Az interjú mint a kurátor és a művész közös médiuma

Az interjú mindig kölcsönös kommunikáció eredménye, amelyben mindkét fél egyenrangúan vesz részt, szoros együttműködésüknek köszönhetően pedig új szellemi termék születik. Kurátorok gyakran készítenek interjúkat művészekkel, akikkel dolgoznak.

Cikk küldése

e-mail:

A beszélgetés az elmúlt években kommunikációs csatornából a kurátor és művész közös médiumává vált.

Miért az interjú?

Az interjúzás nagy mesterének Hans Ulrich Obrist számít, aki eddig több mint kétezer órányi hanganyagot készített el. Interjúalanyai művészek, építészek, zenészek, filmkészítők és kurátorok. A publikált párbeszédek közül a legjelentősebb talán az A Brief History of Curating című kötet, amely a kurátori tevékenység meghatározó alakjaival készített hosszú beszélgetéseket tartalmazza. Obrist úgy véli, az interjúk azért is fontos médiumok, mert a modern technika korában a számítógép és az internet elterjedése következtében az emlékezet szerepe is megváltozott. A világhálóról ránk szakadó, szinte végtelen információáradatban megtanultunk selejtezni a számunkra fontos és kevésbé lényeges adatok között, megjegyzésüket pedig többnyire az elektronikus hordozókra bízzuk. Korunkban már nem a tárgyak, hanem a kiállítások története alkotja a művészet történetét, amely kiállítások csak a róluk készült dokumentációk alapján maradhatnak fent az utókor számára. Éppen ezért az alkotók legnagyobb ellensége a felejtés lett. A kurátor feladata, hogy a művészeket és alkotói tevékenységüket megóvják a felejtéstől, és az emlékezet részévé tegyék. Ebben a folyamatban az interjúk kulcsszerepet játszhatnak.

Gerald Matt interjúi

Bár a kiállítások számítanak a kurátor és művész elsődleges közös médiumának, ezek a projektek azzal a hátránnyal járnak, hogy az alkotó csak művei révén képviseli magát a térben. Az alkotások hordozzák a művészek üzenetét, interpretálásuk azonban mindig szubjektív módon történik. Értelmezésüket a kiállítás koncepciója és téren belüli elhelyezése is befolyásolhatja, éppen ezért a végeredmény könnyen eltérhet az eredeti művészi szándéktól. Gerald Matt a Kunsthalle Wien igazgatója - Hans Ulrich Obristhoz hasonlóan - az interjúkat fontos közös médiumnak tartja. Legnagyobb előnyüket abban látja, hogy általuk a művészek lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlenül fogalmazzák meg üzenetüket a közönség számára, reflektáljanak az őket ért kritikákra, kiindulásipontot adjanak az alkotások értelmezéséhez, és ismertessék művészi koncepciójukat, elveiket.

A beszélgetés mint interaktív és kölcsönös kommunikációt feltételező médium a kérdezőnek is lehetőségeket kínál. A kurátor szorosabb kapcsolatba kerülhet a művészekkel, amire a projektek során nem feltétlenül van lehetősége. A párbeszédek lehetőséget adnak a kurátornak arra is, hogy megismerje az alkotók álláspontját a művészeti szféra aktuális kérdéseiről, vitáiról. Gerald Matt interjúi például kutatások is egyben, amelyek segítségével megpróbálja kideríteni, hogyan vélekednek a művészek arról a szféráról, amelyhez tartoznak.

Az interjú mint műfaj

Az interjúk felépítésüket tekintve három pillérre támaszkodnak. Matt alanyai azok a művészek, akik valamilyen önálló projekttel vagy tematikus kiállítás résztvevőjeként szerepelnek az intézményben. A kérdések egy része ezekhez a művekhez kapcsolódik, koncepciójukat, a témaválasztást és a mű létrehozását tárgyalják. A másik fontos pillér az alkotók életrajza és pályafutása, amelyről a kérdező általában alapos ismerettel rendelkezik. Azok az események kerülnek leginkább górcső alá, amelyek fordulópontot jelentettek a művészek életében, befolyásolták pályaválasztásukat vagy meghatározták viszonyukat a művészethez. A harmadik pillér a kurátor érdeklődési köréhez tartozik, azokhoz a témákhoz, amelyeket fontosnak vél, amelyekről általános "kutatást" szeretne végezni a művészek körében. A kérdések nemcsak az alkotókról adnak pluszinformációt, hanem a kurátorról, érdeklődési köréről és az adott témáról kialakított állásfoglalásáról is.

Gerald Matt esetében három kérdéskör tér vissza rendszeresen:
Milyen hatással van az új médiumok szerepe az alkotói folyamatra?
Hogyan befolyásolja a határok eltűnése, a globális világ kialakulása az alkotók munkáját és identitásmeghatározásukat?
Hogyan vélekednek a művészek a művészetről, milyen társadalmi szerepet tulajdonítanak neki, és mit szeretnének elérni rajta keresztül?
A kérdésekre kapott válaszok segítséget nyújtanak a kiállítások szervezéséhez is, amelyek gyakran kapcsolódnak a fent említett témákhoz.

Új fókusz

Az interjúkat azonban nem csak a résztvevők tartják jelentősnek. Fontos szerepet kapnak a művész-kurátor-közönség által hármasának párbeszédében is. Az olvasó nemcsak a művészekről kaphat közvetlen, őszinte és valós képet, de betekintést nyer azokba a témákba is, amelyek napjainkban a művészeket és kurátorokat egyaránt foglalkoztatják. A beszélgetések kulcsot adnak a művek és művészi szándék értelmezéséhez, lehetőséget kínálva arra, hogy a beavatott tekintetével vizsgálja magát a művészetet is.