Örmény genocídium, magyar sajtófotó, játékösztön
KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ
Az Országos Széchényi Könyvtár, a Capa Központ és a Ludwig Múzeum kiállításait ajánljuk figyelmükbe.
| MTI - MMO |
2015-03-20 09:58 |
Az örmény nép tragédiája az I. világháborúban
címmel szombattól látható az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Budapesten az örmény genocídium századik évfordulóját felidéző kiállítás. A május 20-ig nyitva tartó tárlaton az 1915-1916-os év eseményei mellett a genocídium előzményeit és következményeit is bemutatják, köztük az örmény diaszpórák kialakulását, valamint az első Örmény Köztársaság megalakulását. A tárlat az Örmény Nemzeti Könyvtár és az OSZK együttműködésével valósul meg.
Az örmények évszázadokon keresztül kiváltságos helyzetben éltek az Oszmán Birodalom területén, ahol sokáig élvezték a török szultán bizalmát. A IV. század elején elsők között vették fel a kereszténységét és több száz évig önálló struktúrába tagolva éltek az Oszmán Birodalomban. A történészek 1915. április 24-hez kötik a genocídium kezdetét, amikor Konstantinápolyban az örmény értelmiség és gazdasági elit képviselőit elfogták, deportálták, majd kivégezték. A 19. században Abdul Hamid szultán idején a birodalom reformjaival elégedetlenkedő örmények százezreit pusztították el, de az akkori mészárlások még nem irányultak a nép teljes megsemmisítésére. A népirtás előzményei között tartják számon az 1909-es kilikiai vérontást is. Az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchiának nagykövete volt Konstantinápolyban, diplomáciai képviselete a birodalom más városaiban. Számos követjelentés érkezett Bécsbe a közös külügyminiszterhez, Burján Istvánhoz. A bécsi levéltár az események mindennapjairól több ezer oldal dokumentumot őriz, ezekből mutatnak be néhányat a kiállításon.
A török levéltárakban az örmény népirtásról szóló anyagokhoz máig alig lehet hozzáférni, de a bécsi levéltárban ezek jól kutathatók. A tárlat részét képezik a menekültek réz és ón használati tárgyai, ereklyetartók, keresztek és egyházi ruhák is. A mai napig vita tárgya, hogy hányan pusztultak el, mivel nem készültek összeírások az áldozatokról. A nemzetközi tudományos közélet képviselői és a történészek másfél millióra teszik a kiirtott örmények számát.
3. Magyar Sajtófotó Kiállítás a Capa Központban
 |
|
| Netadó-tüntetés. Az Erzsébet hídon vonuló több tízezres tömeg egyszerre tartja a magasba mobiltelefonjait az internetadó elleni tiltakozásként 2014 október 28-án Fotó: Mórciz-Sabján Simon (Népszabadság). A hír-, eseményfotó (egyedi) kategória első helyezett. Escher Károly-díj a legjobb hírképért |
|
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya által közzétett kiírásra 243 fotográfus 2738 pályázattal, összesen 7164 képpel nevezett, ezek közül választotta ki a nemzetközi zsűri a tizenhárom kategória legjobb munkáit és a különdíjas fotókat. A mától látható kiállításon a díjazott alkotások mellé helyezve egy szubjektív kurátori válogatás is látható, a falakra így 413 kép került, míg vetítve 85 további fotóval találkozhatnak a látogatók. A tárlat követi a pályázat kategória-beosztását, az egyedi és sorozatok részeként benyújtott fotók között azonban nem tesz különbséget, a kiállítás elrendezése és installációja ezért elsősorban a nyomtatott újságra utal. Kísérőtárlatként a Canon Hungária Kft. felkérte Pályi Zsófiát, hogy készítsen fotóriportot a Magyar Vöröskereszt mindennapos munkájáról. Kiállítás péntektől látható május 17-ig.
 |
Magyar markológép. Rohammunka a Várkert Bazár harmadik ünnepélyes átadása előtt. A vezeték javításához ásott gödör szűkre sikerült: beleállva nem lehetett lehajolni, a gödör széléről pedig nem lehetett elérni Fotó: Teknös Miklós (Népszabadság). A bulvár, humor egyedi vagy sorozatkategória első helyezettje
No pain no game - A játékösztön nyomában a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban
Csöppet sem hagyományos kiállítást láthat mától a Lumú közönsége: a tárlat arra hivatott, hogy felidézze a látogatóban a homo ludenst, a játékos embert. Az interaktív kiállítást a krakkói Goethe Intézet kezdeményezte a Játékösztön nemzetközi programsorozat részeként, felkérve a német művészpárost, Volker Morawét és Tilman Reiffet a kiállításra. Volker Morawe korábban űrelektronikusként dolgozott, Tliman Reiff interfész-tervezéssel foglalkozott. A kölni Médiaművészeti Főiskolán ismerkedtek meg, majd közös munkájuk során olyan rendhagyó installáció alapjait rakták le, amelyek nem csupán játékra hívnak, de mindenekelőtt a mediális interakció mechanizmusaira kérdeznek rá.
No pain no game című kiállításukat Krakkó után eddig Ljubjanában és Prágában mutatták be, és 2016-ig még számos más európai városban lesz látható. Volker Morawe és Tilman Reiff elmondása szerint a tíz installációból álló anyag korábbi és erre a kiállításra készült játékokat egyaránt tartalmaz. The ////furer//// című munkájuk egyfajta szónoklatmondó gép, amely a szavak hatalmára kíván rámutatni. A használók hétféle - utóbb történelmi hazugságnak vagy éppen világjobbító beszédnek bizonyult - szónoklat közül választhatnak, melyeket egy apró bohócfigura mond el. A páros legismertebb alkotása a New York-i MoMA-ban is bemutatott PainStation, amely a játékos hibáit valódi fizikai fájdalmakkal büntető videojáték. Mint a művészek emlékeztettek: a virtuális világban megengedhető bármilyen hiba, hiszen a felhasználók ennek nem érzik valódi következményeit, a PainStation ellenben különböző módokon képes fájdalmat okozni. Ez azonban sokakat csak ösztönöz, számos játékos akár sebeket is hajlandó okozni magának a győzelem érdekében. Énekszóval irányítható golyórobotok képezik a His Master, s Voice című játék lényegét, míg az Amazing elnevezésű installációban egy kéttengelyű labirintusban lehet énekelve golyókat terelgetni. Nem igazi játékként, inkább találkozóhelyként működik a facebox (a képen: /////////fur////: facebox © Volker Morawe, Tilmann Reiff), melynek két szembefordított monitorjába dughatják be fejüket a látogatók, ily módon kevés, de annál közelebbi barátot szerezve, a világhálónál sokkal intimebb körülmények között. A tőzsde játékos leképezését nyújtja a Golden Calf játék, mellyel négy játékos tud egy virtuális piacon részvényekkel kereskedni, a ////furminator egy olyan hiperrealisztikus flipper, melyben a golyók a játékos arca felé tartanak, az OIS lámpája pedig újfajta nézőpontból vizsgálja a virtualitás és a valóságos világ kapcsolatát.
A SnakePit játékmező a régi Nokia-telefonok kígyós játékát ötvözi némi testmozgással, míg a SoundSlam egy olyan ökölvívó-ring, amelyben egy virtuális edző irányítja és értékeli a játékost. A kiállítás május 10-ig látogatható.
