Színészkatonák a fogolyprimadonnák
AJÁNLÓ
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Színészkatonák, fogolyprimadonnák című új vándorkiállítása az első világháború idején szervezett frontszínházakat és a szibériai magyar fogolyszínházakat mutatja be.
| Sipőcz Mariann |
2014-10-30 14:00 |
Az első világháború során, az elhúzódó háborúban a katonák mentális állapotának javítására a hadvezetés frontszínházat szervezett. A német hadvezetést követve az Országos Színészegyesület alapította meg az első hivatásos harctéri színházat 1917 márciusában. Komjáthy János vidéki színigazgató szervezte meg a tizenöt tagú, többségében vidéki színészekből álló társulatot. Az Első Magyar Tábori Színház 1917. április 3-án mutatkozott be a keleti fronton, hogy további másfél éves működése során – később Pázmán Ferenc, a Népopera színésze vezetésével – bejárja a szerb, a román és az olasz frontot is, és az otthon üdvözletét, magyar szót, vidámságot vigyen a fronton harcoló csapatokhoz.
 |
| Az Első Magyar Tábori Színház társulata az indulás előtt, 1917. április; állnak: Roboz Elek, Izsó Miklós, Benes Ilona, Bálint Béla, Pázmánné Kasper Gizi, D. Nagy Gyula, Pázmán Ferenc, Kondor Ernő, Rogoz Imre, Dalnoki Imre; ülnek: Gózon Béla, Szász Anna, Komáromi Gizi, Komjáthy János, Batizfalvy Elza, Zilahy Gyula |
A színház és a színjátszás viszont belülről is szerveződött. Ünnepek alkalmával, illetve a hadiözvegyek és hadiárvák megsegítésére a katonák maguk is rendeztek egy-egy kabaré- és nótaestet a harcok szünetében. A hadifogságba került katonák is színházat teremtettek, ún. hadifogolyszínházat. A katonatisztek és közkatonák egykori polgári életük mindennapjait próbálták felidézni színházi előadások életre hívásával. Egyes helyeken a színjátszás egyszeri alkalom maradt. Másutt – mint például Krasznojarszkban – színházépületeket emeltek színpaddal, nézőtérrel, páholyokkal, előcsarnokkal, pénztárral.
 |
| A frontszínház társulata gázmaszkkal felszerelve. Orosz front, 1917. április |
Idegen nyelvű drámaszövegek fordításain kívül főként azokat a pesti sikerdarabokat játszották, melyeknek fel tudták idézni szövegét, zenéjét. Szinte mindegyik nagyobb hadifogolyszínház (Berezovka, Csita, Habarovszk, Krasznojarszk, Nyikolszk-Usszurijszkij) bemutatta és telt házakkal játszotta Kálmán Imre operettjét, a Tatárjárást. Rendkívül népszerű volt A csárdáskirálynő is, játszották a berezovkai, a Krasznaja Recska-i és a Pervaja Recska-i hadifogolytáborban. Talán csak Jacobi Viktor operettje, a Leányvásár aratott még ennél is nagyobb sikert. A prózai művek közül előszeretettel játszották Molnár Ferenc és Herczeg Ferenc színműveit, a tomszki tábor színjátszói pedig Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének bemutatására vállalkoztak. Eredeti művek is születtek, amelyek nagy része a hadifoglyok életéről szólt.
 |
| Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya. A Verhnyeugyinszki Magyarok Tiszti Színházának előadása. Bemutató: 1917. július 3. |
A fogolyszínházak előadásaiban férfiak alakították a női szerepeket. A férfiprimadonnák kiváltságokat élveztek, ajándékokkal halmozták el őket, arcképeiket a társulatok életét bemutató színházi lapok közölték, s a fogolytársak is gyakran készítettek róluk portrékat. A front-és hadifogolyszínházakat a háború kitörése hívta életre, annak befejezésével, a hadifoglyok szabadon bocsátásával bezárták kapuikat.
A kiállítás 2014. szeptember 27. és 2015. február 1. között látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 2015 februárjában a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában, 2015. március és április között a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban tekinthető meg.
