Új kiállítások fűszerezik a nyarat
MIX
Már körvonalazódik a múzeumok nyári menüje. Néhány a legmarkánsabb ízekből!
| MTI - MMO |
2014-06-04 12:30 |
100% kreativitás - 72 kortárs épület a Műcsarnokban
A Műcsarnok főtengelyének installációi között 72 kortárs épülettel ismerkedhet meg a látogató fényképek, makettek, tervrajzok, illetve mozgóképek segítségével. A válogatás híven reprezentálja a kortárs magyar építészeti szcéna sokszínűségét. Az installációk berendezésében az egyes épületek alkotói is aktívan közreműködtek.
I. Építészeti Nemzeti Szalon
100% kreativitás
2014. június 4. – szeptember 7.
Műcsarnok
A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és támogatásával minden idők legjelentősebb kortárs építészeti összefoglaló-kiállításának ad otthont a Műcsarnok. A nagyszabású tárlaton több mint 200 épület és tervezői vonulnak fel, s adnak ízelítőt napjaink és a közelmúlt izgalmas magyar építészetéből, makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén.
A 2014-es évet – Ybl Miklós születésének bicentenáriumát – a kormány az Építészet Évének nyilvánította. Az ünnepi év számos eseményt kínál annak a gondolatnak a népszerűsítésére, hogy az építészet a magyar kultúra egyik meghatározó eleme, kiemelkedő kulturális érték. Ugyanakkor az építészek alkotó munkája hagyományosan az innováció hordozója, éppen ezért az I. Építészeti Nemzeti Szalon a jelen mellett a jövő ökologikus gondolkodására figyelő építészetére is fókuszál.
A tárlat középpontjában a kreativitás dicsérete áll. A magyar építőművészet különböző irányzatait bemutató anyagválogatás a legszélesebb befogadói igényekhez igazodik: az elmúlt másfél évtized magas építészeti értékeket hordozó és látványos épületei, megkerülhetetlen beruházásai éppúgy megjelennek a mintegy 2500 négyzetméteres kiállítótérben, mint a kis közösségek templomai, közösségi terei vagy emblematikus házai. Emellett a kiállítás egy-egy teremben megidézi az előző generáció legjelentősebb mestereit, de helyet kapnak az építészoktatás mai műhelyei, hallgatóik munkái, és az építve tanítás különleges dimenziója: a vándoriskola is. Külön egységekben jelentkezik a műemlékek újragondolt építészete, a kortárs tájépítészet, a belsőépítészet, emellett pedig több, az építészethez kapcsolódó társművészeti alkotás is várja a közönséget.
A kiállítást gazdag építészeti, művészeti és múzeumpedagógiai programsorozat kíséri.
Kultúra-építészet-kiállítás
Szerdától látogatható az I. Építészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban
Budapest, 2014. június 3., kedd (MTI) - Szerdától látogatható a Műcsarnokban az I. Építészeti Nemzeti Szalon több mint 200 épületet és tervezőjét felvonultató kiállítása, amely ízelítőt ad napjaink és a közelmúlt magyar építészetéből, makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, dokumentációk segítségével.
Egy új korszak indul a Műcsarnok életében, amelyben időről időre különböző nemzeti szalonok mutatkoznak majd be - mondta el Szegő György, a kiállítás kurátora a tárlat keddi sajtóbejárásán.
Hangsúlyozta, hogy a bemutató megtervezésekor két kurátori cél vezérelte: az egyik, hogy megmutassa a közönségnek az építészet által képviselt és megfogalmazott szellemi és kulturális tartalmat, az építészet teljességét, valamint, hogy az építész szakmán belül párbeszédet kezdeményezzen.
A mintegy 2500 négyzetméteres térben berendezett kiállítás modern formában közvetíti az építészet kreatív oldalát, bemutatja a szakmai műhelyeket a tervezéstől a kivitelezésen át az elkészült épületekig.
A magyar építőművészet különböző irányzatait bemutató válogatás a legszélesebb befogadói igényekhez igazodik: az elmúlt másfél évtized magas építészeti értékeket hordozó és látványos épületei, beruházásai éppúgy megjelennek a terekben, mint a kis közösségek templomai, közösségi színterei vagy emblematikus házai. Emellett a kiállítás egy-egy teremben megidézi az előző generáció legjelentősebb mestereit, de helyet kapnak az építészoktatás mai műhelyei, hallgatóik munkái és az építve tanítás dimenziója, a vándoriskola is.
