Kiállítások, amelyek ezen a héten nyíltak

TÁRLAT

A Néprajzi Múzeum a vándoriparosokról, a Szépmű a 19. századról, Aquincum a kerámiáról, az Iparművészeti a dizájnról, a restaurátorhallgatók pedig saját munkáikból nyitottak kiállítást.

Cikk küldése

e-mail:

Házalók a nemzet főterén

Kik voltak a hajdani vándoriparosok? Mi késztette őket arra, hogy házalásból éljenek? Hogyan viszonyult hozzájuk a helyi társadalom? A megvetéssel teli környezetben hogyan erősödött meg önbecsülésük?

A Néprajzi Múzeum Megvetés és önbecsülés című kiállítása a hagyományos vándoriparos mesterségeket tárgyakon, képeken, filmeken és történeteken keresztül, a háttérben húzódó gazdaságtörténeti folyamatokkal együtt mutatja be. A mesterségek megismertetése mellett megjelenik majd a különböző nézőpontok – a felfedezés, az idealizálás, az objektivitás, a szolidaritás, az emancipáció, a megvetés, az etnikus öntudat és identitás – története is. Az etnikusnak tekintett mesterségek sorsa nagyon különböző irányba fordult a 20. században. A drótostótok országhatárokat átlépő dinamikája sikeres vállalkozások létrehozását eredményezte. A szlovák nemzeti mozgalom a drótosság történetét, múltját részévé tette a szlovák nemzeti identitásnak, ami nagyfokú megbecsültséget eredményezett. A cigány vándoriparosságot hasonló sikeres átalakulás nem kísérte, csak a 20. század végi cigány értelmiségi mozgalomnak köszönhetően kezdett a vándoriparos múlt fontos szerepet betölteni a cigány identitásban.

Fotó: Néprajzi Múzeum

 

Kik a mai vándoriparosok? Hogyan működik a vándoriparosság a jelenkori kultúrában?

A vándoriparosok mára jobbára eltűntek a falusi és városi utcákról, legfeljebb egy-egy köszörűssel, esernyőjavítóval vagy szódással találkozhatunk. Emellett továbbra is feltűnnek ágyneműt, nadrágszíjat, zoknikat, esernyőt, netán kerámiaedény- vagy késkészletet árusítók. Egy részük szomszéd országokból érkezett, mások idős vagy munka nélkül lévő szegényebb emberek, akik így próbálnak megélni. Nekik is szól ez a kiállítás.

 

Kortárs művek is helyet kaptak a Szépművészeti 19. századi kiállításában

Ismét a kor nagy francia művészei kerültek a Szépművészeti Múzeum újrarendezett 19. századi tárlatának középpontjába; munkáikkal néhány kortárs magyar festő művei "folytatnak párbeszédet". Courbet, Manet, Gauguin és társaik munkáival most Hollán Sándor és Keserü Ilona festményei lépnek párbeszédre, míg Konok Tamásnak A digitális agy anatómiája címmel nyílt kabinet-kiállítása csütörtökön a gyűjteményben.

Fotó: MTI

 

A friss állandó tárlatban a kor nagy francia alkotói kerülnek középpontba; a kiállítás Delacroix-tól Puvis de Chavannes-ig, a romantikától a szimbolizmusig vezeti a látogatót.

Nem maradnak ki azonban Európa egyéb területeinek irányzatai sem: gazdag válogatás került a falakra például az osztrák biedermeier anyagból és szeptemberig Thorvaldsen ritkán látott gipszreliefjeivel is találkozhat a közönség.

Ősszel nyílik a Szépművészetiben a Rembrandt és a holland művészet aranykora című időszaki kiállítás, így számos olyan munka is helyet kapott az új állandó tárlatban, amely a 17. századi németalföldi festészet hagyományait viszi tovább.

Két kabinetben szerepelnek a századforduló remekművei, mások mellett Carl Moll és Pekka Halonen szimbolista tájképei, Franz von Stuck, Arnold Böcklin és Akseli Gallen-Kallela allegorikus vásznai.

A Szépművészeti Múzeum felújítása miatt 2015 februárjában a gyűjtemény elhagyja az épületet és két évig egy válogatáson keresztül lesz látható a Magyar Nemzeti Galériában. Az új állandó tárlat a múzeumi negyedben 2018-ra felépülő Új Nemzeti Galériában nyílik meg újra a Cézanne és az absztrakció című időszaki kiállítással együtt - közölték a kiállítás rendezői.

 

Kiállítás a kerámia szerepéről az Aquincumi Múzeumban

Az Aquincumi Múzeum Régészeti Parkja a közelmúltban kiállítási és raktárfunkciókkal rendelkező épülettel (Tegularium) gazdagodott, amelyet féltetővel és pergolával védett sétány kísér. A sétány mentén mintegy 50 méter hosszú, fülkékkel tagolt falfelület áll a hiánypótló kiállítás megvalósítására.

