Élet a középkori királyi palotában
MEGÚJULÓ KIRÁLYPINCE
Régóta várt nagy vállalkozásba fogott a Budapesti Történeti Múzeum az 1968-ban a királyi palota pinceszintjén nyílt kiállításának fokozatos felújításával. Első lépésként 2014 decemberében a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma kiállítása nyílt meg.
| Benda Judit |
2015-03-12 10:08 |
A lassan 50. évéhez közeledő kiállítás valószínűleg az ország egyik legrégebbi – még meglévő – tárlatának számít. A múzeum azzal ünnepli meg az évfordulót, hogy felújíttatja a történelmi tereket és felfrissíti a kiállítást. A várfalakat, dísztermeket, pincéket, lépcsőházat, ciszternát és latrinát is magába foglaló kiállítóteret a múzeum egykori megnyitásakor úgy alakították ki, hogy látogatói útvonalat jelöltek ki benne. Ennek érdekében középkori és újkori falakat törtek át, tartalmi sorrendet alakítottak ki az egyes részekben, hogy körbevezessék a tereken az embereket. A műemléki helyreállítás az ötvenes években Gerő László tervei alapján készült el, aki finom mértéktartással és kellő tisztelettel nyúlt a palota ezen részéhez. A pincekiállítás legfontosabb értéke az eredeti középkori épületbelsők és külső homlokzatok bemutatása volt, ehhez idomultak a leleteket bemutató vitrinek és a helyszíneket ismertető tablók is.
Most Potzner Ferenc vezető tervező irányításával a Gerő-féle alapkoncepciót tiszteletben tartva igyekezett az építész a Királypince elnevezésű barokk pincerész kiállítóterét felújítani. A Várbazárból való megközelíthetőség megújulása miatt a térben új múzeumbejáratot alakítottak ki. A pénztárt és a ruhatárat szinte a „falba süllyesztve”, két ablakmélyedésben helyezték el. Az ötvenes évekbeli műemlék-helyreállítási terv a pincebelsőt légiesítette, azt hangsúlyozta, hogy ez a terület a középkorban még belső kert volt. A most elkészült rekonstrukció vállalja a barokk pincetér létét a téglaboltozatot idéző rózsaszín falfestéssel, mely kiemeli a középkori épületfalakat. A kiállítás látványtervezője (Kemény Gyula) is minimalista eszközökkel dolgozott. Az üvegvitrinek és üvegtablók, a visszafogott bútorinstallációk és a digitális adathordozók könnyedsége nem töri meg a várfalak nyújtotta középkori hangulatot. A kurátorok (Benda Judit, Magyar Károly) ebben az újjávarázsolt térben helyezték el az újragondolt kiállítást.
A kert felőli új bejáraton érkező látogató szinte szó szerint belép a középkori környezetbe. A nagyméretű kváderkövekből rakott, Zsigmond király építette palotafal, a toronyépület és a zárterkély-együttes látványa monumentális hatást kelt. A szemközti oldalon reneszánsz épületelemek (márvány ablakkeretek, falpillérek, homlokzati és boltozati faragványok) sorakoznak. A vár főkapuját egykor díszítő, Mátyás király által építtetett két, bronzszobrot tartó díszoszlop egyikének felállítása, az eddig ismert kőfaragványok felhasználásával, egy újragondolt tudományos koncepció alapján készült el. A pénztárral szemben elhelyezkedő kis helyiségben – eredetileg egy latrina aknájában – a témához illeszkedően a középkori higiéniához kapcsolódó tárgyakat, vagyis kézmosó edényeket, fülpiszkáló pálcikákat és egy kétszemélyes (!) vécédeszkát lehet látni. A mellette levő toronyépület a palota falait és kapuit őrző őrség pihenőhelyét idézi, ahol kártyázással és borozgatással töltötték a pihenőidőt a derék vitézek. A harmadik helyiségben – amely szintén latrina volt a késő középkorban – a budai Várhegyet borító keménymészkő réteg felhasználásának egyszerű és nagyszerű módját mutatják be: a helyben fejtett kőanyagból épültek a vár falai. A kőfejtő mellett a kőfaragómesterek (lapicidák) munkájának eszközeit is meg lehet tekinteni. A középkori Buda királyi palotájának 1540 körüli állapotát bemutató építészeti rekonstrukció 3D filmváltozatát e kőfaragóműhely bejáratával szemben lehet szemlélni, érdemes!
A királyi udvar lakói meredek lépcsőn mentek fel a palota egyes részeibe, melynek kiegészítésén érünk fel ma mi is a Királypince felső terébe, ahol az egykor itt működő európai hírű Corvina könyvtárról nyerhet a látogató képet. A könyvtár alapfalai ma is láthatók, ezek tartották az emeleten berendezett, mind építészetileg, mind könyvanyagában egyedülálló gyűjteményt. Egy korvinába (a méltán híres Philostratus Kódex egy reprint kiadásába) lehet belelapozni, és eredeti festékes tégelyeket lehet megtekinteni. Az érintőképernyőn folytatott böngészés a királyi könyvtár történetébe, a könyvtárat még eredeti szépségében vagy már romjaiban látó 15–17. századi személyek beszámolóiba és a fennmaradt kódexek világába vezeti a látogatót.
Mátyás király kevéssé ismert tulajdonsága volt, hogy nagyon adott a saját korában egyetemeken tanított tudományág, az asztrológia művelőinek tanácsára. A könyvtár falait és boltozatait csillagképek és horoszkópok díszítették. Utódja, II. Ulászló király folytatta elődje reneszánsz-humanista divatját. Az ő horoszkópjának márványba vésett felirata is szerepel a kiállításban.
A kiállítás mind a Dísz tér, mind a Várbazár felől megközelíthető az újonnan nyitott bejáraton keresztül. A kertbe a keleti felvezető úton gyalog, vagy a Várbazár felől mozgójárdán, illetve lifttel lehet eljutni.
Fotók: Tihanyi Bence