Külön teremben mutatkozik be az újornamentika és a díszítőhagyomány, láthatók a műemlékek rekonstrukciójával született "újragondolt épületek", az olyan mérnök-építészeti létesítmények, mint a hidak, víztornyok vagy metróállomások szerkezetei.
Külön egységben látható az építészet belsőépítészettel, társművészetekkel vagy a tájépítészettel való kapcsolata, de a főépítészek egy település életében betöltött szerepének is saját egységet szenteltek a szervezők. Önálló egység emlékezik az olyan nagy meseterekre is, mint Medgyaszay István, Kós Károly, Pollack Mihály, Hauszmann Alajos, Ybl Miklós vagy Feszl Frigyes.
A tárlathoz számos kísérőprogram is kapcsolódik, amelyek között koncertek, építészeti filmbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, és tárlatvezetések is szerepelnek.
Az I. Építészeti Nemzeti Szalon – 100% kreativitás című kiállítás június 4-től szeptember 7-ig látogatható
egnyílt a szentendrei Czóbel-kiállítás
Szentendre, 2014. május 30., péntek (MTI) – Czóbel, egy francia magyar címmel Czóbel Béla életművét bemutatókiállítás nyílt pénteken Szentendrén. A MűvészetMalomban látható tárlattal a magyar képzőművészet egy kiemelkedő képviselőjének munkásságát, tehetségét ünnepeljük - hangsúlyozta a megnyitón Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár.
Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a tárlat több szempontból is különleges: ilyen sokrétű kiállításutoljára még Czóbel Béla életében jött létre, és a tárlaton szereplő mintegy kétszáz mű között nemcsak olyan van, amelyet száz éve nem láthatott a közönség, de olyan is, amelynek még a létezéséről sem tudtunk.
Hammerstein Judit kiemelte: a Ferenczy Múzeum hatalmas munkát végzett, hiszen számtalan képet kellett kölcsönöznie külföldről, itthonról, magán- és közgyűjteményekből azért, hogy a közönség teljes képet kaphasson Czóbel Béla munkásságáról.
Kállai Ernőt, Czóbel első monográfusát idézve úgy fogalmazott, hogy Czóbel sokat köszönhet Párizs festői kultúrájának, és sokat köszönhet az új magyar festészet elindulása Czóbelnek.
Czóbel különleges abban is, ahogyan érintetlen tudott maradni, "valamiféle nagyon erős belső autonómia és belső tartás jellemezte (…), nem alkudozott egyetlen rezsimmel, korszakkal sem, valamiképp az időn kívül maradt" - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A megnyitón köszöntőt mondott Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete, a tárlat egyik védnöke, aki – egy francia kritikust idézve – kijelentette: Czóbel Béla a legfranciább magyar festő.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, a kiállítás másik védnöke köszöntő beszédében azt kérte a kiállításlátogatóitól, hogy "miközben a képeit nézik, emlékezzenek meg Czóbelről mint hazafiról és mint egy zsidó magyarról, aki hozzájárult Magyarország kultúrájának és társadalmának alakításához".
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Ferenczy Múzeum igazgatója fordulópontnak nevezte a kiállítást az intézmény történetében. "Olyan léptékű kiállítás megvalósítására vállalkoztunk, amelyről sokáig álmodni se mertünk" - hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra, hogy a város büszke Czóbel-gyűjteményére, de az csak az életmű egyes részleteit tartalmazza. "Most lehetőség nyílt arra, hogy az életmű egészére tudjunk kitekintést nyújtani" - mutatott rá Kálnoki-Gyöngyössy Márton.
Az igazgató kiemelte, hogy a tárlatra olyan alkotások is érkeztek, amelyek soha nem jártak Magyarországon. Fontosnak nevezte azt is, hogy Czóbelről ismét beszélnek, ami újabb vitákat, konferenciákat inspirálhat.