Az Agyagból gyúrt történelem című tárlat gazdagon illusztrált tablók segítségével ismerteti meg a közönséggel az anyagcsoportot, amelyet a szakmai köznyelv római tégláknak nevez. A kiállítás aquincumi példák segítségével mutatja meg, hol és hogyan készültek a római téglák és más kerámia építőelemek, miként használták fel azokat, mit árulnak el a téglákon fennmaradt bélyegek és feliratok, valamint szemlélteti a téglák kutatásának, mint tudományterületnek a fejlődését.

Az első nagyobb egység az égetett agyagelemek gyártási folyamatát mutatja be az agyag bányászatától kezdve az előkészítésen át az égetésig, a következő nagyobb témakörben az égetett agyagelemek felhasználási területeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A harmadik nagyobb rész a téglákkal mint feliratos tárgyakkal ismerteti meg a közönséget, az utolsó egység pedig a téglák kutatásának fejlődését, szemléletváltásait igyekszik röviden bemutatni.

A kiállítás nem egy csupán helyi vagy tartományi összefüggéseiben értelmezhető témát, hanem az európai építészet történetének és egyben a romanizációnak, az Európát elsőként tartósan egyesítő, máig kiható kulturális folyamatnak is jellegzetes fejezetét dolgozza fel - olvasható az összegzésben.

 

Lengyel Red Dots - Designkiállítás az Iparművészeti Múzeumban

A világ legrangosabb designdíjával, a Red Dot-díjjal kitüntetett lengyel formatervezők munkáiból mutat be válogatást Lengyel Red Dots címmel az Iparművészeti Múzeum (IMM) szombattól látható kiállítása.

A kiállítás a múzeum azon sorozatába illeszkedik, amelynek keretében a formatervezés legjobb nemzetközi - többek között olasz, japán vagy finn - példáit vonultatják fel. Ezúttal a tárgyak "Lengyelország új arcát" fedezheti fel a látogató; és azt, miként lehetnek egyszerű, hétköznapi eszközökből műalkotások.

A vándorkiállítást két éve hozták létre azzal a céllal, hogy az 1955 óta minden évben kiosztott Red Dot Award lengyel díjazottainak munkáit egyben mutathassák be.

A Red Dot Design Award versenyt 1955 óta rendezi meg a világ egyik legrégebbi és legelismertebb design intézete, az esseni központú Design Zentrum Nordrhein Westfalen. Az odaítélt díjak komoly hatással vannak a márkák értékére, valamint a díjazott innovációs termékek és megoldások közismertségének növekedésére világszerte, elősegítve azok eladási lehetőségeit.

A lengyel tervezők 2008 óta szerepelnek a díjazottak névsorában, és eddig 37 díjra és különdíjra tettek szert. A két fiatal lengyel designer, Marta Niewymska és Dawid Grynasz által tervezett kiállítás augusztus 29-ig látható az Iparművészeti Múzeum Üvegcsarnokában.

 

Kiállítás a restaurátor hallgatók diplomamunkáiból

Restaurátor hallgatók diplomamunkáiból nyílt kiállítás pénteken a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM): a látogatók "frissen" restaurált műtárgyakat, köztük ásatásból előkerült római kori falképtöredéket, üvegtárgyakat, kerámiákat és bútorokat is megtekinthetnek.

Fotó: MTI

 

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1948-ban indult meg a restaurátorok képzése és Magyarországon ma is ez az egyetlen intézmény, ahol ilyen tanulmányokat lehet folytatni. A különböző anyagokból készült műtárgyak másfajta beavatkozást és ismereteket igényelnek, ennek megfelelően az oktatás az idők során több irányba specializálódott. A festményrestaurátor-képzés megindítását a szobor, majd a falkép-restaurálás oktatása követte, 1974-től pedig megindult az iparművészeti restaurátorok képzése is, utóbbi idén ünnepli megalapításának 40. évfordulóját. A kezdetekhez képest ma már az iparművészeti restaurátorok is specializálódnak: fa-bútor, fém-ötvös, papír-bőr, szilikát vagy textil-bőr specializáción szerezhetnek diplomát.

A Magyar Nemzeti Múzeum - mint az iparművészeti restaurátorok képzésében résztvevő intézmény - Megmentett műkincsek címmel 2001 óta mutatja be a végzős hallgatók diplomamunkáit. A kiállítás célja a fiatal restaurátorok munkájának ismertetésén túl tudatosítani, hogy minden ránk maradt tárgyi emlék műfajától, pillanatnyi piaci értékétől függetlenül kulturális örökségünk része.