©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Mediterrán Parsifal

Igazi kincsek, és elveszettnek hitt festmények a barcelonai Museu d'Història de Catalunya szeptember 29-ig látható időszaki kiállításán.

A Rajnától nyugatra

Richard Wagner monumentális és sokat vitatott életműve jellemzően nem a napsütötte tengerpart és a mediterrán életöröm képzeteit hívja elő. Éppen ezért különleges élmény egy, a barcelonai kikötőben álló múzeumban végignézni egy olyan kiállítást, amely nemcsak a skandináv és germán mondavilág hidegben és ködben fogant mítoszait tárja elénk, de azt is megmutatja, milyen vizuális nyelvet társítanak hozzá azok az alkotók, akik földrajzilag és metaforikusan is távol vannak az Északi-tengertől. Mert bár a kiállítás címében csak a katalán polihisztor és mecénás Adrià Gual nevét emelik ki, a barcelonai Wagner-tárlat ennél jóval több alkotásból áll össze. A kiállítótér sötét és sejtelmes hangulatát megalapozza a bejáratnál található installáció, amely Julio Antonia katalán szobrász 1912 körül készült Wagner-fejszobrának kivetített árnyéka. Wagner-rajongók számára kötelező ínyencségek is láthatók, mint például egy Wagner által szerkesztett és összeállított bayreuthi műsorfüzet, vagy Pierre Auguste Renoir kevéssé ismert Wagnert ábrázoló szénrajza. Josep Clarà 1903 és 1905 között készült, A Rajna kincse című  nonfiguratív szobrának dinamikus íve mintha előrevetítené a posztmodern korszak megannyi Wagner-átértelmezését. A fő attrakció azonban mégis Adrià Gual nemrégiben felfedezett, 1903 és 1904 között készült tizenkét táblaképe, amelyek esztelen színkavalkádban idézik meg a Trisztán és Izolda illetve a Parsifal legfontosabb jeleneteit. A képek megerősítik utódlagosságukat egy hagyomány imitációjával, azonban saját kultúrájának egyedi rögzítési stratégiáival el is távolodnak attól.

A Gyűrűk ura

Richard Wagner legtöbb művének fő kérdése, hogy lehet-e egy pogány mondakör kiterjesztését, egy alapvetően több isten létezését feltételező hitvilágot a kereszténység felől olvasni? Vajon a két évezredes keresztény kódrendszer befolyásolhatja-e az értelmezést, vagy maradni kell a materializálható fogalmaknál, a bűnnél, és az általános etikai imperatívuszoknál? Wagner köztudottan számos forrásból, szövevényes intertextusok alapján dolgozott. Ezek közül a legfontosabbak Jacob Grimm először 1835-ben megjelent Német mitológia (Deutchsche Mythologie) című munkájának 1844-es kiadása, az újabb és régebbi Edda Friedrich Majer

Az értelmezés horizontváltása

Fotók: Museu d'Història de Catalunya, saját