Kirobbant: az Atommúzeum
Új múzeum
2000 négyzetméteres új múzeum nyílt Pakson: az atomenergetika történetét ezentúl élménydús kiállításon ismerhetjük meg.
| B. Varga Judit |
2012-03-25 10:30 |
2012. március 7. emlékezetes dátum lesz a magyar energetikai ipar történetében, s talán a hazai múzeumtörténetben is. Ritka az az alkalom, amikor országos gyűjtőkörű szakmúzeum születik mifelénk, olyannyira, hogy nem is volt rá példa az elmúlt bő húsz évben a műszaki muzeológiai szakágban. Most azonban, a közgyűjtemények mély válsága közepette egy korszerű, közel 2000 négyzetméteres múzeum nyílt Pakson az atomenergia viszonylag fiatal történetének megőrzésére és bemutatására.
Látogatóközpont: 350 ezer látogató
A paksiak már eddig is bizonyították, hogy nem kell a szomszédba vagy küldföldi tanulmányutakra menniük, ha valóban élménydús, egyedülálló és szórakoztatva ismereteket közlő kiállítást akarnak csinálni. A 2009-ben felújított Látogatóközpontjuk már túl van a 350 ezredik vendégen, és még mindig népszerű például az komoly erőpróbát jelentő energiakerékpár, amellyel a látogató villamos energiát termelhet. Itt nem nukleáris berendezések, ijesztő nevű szerkezetek fogadják az érdeklődőt, hanem az aktivitást ösztönző, okosan kitalált elemek és demonstrációk jó ritmusban váltakozó sora. A neutrongenerátort, a béta-spektrométert, a reaktor perem tömítő gépet meghagyták az Atomenergetikai Múzeumnak. És milyen jól tették!
Sugárkapun át
Az erőmű területén lévő egykori raktárépületet (melyet már 2007-ben kiszemeltek múzeumi célra) a volt Országos Műszaki Múzeum tanulmánytárai mintájára alakították át úgy, hogy a látogatói interaktivitásra és a műtárgyállomány gyarapodására hagytak bőven helyet, ugyanakkor a könyvtárnak, az adattárnak, az időszakos tárlatoknak és a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is jutott elég tér. A tanulmánytár és a kiállítási rész nagyberendezéseinek területét a működő üzem tereihez hasonlóan két részre osztották: primerköri és szekunderköri berendezésekre, amelyeket mi más, mint egy sugárkapu választ el egymástól. Természetesen az eredeti, az erőmű 1. blokkjának indításakor, 1982-ben alkalmazott sugárkapuról van szó. Ezt a típust az 1990-es évek elején cserélték le modernebbekre, de a régi továbbra is működőképes, s ebben az állapotában várja a látogatót. Pontosabban ezt a szovjet gyártmányú szerkezetet alakították át úgy, hogy a beépített számítógép segítségével véletlenszerűen generáljon szennyezett és nem szennyezett ruházatot, és csak a határérték alatt engedélyezze a továbbhaladást. Ha szennyezettséget talál a gép, akkor csak a primerkörben használt cipőtisztító berendezés használata után szabadna átlépni a szekunder körbe, azaz a kiállítás másik felébe. Persze igazi (és egyetlen hazai) „science museum” lévén, a tudományos jelenségeket meg is magyarázzák, hogy ne csak a játék maradjon meg. Egy másik nagyberendezéssel az atomreaktorok derengő fényét imitálják: a Nobel-díjas fizikusról elnevezett Cserenkov-sugárzást, azt a folyamatot, amikor a reaktorban zajló láncreakció folyamán a gyorsan mozgó elektronok a vízbe érve lelassulnak és többletenergiájukat fotonok (szép kék fény) formájában adják le.
Játék után a valóság
Akinek ez sem elég, és a 16. életévét betöltötte, azt várja az atomerőmű üzemi területe. Itt egyórás séta során, csoportos látogatás keretében szakavatott idegenvezetővel üvegezett folyosókról tekinthetők meg a működő atomreaktorok és a vezénylőterem. A látogatók védősisak felvétele után beléphetnek a turbinacsarnokba is és közvetlen közelről nézhetik meg a hatalmas méretű turbina-generátor egységeket.
A múzeum 2010. december 9-én kapta meg működési engedélyét. Gyűjtőkörébe tartozik az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet, az MTA Atommagkutató Intézet, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézete, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézete, a GAMMA Műszaki Zrt. és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. tárgyi és dokumentum anyaga is. Közülük már jó pár látható a múzeum galériáján. Talán furcsa, és joggal merül fel a kérdés is napjaink atomerőművekkel szembeni bizonytalansága során, hogy miért kellett múzeumot építeni az atomnak. A megoldás egyszerű: a bizonytalanságokra szeretnének közérthető válaszokat adni, felvilágosítani és megértetni, a múzeumon keresztül is párbeszédet folytatni az atomenergiát használó társadalommal – ahogy egy jól átgondolt és felépített science múzeum csinálja.
