Ki rajzolta meg Bóbitát?
Festmény és érem
Hincz Gyula: Erdély címmel új kiállítás nyílik a napokban a Csíki Székely Múzeumban.
| Magyar Múzeumok Online |
2013-01-23 14:53 |
Hincz Gyulát (1904–1986) a legtöbben Weöres Sándor Bóbita című verseskötetének illusztrátoraként ismerik, a gyermekkorunkból ismert rajzok mellett azonban festményei is figyelemre méltóak. A művész 1922-ben kezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Rudnay Gyula és Vaszary János kezei alatt nevelkedett.
Berlinben, Rómában, Párizsban ismerkedett a modern művészeti irányzatokkal, legtöbbjükben kipróbálta magát, de soha nem fogadta el, ha valamelyik stílushoz sorolták. A háborút követően az Iparművészeti Főiskola és a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, munkásságát Kossuth- és Munkácsy-díjjal ismerték el.
Hincz életművének különleges részét képezi a háború alatt, Erdélyben készített akvarellek és olajfestmények sorozata. 1942 és '43 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium úgynevezett Székelyföldi ösztöndíja biztosított számára lehetőséget, hogy bejárja és felfedezze Erdély egyedi természeti és néprajzi környezetét. A festmények 1945 után a műterembe zárva, rejtve maradtak a nyilvánosság előtt.
A Váci Értéktár Hincz gyűjteménye
A kiállításon azonban nemcsak festményekkel találozhatunk. Hincz Gyula 1980-ban ajánlotta fel alkotásait Vác városának. A művész 1986-ban bekövetkezett halála után, az örökösök jóvoltából a kollekció további több száz alkotással bővült, s így ma már mintegy 1700 festményt, egyedi és sokszorosított grafikát, valamint kisplasztikát tartalmaz. Az anyag gondozását 2010-ben vette át a Váci Értéktár, Vác Város Önkormányzatának muzeális intézménye, amely Hincz életművének újraértelmezését tűzte ki feladatául.
Soha nem látott festmények
Székelyföldi ösztöndíjas volt Hincz Gyula is, aki képeinek tanúsága szerint 1941-ben és 1942-ben Kalotaszegen és Székelyföldön járt. Többek között a Békásban, a Gyimesekben, Zsögödben a szabadban készítette a székelyföldi tájat és a székely embereket megörökítő grafikáit. Minden valószínűség szerint vázlatai és grafikái alapján műteremben festette az olajképeket.
Az itt készült olajfestményei még soha nem szerepeltek kiállításon, Hincz ugyan tervezte bemutatásukat, de a háborús körülmények között erre már nem kerülhetett sor. Az 1940-es évek második felére a megváltozott történelmi körülmények következtében az alkotások elvesztették aktualitásukat, s Hinczet is más témák és kérdések foglalkoztatták. Az erdélyi sorozatot azonban megőrizte műtermében, s halála után innen kerültek múzeumi őrzésbe. A 2010–2012 között restaurált olajfestmények mellett a kiállítás Hincz hasonló témájú grafikáit is bemutatja.
A székelyföldi ösztöndíj-program
A székelyföldi ösztöndíj-program 1941-ben indult, majd normatív keretek között 1942–1943-ban folytatódott. Negyedszáznál több magyarországi és néhány erdélyi alkotó tölthetett, anyagi gondok nélkül, két hónapot a Székelyföldön, a Kárpátok karéjához simuló Háromszék, Csík, Udvarhely és Maros-Torda vármegyékben. A résztvevők maguk választották ki az általuk néprajzilag és táji vonatkozásokban legérdekesebbnek ítélt helységeket, míg a számukra kiutalt 600-700 pengő támogatás utazásukat, szállásukat, ellátásukat egyaránt biztosította. Alkotásaikból előbb a budapesti Szépművészeti Múzeumban (1943–44 telén), majd az újonnan fölépült kolozsvári Műcsarnokban (1944 februárjától) szerveztek kiállítást.
Az ösztöndíjasok között, a korszak számon tartott művészei sorában olyan alkotókkal találkozunk, mint Hincz Gyula, Klie Zoltán, Duray Tibor, Koffán Károly, Heintz Henrik, Mágori Varga Béla, Veress Pál vagy az erdélyi Gy. Szabó Béla, Ferenczy Júlia. A fellelhető művek egy része közgyűjteményekben (Magyar Nemzeti Galéria, Váci Értéktár, Nagyváradi Képtár), magángyűjtők birtokában és művészi hagyatékokban maradt meg, míg nagyobb részüket a történelem vihara szórta szét.
Ez a kiadvány a korabeli művészeti élet részeként értékeli a vállalkozást, és történelmi keretben igyekszik számot adni a program során keletkezett művek sorsáról, felgyűjtve a résztvevők visszaemlékezéseit és a még fellelhető írásos és képi dokumentumokat.
Kiállításmegnyitó és könyvbemutató
Január 24-én, csütörtök 18 órától a múzeum Kossuth utcai galériájában kerül sor Hincz Gyula Erdély című kiállítás megnyitójára és Murádin Jenő Székelyföldi ösztöndíjasok 1941–1943 kötetének bemutatójára. A Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a Csíki Székely Múzeum szervezésében megvalósuló eseményt Zsigmond Barna Pál főkonzul köszönti, a kiállítást méltatja Murádin Jenő művészettörténész, szerző, a könyvet bemutatja Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész.
A tárlat különlegességét a Váci Értéktárban őrzött tizennégy olajfestmény adja, amelyet a közönség még nem láthatott. Ezt egészíti ki Hincz Jenő magángyűjteményéből a gouache technikával készült grafikák sorozata. Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész legújabb, a Székelyföldi ösztöndíjasok 1941–1943 címet viselő kötete a Csíkszereda Kiadóhivatal gondozásában jelent meg. A két esemény szorosan kapcsolódik egymáshoz, hisz Hincz Gyula egyike a székelyföldi ösztöndíjasoknak.
Hincz Gyula: ERDÉLY
Válogatás a Váci Értéktár és Hincz Jenő gyűjteményéből
Csíki Székely Múzeum, Kossuth utcai galéria
2013. január 24. – február 15.
www.csikimuzeum.ro
