Ázsia, Rozsda, Móra, Busó, Típus
HÉTVÉGI AJÁNLÓ
Budapest, Szeged, Mohács, Csíkszereda – utolsó pillanatok, szakmai vezetések és beszélgetések, friss kiállítások és fesztiválprogramok. Itt a tavasz, ezt ajánljuk múzeumi fronton.
| Magyar Múzeumok Online |
2014-03-01 08:00 |
Néhány nap múlva végleg bezár a Ráth György Múzeum állandó kiállítása, amelynek törzsanyagát a múzeumunkból elköltöző Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Gyűjtemény adja. A több éve sikeres tárlatoktól most bárki elbúcsúzhat, ugyanis március 1-én és 2-án ingyenes a belépés a múzeuba. Az épület az Iparművészeti Múzeum alapító igazgatója, Ráth György villája volt, ahol 1954 óta az Iparművészeti Múzeum keleti gyűjteményének kiállításai voltak láthatóak, Ráth György törvénybe foglalt akaratának megfelelően. Március első hétvégéjén látható kiállítások: Hamvas őszibarack és mohamedánkék. A kínai kerámia művészete; Keleti műgyűjtés Magyarországon; Ukiyo-e – japán fametszetek gróf Vay Péter gyűjteményéből; Ráth György emlékszoba.
Ugyancsak március 1-én, és ugyancsak keleti művészet: szombaton délután 14 órakor kezdődik a Néprajzi Múzeumban a HINAMACURI című családi nap, amely a Múzeum TÓHOKU területről származó japán népművészeti kiállításához kapcsolódik, és minden korosztály számára tartalmas szórakozást kínál. A program Néma Júlia keramikusművész előadásával kezdődik, aki szakmai tanulmányúton járt Japánban, ahol a Tóhoku vidékre is eljutott. Előadásában a japán kézműves kultúráról és szellemiségről szól, valamint az azt átörökítő Mingei mozgalomról. A Mingei kézműves mozgalom vezető alakjainak hatása a mai mindennapi életben, tárgykultúrában, dizájnban is tetten érhető. Ezt követően Wilhelm Gábor muzeológus mutatja be a Néprajzi Múzeum japán gyűjteményét, majd a két szakember tart közös vezetést a kiállításban. A gyerekeknek egész délután lesz japán kokesi babakészítés, ami a családi babaünnep, a hinamacuri kosztümös főszereplője. De lehet origamit hajtogatni, az ínyencek pedig a tradicionális japán viseleti darabot, a kimonot is felpróbálhatják. A teljes délutáni programkínálat ITT olvasható. A TÓHOKU kiállítás pedig március 5-ig tart nyitva.
Ugyancsak a hétvégén zár a Rozsda Endre. Az idő ölelésében című kiállítás, amely a művész születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Galéria, a Párizsban működő Rozsda Endre Baráti Kör és a Budapesti Francia Intézet együttműködésével retrospektív kiállításon mutatja be Rozsda Endre munkásságát. Március 2-án vasárnap a Rozsda finisszázs keretében rendhagyó programokkal várja a Galéria a látogatókat. Délelőtt tárlatvezetés, 14 és 16 órakor lesz látható Dessewffy Zsuzsa 1996-ban, Párizsban készült Rozsda Endre riportfilmje, 15 órától az Élő MúzeumCafé beszélgetésen szakemberek igyekeznek megrajzolni a művek mögött álló ember portréját- Beszélgetés vendégei Dessewffy Zsuzsanna filmrendező, Kopeczky Róna és David Rosenberg művészettörténészek, a kiállítás kurátorai, Szalóky Károly műgyűjtő, a Várfok Galéria tulajdonosa. A Hallgat a szem című kiállítási egységben Rozsda képei a festő zenével való különleges kapcsolatáról szólnak. A különleges kapcsolat szellemében, 17 órától a kiváló, fiatal zongoraművész, Juliana Steinbach ad kamarakoncertet Bartók, Debussy és Liszt zongoraműveiből.
Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidéző „mesebirodalom” épül a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A tárlat legfőbb célja, hogy a látogató belecsöppenve Móra mesevilágába elvarázsolódjon vagy épp játsszon. A csütörtöktől látogatható interaktív Móra-kiállításban megjelenik papírország, egy igazi mesefa, a nyakkendős zsiráf és egy betűket hullató felhő is. A tárlat törekszik rá, hogy ne hagyományos, vitrinben-falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutassa be Móra meséit, verseit, életbölcsességeit. A kiállítás gondolati keretét Móra Ferenc apasága és nagyapasága adja. Móra rajongott Panka lányáért, valamint unokájáért, a kis „Vademberért”. A hozzájuk kötődő történetek láncára van felfűzve a friss kiállítás.
Ha tavasz, akkor Busójárás. De nemcsak az utcán, hanem a Busóudvarban is. A mohácsi Busóudvar interaktív kiállításán ízelítőt kaphatnak a látogatók a farsangi hangulatból, és közelről ismerhetik meg a busójárás hagyományait. A Busójárás 2009 óta a UNESCO által védett szellemi kulturális örökségünk része. A kiállításon közel 60 életnagyságú busó, illetve a mohácsi busómaszkfaragók ijesztő, meghökkentő és vidámabb busóálarcai láthatók. Egy korhű sokác szobában látható, hogy a maszkot öltő legények miként készülődnek a farsangi mulatságra. A busók mellett sokac népviseletbe öltözött lányok és asszonyok. A Busóudvar a busójárás ideje alatt hosszabb nyitva tartással és külön programkínálattal várja a látogatókat. A 2014-es busójárás programja ITT olvasható.
A Típusbútor. A falusi lakáskultúra 1945-1980 között című kiállítás február 27. és április 18. között a Csíki Székely Múzeumban látható Csíkszeredában. A falusi lakáskultúra 1945-1980 közötti változását, a típusbútorok megjelenését és elterjedését kíséri, és a falusi otthonokban is megjelenő berendezési tárgyak világán keresztül mutatja be a 20. századi magyar falu jelentős társadalmi átalakulását. A kiállításon láthatóak a legjelentősebb típusbútorok, lakótérhasználati szokások, illetve a bútorgyárak, a tervezők és a média szerepe. Ugyanis a 20. századi magyar, rurális lakáskultúra egyik legjelentősebb átalakulása a típusbútorok megjelenésével zajlott le. A gyáripari bútorok az olcsó tömegáru megjelenését biztosították a falvakban is. A falusi lakások belső rendjében az első jelentős átalakulás a 60-as évek második felében következett be. Az ekkor házasságot kötők lakásaiban megjelentek az első gyáripari bútorok, az első típusbútorok. A 70-es évek közepétől általánosan elterjed a szekrénysoros berendezés, majd az újabb modernizációs hullám a lakások növekvő szobaszámának megfelelően átalakította a lakótérhasználati szokásokat. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum vándorkiállítása a Skanzen, a Zala Megyei Levéltár, a Sóstói Múzeumfalu, valamint a Csíki Székely Múzeum együttműködésében valósult meg.