Dietz Ferenc, a város polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a nagy utazó Czóbel végül Szentendrére érkezett haza, a városban pedig még életében múzeum létesült, és a településen parkkal, szoborral is emlékeznek rá.
A MűvészetMalom valamennyi kiállítóterét kihasználó Czóbel-kiállítás augusztus végéig látható, a tárlat fővédnöke Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, kurátorai Barki Gergely, Bodonyi Emőke, Jurecskó László és Kratochwill Mimi.
Kultúra-múzeumok-kiállítás
Új római és középkori kőtár nyílik Keszthelyen a Balatoni Múzeumban
Keszthely, 2014. május 30., péntek (MTI) - Amiről a kövek mesélnek címmel új római és középkori kőtár nyílik vasárnap Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban.
A keszthelyi múzeum kőtárát a turisztikai jellegű állandó kiállítás miatt 2008-ban lebontották, a közönség viszont hiányolta a kiállítást, és a szakmai szempontok is indokolttá tették, hogy újrafogalmazva ismét megnyissák a tárlatot a látogatók előtt - mondta el az MTI-nek az intézmény igazgatója.
Havasi Bálint hozzáfűzte; az állandó kiállításon látható, hosszú évtizedek alatt összegyűjtött leletek a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származnak.
A római kor emlékeit - sírköveket, oltárköveket, oszlopfőket, urnákat, szarkofágokat, épületekhez tartozó kőfaragványokat - az 1. századtól a 4. századig mutatják be. A középkori anyagok túlnyomó része épületelem; a kőfaragványok a román kortól egészen a barokk korig dokumentálják a térség építészeti stílusát.
Az igazgató szólt arról is, hogy a kiállítás címét a kőtár egyik legszebb darabja, a Zalavárról származó vízköpő ihlette.
A fejet ábrázoló római kori alkotás olyan, mintha a múltról mesélne. A kövek elmesélik azt is, hogy melyik istennek milyen jótéteményért állítottak hálából oltárt. A középkori kövek, nagy részük a zalavári templomból és a Bencés monostorból származik, a környék építészetéről árulkodnak - mondta.
A kőanyagot egy mintegy 90 négyzetméteres kiállítótérben mutatják be. Háromdimenziós rekonstrukciók segítségével monitorokon megjelenítik azokat a leleteket is, amelyek nem fértek el a kőtárban.
Minden bemutatott műtárgyhoz honlapot készítettek, a feliratokon elhelyezett QR-kód (kétdimenziós vonalkód) segítségével okos telefonokkal a látogatók további információkat kaphatnak a leletekről. Az építészeti elemeket így az épületek részeként is be tudják mutatni, a római sírköveknél olvashatóvá válik az eredeti felirat és a magyar fordítás.
A technikai eszközök segítségével ismereteket szerezhetnek a látogatók arról is, hogy honnan került elő a leletanyag. A kőtárhoz múzeumpedagógiai programok is kapcsolódnak, a foglalkozásokon például szó esik a sírköveken megjelenő római kori viseletekről is.
A kőtár létrehozásához az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatán 5 millió forintot nyert el a múzeum, a fenntartó keszthelyi önkormányzat további 500 ezer forinttal támogatta a kezdeményezést.
Egy hordónyi ezüstpénz a középkori Lengyelországból - Kiállítás Debrecenben
Egy érdeklődő A glogówi kincs - Egy hordónyi ezüstpénz a középkori Lengyelországból címűkiállításon a debreceni Déri Múzeumban 2014. május 30-án. A nyugat-lengyelországi Glogówból származó leletet 1987-ben két helyi lakos találta meg egy fából készült hordóban, amelyet valószínűleg 1210 és 1215 között rejtettek el. Az összesen majdnem 7 kilogramm súlyú nemesfém lelet - több mint 20 ezer érem, több ezer töredék, hét ezüstrúd és egy ezüströg - Európa legnagyobb középkori kincsei közé tartozik. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Kultúra-kiállítás
A középkori Lengyelországból származó ezüstpénzekből nyílt kiállítás Debrecenben
Debrecen, 2014. május 30., péntek (MTI) - A középkori Lengyelországból származó ezüstpénzekből nyílt kiállítást pénteken a debreceni Déri Múzeumban.
