Elsüllyedt városok a British Museumban
MÁJUSRA KÉSZÜLÜNK
„Elsüllyedt városok: Egyiptom elveszett világai” címmel nyílik kiállítás május 29-én a British Museumban, amely az előzetes várakozások szerint az év kiállítása is lehet 2016-ban. Tehát érdemes már most készülni rá.
| Pallag Zoltán |
2016-01-11 14:00 |
A májusban nyíló kiállítás több mint kétszáz a Nílus deltatorkolatánál a tengerből előkerült tárgyat mutat be, melyek nagy részét 1996 és 2012 között hozták felszínre Thonis-Héraklionból és Kanopuszból. Ezek között számos monumentális szobrászati alkotás is található, amelyek most először érkeznek Nagy-Britanniába. Az egyiptomi múzeumokból kölcsönzött tárgyakat a British Museum gyűjteményében található darabokkal egészítik ki.
Aurelia Masson-Berghoff kurátor szerint ezek az „úttörő felfedezések” „átalakítják tudásunkat” arról, amit eddig Egyiptom és a görög világ kapcsolatáról tudtunk. „Az emberek sokszor úgy gondolják, ha két kultúra keveredik, mindkettő lényege gyengül; ez a kiállítás ennek az ellenkezőjét bizonyítja” – mondta a BBC-nek.
A látogatókat a Nílus áradásának megszemélyesítése, Hápi isten 5.4 méter magas gránit szobra fogja üdvözölni. A kiállítás másik fontos darabja egy fej nélküli márványszobor, amely II. Arszionét – I. Ptolemaiosz idősebbik lányát – ábrázolja Canopusból került elő. II. Arszióné halála után görög-egyiptomi istennővé vált. „Nagyon híres volt. Mindenki ismeri Kleopátrát, ő pedig egy másik mitikus királynője volt a Ptolemaidáknak” – mondta Masson-Berghoff.
A tekintélyes, előrelépő helyzet és a kő sötét színe jellegzetesen egyiptomi, de az áttetsző ruházat már erősen emlékeztet a görög mesterművekre, tette hozzá a kurátor, aki szerint a szobor az egyiptomi és görög stílus tökéletes keveréke.
Thonis-Héraklion és Kanopusz a Nílus deltánál került víz alá több mint ezer éve a Kr. u. 8. században. Alapításuk a Kr. e. 7. századra tehető, amikor görög kereskedők és zsoldosok telepedtek meg a Nílus deltánál. Ugyan írott forrásokból korábban is ismerték ezeket a városokat, de a régészek csak 1996-ban akadtak a nyomukra. A búvárrégészek 17 évet töltöttek a terület kutatásával. Többek között 64 ókori hajóroncsot és 700 horgonyt találtak a tenger fenekén. A társkurátor, a feltárásokat vezető Franck Goddio elmondta, hogy a terület 98%-a így is feltáratlan maradt.
„Az elv az, hogy minél többet tudjunk meg minél kevesebb tárgy megérintésével és hagyjuk azokat meg a jövő technológiájának” – mondta. „Az az álmom, hogy a látogató úgy láthassa azokat a tárgyakat, azzal az élvezettel, amit mi éreztünk, amikor felfedeztük őket a vízben.”
A kiállítás a hellenisztikus időszakot fedi le, a Nagy Sándor halála (Kr. e. 323) utáni mintegy 300 évet, amikor a görögök szívesen látott vendégek voltak az egyiptomi uralkodók városaiban.
A kiállítás, amely a British Museum első víz alatti régészettel foglalkozó kiállítása május 19-től november 27-ig lesz látható. (BBC/Guardian/Daily Mail)
