Múzeumi anyag + céges finanszírozás: állandó kiállítás a kanizsai várról
A HELY SZELLEME
A török elleni hadjáratban kitüntetett szerepű egykori kanizsai várat bemutató állandó kiállítás nyílt Nagykanizsán, egy önkormányzati tulajdonú cég finanszírozásában.
MTI - MMO
2015-11-14 09:18
A nagykanizsai Vár úton, a hulladékszállító Netta-Pannonia Kft. telephelyén, a cég egyik raktárának átalakításával hozták létre az állandó tárlatot, amely a hajdani kanizsai vár építésének, kitüntetett szerepének és kényszerű pusztulásának történetét mutatja be. Korabeli metszetek nagyításai, az évtizedekkel ezelőtti feltárások fotói mellett egy pontos makett, továbbá mintegy félszáz tárgyi emlék - köztük ágyúgolyók, fegyverzetek darabjai, cseréptöredékek, valamint a vár több eredeti cölöpdarabja - látható a pénteken megnyitott, multimédiás eszközökkel is kiegészített kiállításon, amelyet a Thúry György Múzeum gyűjteményére alapoztak.
A történelmi Kanizsai-család négytornyú várkastélya, majd a később köré épült ötszögletű erődítmény éppen az önkormányzati társaság jelenlegi telephelyének területén állt. Az 1323-ban a család birtokába került Kanizsa településén valószínűleg 1393-ra fejeződött be a visegrádihoz vagy a diósgyőrihez hasonló várkastély építése. A későbbi várúr, Nádasdy Tamás az 1500-as évek közepén modernizálta és megerősítette a kanizsai várat, amely Szigetvár 1566-os eleste után a török elleni harcok legfontosabb végvára volt. Éppen ezért a vár királyi tulajdonba került, és ezt követően alakították ki körülötte az ötszögletű erődöt. Megerősítése ellenére a törökök 1600 októberében, 43 napos ostrom után elfoglalták a várat, és csak pontosan 90 évvel később, a harmadik kísérlet után sikerült az addigra török központtá átalakított várost visszafoglalni. A dicsőséges évek után azonban szerepét vesztette a kanizsai vár, ezért alig egy évtizeddel később, 1702-ben királyi parancsra lerombolták.
Ezután csak 1954 és 1958 között tárták fel először alaposabban a vár és a várkastély alapjait. Az elmúlt évtized belvárosi fejlesztései nyomán azután további feltárásokra is mód nyílt, így ma már szinte teljes pontossággal ismert az egykori erőd és belső építményeinek alaprajza.
A Magyar Múzeumok Online a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóirata. A Pulszky Társaság fenntart minden, a portál
bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot.