Caravaggiótól Canalettóig
A 17. és a 18. századi itáliai festészet uralkodó stílusáramlatait, a műfajok, technikák és témák rendkívüli gazdagságát, valamint a korszak kiemelkedő művészegyéniségeit mutatja be a Szépművészeti Múzeum mától látható kiállítása.
A tárlaton több mint 100 mester 140 remekművével találkozhat a nagyközönség, köztük a korszak kiemelkedő festőgéniusza, Caravaggio kilenc művel szerepel a kiállításon. A válogatás alapját a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára nemzetközileg is nagyra becsült olasz barokk és rokokó gyűjteményének 34 főműve alkotja, amelyet 106, tizenegy ország hatvanhét gyűjteményéből Budapestre érkező remekmű egészít ki. A kölcsönző intézmények között szerepel többek között a washingtoni és a londoni National Gallery, a párizsi Musée du Louvre, a madridi Museo del Prado és a Museo Thyssen-Bornemisza, a firenzei Galleria degli Uffizi, a berlini Gemäldegalerie, a drezdai Gemäldegalerie Alte Meister, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a római Galleria Borghese. A tárlat anyaga nemzetközileg is figyelemre méltó, hiszen ilyen léptékű, a korszak itáliai festészetének egészét bemutató, átfogó kiállítás évtizedek óta nem volt a világon. 2014. február 16-ig látogatható.
Képek balról jobbra:
Caravaggio: Gyümölcskosaras fiú, 1593 körül Roma, Galleria Borghese © 2013. Photo Scala, Florence
Caravaggio: Keresztelő Szent János, 1600 körül© Pinacoteca Capitolina, Roma
Canaletto: A Molo kitekintéssel a Riva degli Schiavonira, 1738 körülMilano, Castello Sforzesco © 2013. Photo Scala, Florence
A kibernetika hőskora
címmel a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállítása látható péntektől a Finta Múzeum Vadász Pál Kiállítótermében Túrkevén. A tárlat az informatika és a robotika forrásvidékére, a számítógépmamutok, az elektroncsövek és a jelfogók világába kalauzol és több olyan tárgyat is bemutat, amely eddig nem volt látható egyetlen hasonló kiállításon sem. A kiállítás számos meglepetést tartogat a robotok és a számítógépek szerelmeseinek. Az áram nélkül is jól működő, „kurblis” számológéptől az első magyar számítóközpontok egyikéből származó, karakterekből álló „aktképig” terjed a különlegességek sora. Ezen aktképet Kovács Győző, az első magyar elektronikus számítógép, az M-3 egyik építője ajándékozta a múzeumnak. A kép egyik oldalán számítógéppel nyomtatott, karakterekből kirakott női akt, másik oldalán pedig egy szemérmesebb Madonna (anya gyermekével) kép látható: ha prűdebb vendég érkezett a számítóközpontba, a képet egyszerűen megfordították. A tárlat másik különlegessége az Ezermester című lapban 1962-ben bemutatott „szegedi robotember” mai másolata. A tárlattal külön tisztelegnek azon magyar géniuszok előtt, akik a világformáló informatikát megalapozták, akik az első hazai számítógépek felélesztésénél jeleskedtek. Személyes tárgyaik és dokumentumaik is részei a kiállításnak. A tablókon olyan úttörő tudósokról olvashatunk, mint Kalmár László, Kovács Mihály, Kozma László és a 2012 decemberében elhunyt Kovács Győző.
A Bóbitától a Psychéig - a budapesti metrón
A 100 éve született Weöres Sándor életútját, életművét felidéző kiállítás látható péntektől a budapesti Metró Galériában a centenáriumi évhez kapcsolódva december 24-ig a 2-es és 3-as metró szerelvényeiben . A Weöres Sándor Centenáriumi Év célja, hogy a költő gazdag életművét minél teljesebben és minél szélesebb körben megismertesse a közönséggel. A kiállítás ehhez járul hozzá, hiszen naponta több százezer metrón utazó nézi meg a tablókat, amelyek ezúttal Weöres Sándorra és műveire hívják fel a figyelmet. A kiállítás létrejöttében közreműködött a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Helikon Kiadó, a Móra Kiadó, az Országos Színházi Intézet és Múzeum, a Weöres Sándor Színház és a Katona József Színház.
Psyché - Gyulai Líviusz illusztrációja
címmel egyedi, a múzeumlátogatók számára eddig ismeretlen emlékanyagból nyílt tárlat szerdán a Kecskeméti Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelyén. A szabadságharc évfordulója alkalmából Máday Norbert helyi magángyűjteményének anyagát bemutató kiállítás segítségével bepillanthatnak az érdeklődők az előzmények, az 1950-es évek világába, majd a forradalom napjaiba.
A kiállításon látható emlékanyag unikális, egyedi, a múzeumlátogatók számára ismeretlen. A tárlat nagy hangsúlyt helyez egy kevéssé feldolgozott témára: az emigrációra, hiszen közel kétszázezer ember hagyta el az országot a forradalom után. Az ő sorsuk, menekülésük históriája sokáig szinte teljesen ismeretlen volt a magyar közönség számára, ám a külföldről hazakerült, megdöbbentő és elgondolkodtató fotók és tárgyak most hiteles képet festenek a történelem e fontos szeletéről. A közszemlére tett képanyag mind-mind rendkívüli hatású dokumentum. A tárlat tervezése során az egyént, az embert állították a középpontba, mivel csak személyes élethelyzetek bemutatásán keresztül válik igazán átélhetővé mindannyiunk számára ez a korszak. A kiállítás december 15-ig látogatható.
A Párhuzamos történetek - Budapest és Kassa - főváros és régiócentrum a 19. század második felében
Ezzel a címmel Budapest és az idén Európa egyik kulturális fővárosa, Kassa urbanisztikai fejlődésének párhuzamait bemutató kiállítás nyílt szerdán a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban, melynek anyagát a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a Kelet-szlovákiai Múzeummal, valamint a Kelet-szlovákiai Galériával és levéltárral együttműködve állították össze, és január 26-ig lesz megtekinthető. A tárlat a 19. századi Pest és Buda fejlődését mutatja be fotók, építészeti tervek, metszetek és egyéb kiállítási tárgyak széles eszköztárát felvonultatva, úgy, hogy a főváros urbanisztikai változásait párhuzamba állítja Kassa ugyanezen időben végbement metamorfózisával. A tárlat anyaga komplex képet nyújt a két város gyáriparának, építészetének, közigazgatásának és tömegközlekedésének korabeli megújulásáról, ezen kívül bemutatja a városokban a kultúra és a szórakozás terén megvalósult változásokat. A kiállítás egyes témakörökre bontva egyidejűleg mutat rá a két város változásainak parallel vonásaira, de azok különbségeire is.
Balló Ede - Ybl bazár
Egy korszak történelmi traumák között – Kultúra és műpártolás 1920–1944 címmel nyílt meg kedden a debreceni Déri Múzeumban az a vándorkiállítás, amelynek középpontjában a kultúra és a mecenatúra áll. A tárlat a két világháború közötti korszak megjelenítésére vállalkozott és hat kiemelt téma köré csoportosította annak anyagát. Külön szekció foglalkozik a trianoni traumával, a műgyűjtés, műpártolás és múzeumok kérdésével, kultusz és hivatalos művészet kapcsolatával, a tudomány fejlődésével, a Klebelsberg-felé kultúrpolitikával és a "hivatalosan nem alkotó" művészekkel. A kiállítás február 15-ig látogatható. A vándorkiállításról bővebben egy másik írásunkban olvashatnak.
A magyar grafika megújítójának, Szalay Lajosnak az 1956-os forradalomról készült rajzaiból nyílt kiállítás kedden Miskolcon a Rákóczi-házban. A tárlat érdekessége, hogy a Kossuth-díjas művész a forradalom kitörésekor Argentínában élt emigrációban, rádióadásokból és az írott sajtóból értesült a forradalomról és szabadságharcról. Az általa elképzelt, a képekkel és szavakkal, fotókkal és írásokkal megidézett eseményeket sodró erejű, szuggesztív rajzsorozatban rögzítette. "Megpróbáltam lerajzolni, amit hallottam, nem illusztráltam, a rádió által provokált hangulatban rajzoltam. … A rajzok a rádióhírekre érzett személyes megindulásom grafikus vetületei".A tárlat ajánlása szerint Szalay munkája a legismertebb és legtöbbet idézett képzőművészeti alkotás az 1956-os forradalomról.
A művész 1909-ben született a ma Szlovákiához tartozó Őrmezőn, és 1995-ben Miskolcon halt meg. Szalay Lajos művészetét világszerte elismerték, maga Pablo Picasso fogalmazott úgy, hogy "ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz".
A Szalay-rajzok november 16-ig tekinthetők meg a Miskolci Galéria Rákóczi-házában.
Plakátok a FUGÁ-ban
Egy hete nyílt a Magyar Plakát Társaság kiállítása a Budapesti Építészeti Központban. A jövőre 10 éves Magyar Plakát Társaság kiállításán a magyar plakátművészet 26 képviselője egyenként 4-5 plakáttal képviseli magát. A művészi plakát szerepe és helye korunkban világszerte megváltozott, de a műfajt továbbra is művelni szeretők egy csoportja szükségesnek tartja, hogy kiadványokban és kiállításokon rendszeresen jelentkezzen műveivel Azt szeretnénk megmutatni, hogy létezik a tervezett plakát műfaja, még ha Magyarországon erre nem is tudnak költeni a mozik, a színházak, a könyvkiadók. A művészi, tervezett magyar plakát megmaradásáért rendszeresen tartanak kiállításokat. A FUGA-beli bemutatkozástól azt remélik, hogy ez a tárlat sorozattá is bővülhet, ami kiváló lehetőséget adhatna a művészi plakát műfajának rendszeres jelenlétére a fővárosban. A kiállítók: Árendás József, Bagossy Levente, Bakos István, Balogh István, Bányai István, Baráth Dávid, Baráth Ferenc, Darvas Árpád, Ducki Krzysztof, Felvidéki András, Gál Krisztián, Gyárfás Gábor, Horkay István, Kapitány Attila, Kemény György, Keresztes Dóra, Kulinyi István, Molnár Gyula, Orosz István, Pinczehelyi Sándor, Rostoka Vladislav, Schmal Károly, Szugyiczky István, Tóth Andrej, Tóth Tamás és Varga Gábor Farkas.
A mostani tárlat anyagának 90 százaléka szerepel majd az Olasz-Magyar Kulturális Évad keretében november közepétől megrendezendő tárlaton, december 8-ig a Római Magyar Akadémián. A Plakátok FUGÁ-ban november 17-ig tart nyitva.
Kapcsolódó cikkek:
Másfél hónappal tovább
Patagónia óriásai a Ludovikában
Történelmi traumák között
Cimkék:
képzőművészet, alkotás, látogató, ,kortárs képzőművészet