A nyugat-lengyelországi Głogówból származó leletet 1987 októberében két helyi lakos találta egy fából készült hordóban. A kincset valószínűleg 1210 és 1215 között rejtették el - mondta Leszek Lenarczyk, a Głogówi Régészeti-Történeti Múzeum igazgatója a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón.
Hozzátette: az összesen majdnem 7 kilogramm súlyú nemesfém lelet - több mint 20 ezer érem, több ezer töredék, hét ezüstrúd és egy ezüströg - Európa legnagyobb középkori kincsei közé tartozik.
Az érmek között a lengyel darabok dominálnak, néhány példány kizárólag ebből a leletből ismert. A legrégebbi érmék a XI. és XII. század fordulójából származnak. A głogówi kincs című kiállítást első alkalommal 1994-ben nyitották meg a helyi múzeumban.
Lengyelországon belüli körútja során több mint ötvenezer érdeklődő láthatta, külföldön eddig csak Vilniusban mutatták be - mondta Leszek Lenarczyk.
Angi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a głogówi kincset bemutató tárlattal egy időben bemutatják Déri Frigyes numizmatikai gyűjteményéből az Árpád-ház uralkodóinak féltve őrzött vereteit is.
A látogató végigkövetheti a magyar címer kialakulásának folyamatát, amelynek ősi elemei, a kettős kereszt és a sávokkal osztott címer a korai pénzeken tűnnek fel először.
A kiállításon látható Szent István király híres, dupla súlyban vert dénárja, amelyből Magyarországon csupán még egy példány ismeretes, amelyet a nemzeti múzeum őriz - tette hozzá.
Ugyancsak megtekinthető a Déri Múzeumban a közönség által még soha nem látott, Nyírmártonfalva-Gúth határában talált kincslelet: 1959-ben a gúthi erdészet csemetéskertjének kapálása közben 105 darab érme került elő, később - korszerű kutatóeszközökkel - további 27 érmét találtak a szakemberek.
A XIII. századból származó, Karintia és Krajna területén készített jó minőségű ezüstdénárokat tartalmazó kincslelet jól megvilágítja a tatárjárás előtti évtizedek magyarországi pénzforgalmát - jegyezte meg Angi János.
(FOTÓ)
örténelem-évforduló
Holokauszt-emlékév - A szekszárdi holokauszt dokumentumaiból nyílt kiállítás
Szekszárd, 2014. május 30., péntek (MTI) - A szekszárdi holokauszt dokumentumaiból nyílt kiállítás pénteken, a tolnai megyeszékhelyen élt zsidók gettósításának 70. évfordulóján Szekszárdon, a Tolna Megyei Levéltárban.
A kiállítás több ezer levéltári dokumentumból válogatva a polgármesteri és az alispáni hivatal iratain keresztül mutatja be a gettósítást, a zsidók kifosztását, a német haderő fosztogatását, a visszatért túlélők újrakezdését. A tárlat térképen mutatja be a zsidók összeköltözésére kijelölt házakat, és külön tablón idézi fel a korban köztiszteletben állt szekszárdi zsidó személyiségeket.
Ruzsa Éva, a kiállítás koordinátora a megnyitón elmondta: Vendel István, a város akkori polgármestere a jogszabályi keretek között igyekezett a szekszárdi zsidóság életét megkönnyíteni, és közülük keveseket menteni is. Nem állíttatott fel gettót, de a zsidótanács vezetőjével egyeztetve 1944. május 12-étől kezdve összeköltöztette a zsidókat a város központjában, körülbelül negyven házba. Ezzel kiváltotta László Endre belügyi államtitkár haragját, aminek következményeként május 31-én csendőrök kíséretében Tolna megyei gettókba, Bonyhádra, Paksra, Tamásiba és Pincehelyre vitték a szekszárdi zsidókat.
