Lehel Mária titkai
KUTATÁS
Új kiállítás nyílt a jászberényi Hamza Múzeumbam: a jeles festő, filmrendező Hamza D. Ákos hagyatékával sok érdekes dokumentum, tárgy és műalkotás került Jászberény városa tulajdonába. A szakemberek így titkok megfejtésén is fáradoznak folyamatosan.
Kiss Erika |
2014-07-23 08:30 |
A festő és filmrendező Hamza feleségének szülei is rendkívüli egyéniségek voltak a XX. század eleji magyarországi és párizsi művészvilág tagjaiként. Hamza anyósa, Lehel Mária (született Rell Mária 1889-1973) is festőművész volt. Gurzó K. Enikő művészettörténész a most megnyitott kiállítás szervezője, rendezője elmondta, hogy a Hamza hagyatékban Lehel Mária alkotásairól, képeiről, életeseményeiről mintegy 40 dokumentumot találtak. Arról azonban, hogy alkotásai hol vannak, csak nagyon kevés adatuk van. Ami biztos, hogy 6 pasztellkép van a jászberényi múzeum gyűjteményében, illetve egy aktja Kaposváron található. Vannak festmények, melyekről csak fotók, újságcikkek maradtak fenn, de hollétüket nem ismerik. A felkutatott fotókat elemezve, a stílusjegyekből úgy gondolják, hogy azok Lehel Mária alkotásai lehetnek. Ezért is keresik az eredeti művet, műveket.
„Lehel Mária és férje Lehel Ferenc művészettörténész a XX. század eleji pesti művészvilág, az Andrássy úti Japán Kávéház bohémjei közé tartozott. Lehel Mária tanulta a festészetet, sok művész hatott rá, mint például Csontváry. Tanítványa volt Czóbelnek, Ferenczi Károlynak, Iványi Grünwald Bélának. Életművének mégis csupán egy töredéke ismert. Legfőképpen talán azért, mert az avantgárd alkotók nem a múzeumoknak, galériáknak dolgoztak. Nem a halhatatlanságra törekedtek, inkább a jelent akarták a lehető legintenzívebben megélni, korlátozhatatlan szabadságvágyukból kifolyólag pedig határozottan szembefordultak mindazzal, ami intézményt és bürokráciát jelentett” – mondta a tárlat megnyitásán Gurzó K. Enikő.
Lehel Mária családjával több éven keresztül élt Párizsban. Munkáinak egy része – ahogy Hamza D. Ákosé is – a II. világháborúban megsemmisült, zöme azonban magántulajdonba került. Ez azt jelenti, hogy további sorsuk feltérképezése többirányú nyomozást igényel, széles körű művészettörténeti kutatási programot. Ehhez kezdett most hozzá a Hamza Múzeum, és a kutatáshoz partnereket is talált. Az érdeklődés középpontjában az 1910-es, 1920-as években született alkotások állnak, ezek ugyanis mindenféle szempontból eltérnek a későbbiektől. Ezeken túlmenően Lehel Mária nevéhez olyan kiállítások és események is fűződnek, amelyekre egyelőre csak a Hamza Múzeum gyűjteményeiben találtak utalásokat.
A múzeum kistermében így néhány eredeti Lehel Mária festmény mellett sok fotó és számos dokumentum kapott helyet. Abban bíznak a jászberényi múzeum munkatársai, hogy a nyilvánosság (is) segít feltárni a múltat, egy rendkívüli művész alkotásaival együtt.
Az Utazó festőnő: Lehel Mária című kiállítást október 20-ig nézhető meg a jászberényi Hamza Múzeumban.