlés úgy döntött, hogy az Aszódi Petőfi Múzeum tudományos feladatait nagyobb muzeális intézményekhez telepíti. A kiállítóhelyi funkció megmaradt, de a gyűjteményi anyag az ehhez kapcsolódó tudományos munkával együtt a váci múzeumhoz került.

- Az aszódi múzeumban olyan nyitva tartást állapítottunk meg, ami a törvényi minimum. Ez azt jelenti, hogy korábban a nyitvatartási idő háromszorosát, munkatársakban a törvényi minimum négyszeresét vállaltuk. Aszód városától egy fillér támogatást nem kaptunk, nem kapunk ehhez.

- A PMMI nem csak a Malommal vállalt nagyot. A gyűjtemény-nyilvántartás terén a MuseumPlusszal egy olyan nemzetközi műtárgynyilvántartó programot vezettek be, amellyel Magyarországon csak a Magyar Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum rendelkezik. Milyen eredménnyel működtetik?

- Csak azzal az erőforrással tudjuk működtetni, ami rendelkezésünkre áll. Nagy csodákat nem várhatunk a megye egész terültén. Az egyik helyen van olyan kollégánk, aki tud adatokat feltölteni, a másikon nincs. A közelmúltban próbálkozásaink ellenére nem nyertünk erre a célra pályázaton, de nem adtam fel. Kőkorszaki eszközökkel nem felelhetünk meg a 21. századi elvárásoknak. A gyűjteményi anyag korszerű szinten tartása, feldolgozása, bemutatása nemcsak a nagyközönség, hanem a szakma számára is fontos. Persze lehet papíralapú leltárkönyvekből is adatokat kinyerni, de most már jogos az elvárás, hogy az adatbázisunk elektronikusan is kereshető legyen az interneten.

- Szentendrén eddig nem volt helytörténeti kiállítás, a múzeum honlapja töltötte be ezt az űrt.

- Ezt szeretnénk folytatni, sőt egy városi helytörténeti kiállítást is tervezünk. Elképzeléseink szerint olyan állandó kiállítás mutatja be majd a város múltját, amely nem lesz statikus, időről időre megújul. Az eredeti elképzelés szerint a Szentendrei Képtár a megújult Pajor-kúriába kerül, a helyén, a város Fő terén pedig egy várostörténeti kiállításon bárki megnézheti, mit is jelent Szentendre a magyar történelemben és képzőművészetben. Innen pedig tovább mehet bárhová a városban. A tengelynek két fontos pontja lesz, az egyik a Pajor-kúria, amely a történeti képzőművészeti anyagot mutatja meg, a másik a Malom, amely a kortárs képzőművészet szentélye lehet.

- Milyen szakmai területen várható még hasonló fejlődés?

- Ha a Pajor-kúria megvalósul, Szentendrén még egy kipipálatlan ügy marad, a Castrum, a terület fejlesztése. Bízom benne, hogy a következő évtizedben ez is megvalósul, Szentedre sokat nyerhetne vele. A megyén belül pedig Vácon egy múzeumi negyed kialakítása foglalkoztat bennünket. Az ingatlanok rendelkezésre állnak, az elképzelés némi ingatlancsere után megvalósulhat.