Arra is kitért, hogy a polgármester egy időben igyekezett elejét venni keresztény lakosok lakás- és üzletszerzési törekvéseinek. Arról nincs pontos adat, hogy Szekszárdról hányan estek áldozatul a népirtásnak, a kutató szerint mintegy 350 zsidó embert vittek gettókba, majd deportáltak megsemmisítő táborokba, ahonnan csak kevesen tértek vissza.
btf \ bpt
A Műcsarnok szerdától építészeti laboratóriummá vált: az építészeti munka, valamint annak eredményei töltik be a jól ismert tereket. Növények, olvasólámpák, filmek, tervek, makettek, installációk várják azokat a látogatókat, akik szeretnék ízelítőt kapni a kortárs magyar építészet egy jól körülhatárolható szeletéből. A tárlaton több mint 200 épület és tervezői vonulnak fel, hogy az emberi kreativitásról beszéljenek.
A magyar építőművészet néhány irányzatát bemutató anyagválogatás a mai befogadói igényekhez igazodnak: az elmúlt másfél évtized magas építészeti értékeket hordozó és látványos épületei, megkerülhetetlen beruházásai éppúgy megjelennek a mintegy 2500 négyzetméteres kiállítótérben, mint a kis közösségek templomai, közösségi terei vagy emblematikus házai. Emellett a kiállítás egy-egy teremben megidézi az előző generáció legjelentősebb mestereit, de helyet kapnak az építészoktatás mai műhelyei, hallgatóik munkái, és az építve tanítás különleges dimenziója: a vándoriskola is. Külön egységekben jelentkezik a műemlékek újragondolt építészete, a kortárs tájépítészet, a belsőépítészet, emellett pedig több, az építészethez kapcsolódó társművészeti alkotás is várja a közönséget.
A 2014-es évet – Ybl Miklós születésének bicentenáriumát – a kormány az Építészet Évének nyilvánította. Az ünnepi év számos eseményt kínál annak a gondolatnak a népszerűsítésére, hogy az építészet a magyar kultúra egyik meghatározó eleme, kiemelkedő kulturális érték. Ugyanakkor az építészek alkotó munkája hagyományosan az innováció hordozója, éppen ezért az I. Építészeti Nemzeti Szalon a jelen mellett a jövő ökologikus gondolkodására figyelő építészetére is fókuszál.
A tárlathoz számos kísérőprogram is kapcsolódik, amelyek között koncertek, építészeti filmbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, és tárlatvezetések is szerepelnek.Az I. Építészeti Nemzeti Szalon – 100% kreativitás című kiállítás június 4-től szeptember 7-ig látogatható
Czóbel újraírta a teret a MűvészetMalomban
Egész nyáron látogatható a Czóbel, egy francia magyar című kiállítás, amely Czóbel Béla életművét mutatja be Szentendrén. Aki már korábban is járt a MűvészetMalomban, bizonyára nem ismer rá a kiállítóterekre. A bemutatott csaknem 200 mű értelmezését megújult, átalakult kiállítótér, új installáció segíti.
Czóbel Béla (1883-1976) azon kevés magyar festőművész egyike, aki már életében nemzetközi szinten elismerésnek örvendett. Fiatal korától kezdve világpolgárként élt: 1902-ben, 19 évesen kezdte meg festészeti tanulmányait Nagybányán, de már 1903-ban beiratkozott a párizsi Julian Akadémiára. Felismerte az új festői irányzatok jelentőségét, együtt állított ki a Fauves-okkal, összebarátkozott Picassoval, Braque-kal, Modiglianival, Dunoyer de Segonzac-kal, több szállal kapcsolódott a hollandiai, majd a német képzőművészeti élethez, elsősorban a német expresszionista művészekkel rokonszenvezett. Képeit már fiatal művészként is értékesíteni tudta, voltak, akik kifejezetten gyűjtőivé váltak Párizsban, Hollandiában, Berlinben vagy az Egyesült Államokban. Kalandos életútja során többször költözött, menekült, időnként képeinek nyoma veszett. Ennek következtében csupán az életmű egy részét ismerjük.
A Ferenczy Múzeum ezért eddig példa nélkül álló, hatalmas szervezőmunkába kezdett. 55 kölcsönzési kérelmet indított különböző jelentős külföldi és magyar magán- illetve közgyűjteménybe, hogy a lehető legteljesebb módon rekonstruálhassa Czóbel Béla életművét. A csaknem 200 összegyűjtött festmény, grafika között találkozhatunk a párizsi Pompidou Központ, egy neves chicagói magángyűjtő kincseivel, vagy olyan Hollandiában festett alkotásokkal, amelyek 100 éve nem szerepeltek sem magyar, sem külföldi kiállításon.
