Öt új kiállítás
AJÁNLÓ
Az elmúlt hét képzőművészeti kiállításaiból ajánlunk figyelmükbe néhányat Békéscsaba, Szekszárd, Székesfehérvár, Budapest helyszínekkel, továbbá egy állandó kiállítást is, ami épp ma nyílik Füleken.
| Magyar Múzeumok Online |
2014-08-15 09:26 |
Csabán élő lélek
Munkácsy Mihály Múzeum 2013-ban indította útjára az „Ami csabai…” című múzeumi sorozatot, amely kiállítások és kiadványok keretében mutatja be a város - egyúttal Magyarország - életében is fontos szerepet betöltött jeles személyeket. A sorozat következő kiállítása egy lelkületében teljességgel csabai, a helyi közönség által magáénak érzett festőt, Gaburek Károlyt igyekszik ismét a figyelem középpontjába állítani.
A közülünk majd három évtizede távozott festőművészt Békéscsaba fiatal művészetkedvelői sajnos már nem ismerhetik. Gaburek Károly (Békéscsaba, 1936. április 5 – Békéscsaba, 1986. június 23.) a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán diplomázott. Mesterei Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos és Z. Gács György voltak. Szülőhelyére visszatérve a helyi tájképi környezet által ihletve festette erőteljes színvilágú, dekoritivitásba hajló kompozícióit. A halála után a békéscsabai múzeumban rendezett emlékkiállításhoz készült katalógus bevezetőjében olvashatjuk főiskolai osztálytársa, Baksa József tollából: „Olyan művészet ez, amely önmaga akar és tud maradni, nem akar a hagyományoknak hátat fordítani. A természetből merít, annak formáit transzponálja úgy, hogy a természet, a táj szépségéről és az emberi élet értékeiről fogalmazza meg gondolatait, a szülőföld szeretete az emberek szeretete, és Gaburek hallatlan ízlése, előadókészsége ennek az életműnek az aranyfedezete.”
A festő családtagjai által őrzött alkotásokból, a Békés Megyei Önkormányzat, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum anyagából összeállított válogatás Gaburek Károly festészeti életművére fókuszál. A Csabán élő lélek. Gaburek Károly festőművész emlékkiállítása című tárlat augusztus 31-ig látogatható.
Horváth László Xavér életmű-kiállítása
Az idén hetvenéves festő- és grafikusművész alkotásaiból rendezett kiállítást a szekszárdi Művészetek Háza, a tárlat a jellemzően a háttérben dolgozó művész négy és fél évtizedes munkásságából ad ízelítőt.A múlt szombaton megnyílt és szeptember 14-ig látogatható kiállításon több mint hetven, technikájában és stílusában egyaránt változatos képet láthat a közönség a nagyobb nyilvánosság előtt kevéssé ismert alkotótól.
A Képzőművészeti Főiskolát 1968-ban Kádár György és Konecsni György tanítványaként elvégzett Horváth László Xavér az 1970-es évektől elsősorban reklámgrafikával, kiállítási installációkkal foglalkozott; közben a képzőművészettel sem hagyott fel, erről azonban évtizedeken át néhány csoportos és öt - 1979-ben és a 2000-es években rendezett - egyéni kiállítása tanúskodott. Művészetében a kezdeti, a korhoz viszonyítva is invenciózus expresszivitást egy zárt, geometrikus, minimalista, a pop-artra, a konceptualizmusra emlékeztető világ, de esetenként a szentendrei iskola lírai szürrealizmusa felé nyúló szemlélet követi, ami nem zárja ki a Bauhaust idéző kompozíciókat sem. Ábrázolási eszközei között a hagyományos olajtecnhika, a szitanyomat, a tempera, faplasztika ugyanúgy megtalálható, mint az alumíniumkollázs vagy a samottagyag-plasztika.
Wehner Tibor művészettörténész szavai szerint Horváth László Xavér "a szabad szárnyalás, a művészi lehetőségek közötti könnyed szökellések, a merész kalandozások" művésze, aki a rendszerváltás előtt és után is a "második nyilvánosság" számára dolgozott.
Szent Királyoknak Fényes Tüköre
Borbély Béla fényképész Szent László ereklyetartójának részleteit bemutató fotóiból nyílt kiállítás szerdán Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban. Szent László hermája nemcsak a magyarok kincse, hanem egész Európáé, és a világnak is számon kell tartani. A művész képein megismerhető, felfedezhető a szeretet, az emberi tartás és a tisztelet, amely "övezte és jellemezte szent királyunkat".