Bár Czóbel Béla az első magyar festőművész volt, aki még életében önálló múzeumot kapott – Szentendrén, a Templomdombon -, a MűvészetMalomhoz hasonló, szélesebb kitekintésű, a művész életművét egészében bemutató kiállításra a Műcsarnok 1971-es tárlata óta nem került sor. A MűvészetMalom valamennyi kiállítóterét kihasználó Czóbel-kiállítás augusztus végéig látható, a tárlat kurátorai Barki Gergely, Bodonyi Emőke, Jurecskó László és Kratochwill Mimi.
Új római és középkori Keszthelyen a Balatoni Múzeumban
Amiről a kövek mesélnek címmel új római és középkori kőtár nyílt vasárnap Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban.
A keszthelyi múzeum kőtárát a turisztikai jellegű állandó kiállítás miatt 2008-ban lebontották, a közönség viszont hiányolta a kiállítást, és a szakmai szempontok is indokolttá tették, hogy újrafogalmazva ismét megnyissák a tárlatot a látogatók előtt. Az állandó kiállításon látható, hosszú évtizedek alatt összegyűjtött leletek a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származnak. A római kor emlékeit - sírköveket, oltárköveket, oszlopfőket, urnákat, szarkofágokat, épületekhez tartozó kőfaragványokat - az 1. századtól a 4. századig mutatják be. A középkori anyagok túlnyomó része épületelem; a kőfaragványok a román kortól egészen a barokk korig dokumentálják a térség építészeti stílusát.
A kiállítás címét a kőtár egyik legszebb darabja, a Zalavárról származó vízköpő ihlette. A fejet ábrázoló római kori alkotás olyan, mintha a múltról mesélne. A kövek elmesélik azt is, hogy melyik istennek milyen jótéteményért állítottak hálából oltárt. A középkori kövek, nagy részük a zalavári templomból és a Bencés monostorból származik, a környék építészetéről árulkodnak. A kőanyagot egy mintegy 90 négyzetméteres kiállítótérben mutatják be.
Háromdimenziós rekonstrukciók segítségével monitorokon megjelenítik azokat a leleteket is, amelyek nem fértek el a kőtárban. Minden bemutatott műtárgyhoz honlapot készítettek, a feliratokon elhelyezett QR-kód (kétdimenziós vonalkód) segítségével okos telefonokkal a látogatók további információkat kaphatnak a leletekről. Az építészeti elemeket így az épületek részeként is be tudják mutatni, a római sírköveknél olvashatóvá válik az eredeti felirat és a magyar fordítás. A technikai eszközök segítségével ismereteket szerezhetnek a látogatók arról is, hogy honnan került elő a leletanyag. A kőtárhoz múzeumpedagógiai programok is kapcsolódnak, a foglalkozásokon például szó esik a sírköveken megjelenő római kori viseletekről is.
Egy hordónyi ezüstpénz a középkori Lengyelországból Debrecenben
A középkori Lengyelországból származó ezüstpénzekből nyílt kiállítást pénteken a debreceni Déri Múzeumban. A nyugat-lengyelországi Głogówból származó leletet 1987 októberében két helyi lakos találta egy fából készült hordóban.
A kincset valószínűleg 1210 és 1215 között rejtették el - mondta Leszek Lenarczyk, a Głogówi Régészeti-Történeti Múzeum igazgatója a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón. Hozzátette: az összesen majdnem 7 kilogramm súlyú nemesfém lelet - több mint 20 ezer érem, több ezer töredék, hét ezüstrúd és egy ezüströg - Európa legnagyobb középkori kincsei közé tartozik. Az érmek között a lengyel darabok dominálnak, néhány példány kizárólag ebből a leletből ismert. A legrégebbi érmék a XI. és XII. század fordulójából származnak. A głogówi kincs című kiállítást első alkalommal 1994-ben nyitották meg a helyi múzeumban. Lengyelországon belüli körútja során több mint ötvenezer érdeklődő láthatta, külföldön eddig csak Vilniusban mutatták be.
A szekszárdi holokauszt dokumentuma
A szekszárdi holokauszt dokumentumaiból nyílt kiállítás pénteken, a tolnai megyeszékhelyen élt zsidók gettósításának 70. évfordulóján Szekszárdon, a Tolna Megyei Levéltárban.
A kiállítás több ezer levéltári dokumentumból válogatva a polgármesteri és az alispáni hivatal iratain keresztül mutatja be a gettósítást, a zsidók kifosztását, a német haderő fosztogatását, a visszatért túlélők újrakezdését. A tárlat térképen mutatja be a zsidók összeköltözésére kijelölt házakat, és külön tablón idézi fel a korban köztiszteletben állt szekszárdi zsidó személyiségeket. Vendel István, a város akkori polgármestere a jogszabályi keretek között igyekezett a szekszárdi zsidóság életét megkönnyíteni, és közülük keveseket menteni is. Nem állíttatott fel gettót, de a zsidótanács vezetőjével egyeztetve 1944. május 12-étől kezdve összeköltöztette a zsidókat a város központjában, körülbelül negyven házba. Ezzel kiváltotta László Endre belügyi államtitkár haragját, aminek következményeként május 31-én csendőrök kíséretében Tolna megyei gettókba, Bonyhádra, Paksra, Tamásiba és Pincehelyre vitték a szekszárdi zsidókat. Arról nincs pontos adat, hogy Szekszárdról hányan estek áldozatul a népirtásnak, a kutató szerint mintegy 350 zsidó embert vittek gettókba, majd deportáltak megsemmisítő táborokba, ahonnan csak kevesen tértek vissza.
Ferenc József áll a gödöllői tárlat középpontjában
A Gödöllői Királyi Kastély (GKK) Erzsébet királyné életének jelentős férfi szereplőit bemutató kiállítássorozat harmadik, péntektől látható tárlatának középpontjában a férje, Ferenc József osztrák császár és magyar király áll. A sorozatcímet - Titánia lovagjai - magától Sisitől kölcsönözték a rendezők, hiszen Shakespeare Szentivánéji álom című drámájának tündérkirálynője után Erzsébet királyné önmagát Titániának nevezte verseiben. A kiállítás I. Ferenc József életútjának csupán egy-egy mozzanatát mutatja be, a király és Magyarország kapcsolatára fókuszálva. A tárlat a személyes tárgyak mellett korabeli sajtóból, visszaemlékezésekből és személyes levelekből álló összeállítással viszi közelebb a látogatóhoz az uralkodót.
A rendíthetetlen alcímet viselő kiállításon azt a folyamatot kísérhetik végig a látogatók, miként változott a magyarok Ferenc József-képe, illetve a császár és király személyének megítélése a hosszú uralkodás alatt, „s hogy milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a szeretett társ, Erzsébet”.
A Rudolf-szárny emeleti teremsorában az egyes szobák öt témát járnak körül, a látogatók megismerkedhetnek a császár gyerekkorával, ifjúságával, a Magyarországon tett látogatásokkal, így többek között a 13 évesen főhercegként tett első útjával vagy az 1857-látogatással, amikor már Erzsébettel érkezett. A közönség végigkísérheti azt a folyamatot, hogyan hódította meg Erzsébet a magyarok szívét, s azt is, hogy később milyen szerepet vállalt az uralkodó és a nemzet közötti kapcsolat enyhítésében, szorosabbra fűzésében és az 1867-es kiegyezés megkötésében.
Az 1867. június 8-i koronázás alkalmával az uralkodópár a nemzettől a gödöllői kastélyt és a környező birtokait kapta ajándékba, s az ezt követő hosszabb-rövidebb idejű személyes tartózkodások jelentős hatással voltak az uralkodó és Magyarország kapcsolatának alakulására. Külön teremben kaptak helyet a gödöllői tartózkodások dokumentumai és a családra vonatkozó emlékek, és szintén önálló témaként mutatják be a 19. század végi sokrétű, megváltozott királyképet.
Az egyes termek tematikájához kapcsolódva történetfüzér készült, amit a meghallgathatnak a látogatók. A gödöllői kastély 2008-ban indult kiállítássorozatának - gróf Andrássy Gyula és Rudolf trónörökös után következő - harmadik része szeptember 28-ig látható.