Siklósi Gyula régész a hermáról elmondta, hogy különböző korokban készült: a legrégebbi a fejrész, a legújabb pedig a korona. László Gyula régész-történészt idézve hozzátette, hogy az ereklyetartó egy halott embert ábrázol, ami még érdekesebbé teszi az alkotást.
Borbély Béláról 1968-ban kapta első fényképezőgépét, az egykori Pajtást mára kicserélte "ágyúcsövesre". Gyűjti a fotózással kapcsolatos relikviákat, az építészeti, idegenforgalmi és turisztikai témák után az utóbbi két évtizedben az egyházművészeti kincsek képi megörökítése felé fordult. Többek között a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény értékeiről, a Szent Jobbról, valamint a koronázási ékszerekről készített fotósorozatokat.
Új állandó kiállítás a füleki múzeumban
A Városi Honismereti Múzeum egykori állandó kiállítását 1994 augusztusában a helyi búcsú keretében nyitották meg, és szinte napra pontosan az akkori megnyitó 20. évfordulóján nyílik meg az intézmény A füleki pálmától a világhírű kakasig című új állandó kiállítása. A kiállított tárgyak egy részének megvásárlásához, a gyűjtemények kimagasló értékű darabjainak restaurálásához és biztonságos bemutatásuk feltételeinek megteremtéshez a Füleki Vármúzeum 2008 és 2014 között nyolc pályázatot dolgozott ki és bonyolított le sikeresen.
A tárlat a város történetét követi végig a vár 1682-es lerombolásától az 1960-as évekig, bemutatva a helyi nemesség és iparosság tárgyi emlékeit és a környék katolikus lakosságának kulturális örökségét.
Az észak-nógrádi és délnyugat-gömöri palócság népművészete mellett a kiállítás rámutat a város és a kistérség multietnikus jellegére is. Külön termet kapott a helyi zománcgyár, illetve iparművek gazdag tárgyi hagyatéka, melyben az egykori mívesen díszített zománcedények mellett a tűzhelygyári, kályhagyári, faipari és egyéb részlegek gyártmányait a város iparosodását dokumentáló fotóanyag öleli körül.
A kiállítás címében szereplő pálma a 18. század elején került Fülek városi jelképeibe a Bebek család középkori címeréből, a kakas pedig a füleki zománcgyár védjegyében vitte el a helyi termékeken keresztül a nógrádi kisváros hírét a világ minden pontjára, hiszen a füleki termékeket négy világrészre exportálták Európában Görögországtól Svédországig, Ázsiában Irántól Szingapúrig, Afrikában Marokkótól Csádig és Amerikában Kanadától Paraguayig.
OOPS Partizan Street Session
Magyarország több mint 30 vezető graffitise és képzőművésze múlt vasárnapig festette meg a Szentendrei úti PP Center 130 méter hosszú, 2,5 méter magas betonkerítését Budapesten. A street art akcióban résztvevő alkotók képzőművészeti munkáiból (korábbi táblaképeikből és térinstallációikból) pedig vasárnap nyílt kiállítás Kint és bent - Otthonom a város címmel a Partizán Műterem és Galéria kiállítócsarnokában. A graffitik elkészítésénél az alkotók előre meghatározott színeket - fehéret, szürkét, feketét, pirosat és mentazöldet - használhattak, hogy a nagy kép egységes, összefüggő látványt nyújtson. Van, aki városképet, graffitis figurát és különféle feliratokat festett a falra vagy terepmintás tipográfiát (betűket) készített. A Partizán galéria művésze, Huszti János csipkemintát, míg Ladányi-Tóth Miklós faragott festékhengerrel vitt fel különféle alakzatokat a felületre.
A képzőművészeti kiállítás tematikájáról szólva a galéria vezetője hangsúlyozta: "meg akarjuk mutatni kint is, hogy mi zajlik a PP Center falai között bent, ahol az elmúlt pár évben komoly kulturális élet formálódott". A képzőművészeti tárlattal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a graffiti is művészetnek számít. Alkotói pedig olyan komoly vizuális kultúrával és képzőművészeti munkákkal rendelkező emberek, akik az utcán is képesek értéket létrehozni és közkinccsé tenni.
