HIS-TURIZMUS II.
AJÁNLÓ FOLYT.KÖV.
A 200 éve született Ybl Miklós, a 70 évvel ezelőtti holokauszt és a 100 éve kitört első világháború kerül idén a Kulturális Örökség Napjainak középpontjába szeptember 20-21-én. Budapesti programokból szemezgetünk.
| Magyar Múzeumok Online |
2014-09-20 02:35 |
Idén már a Várkert Bazár és öt ingyenes kiállítása is várja a látogatókat a rendezvény idején. Az április elején, a Várkert Bazár Déli Palotáiban megnyitott, Ybl Miklóshoz és az épületegyütteshez kapcsolódó három kiállítást - „Egy építkezés képei”, az „Ostromok és hétköznapok” illetve „A modern reneszánsz derült idomai” - ebben a formában utoljára láthatja a közönség ezen a hétvégén, de továbbra is látható lesz a Budapesti Történeti Múzeum „Ostromok és hétköznapok” című régészeti kiállítása, és a Budapest Modell, amely a fővárost láttatja rendhagyó szemszögekből. A több mint negyven éve készített maketten a tágan vett belváros jelentős részét bejárhatjuk, és megkereshetjük magát a Várkert Bazárt is. A Kulturális Örökség Napjai alatt a Várkert Bazár Északi Palotájában látható „Hungarikonok” című időszaki kiállítás kivételével minden tárlat, és a megújult neoreneszánsz kert is ingyenesen várja az érdeklődőket.
A budaörsi polgármesteri hivatal számos munkatársa, a helyi főépítész, több civil szervezet, valamint a Pest megyei településen élő és alkotó művészek, muzeológusok, színészek, művészettörténészek és építészek közül is sokan fogtak össze, hogy méltóan emlékezzenek meg a kulturális örökség, valamint a magyar dráma napjáról a hétvégén. A programokat A XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány fogja össze. A budaörsi régészeti múzeumban szombaton és vasárnap a településen folyó feltárások és helytörténeti kutatások eredményeit bemutató városrégészeti kiállítás és múzeumpedagógiai foglalkozás érdemel külön figyelmet, de a szombati kőhegyi pincetúrára is sokakat várnak. Vasárnap délután a budaörsi Latinovits Színház kulisszái mögé tekinthetnek be az érdeklődők szakmai vezető segítségével, ezt követően a volt présházból kialakított Adler étteremben ismeretlen szerzők műveit mutatják be a színház művészei. Ugyanebben az időpontban a Bercsényi-kastélyban (a volt posta épületében) előadással egybekötött építéstörténeti bemutató, valamint Budaörs és a kastély múltját, jövőjét vázoló program zajlik zenés irodalmi összeállítással egybekötve. A kastélytól nem messze lévő Zichy-majorban is lesz vasárnap délután történelmi túra az alpolgármester vezetésével. A majorban (az 1720-ban épült Bercsényi-Zichy-kastély gazdasági központjában) az uradalom számára dolgozó szakemberek: kádárok, bognárok és mások, kaptak helyet, de az épületben tárolták az itt megtermelt mezőgazdasági termékeket is. A Zichy-major pincegalériájában rendszeresen rendeznek kiállításokat.
BKV Zrt. több programmal is várja az érdeklődőket: ingyenesen látogatható a napokban újra nyitott Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum és a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum, míg vasárnap nyílt napot tartanak a Városi Tömegközlekedés-történeti Egyesület közreműködésével a budafoki kocsiszínben, és ezen a napon rendezik a kamaraerdei villamos napot is. A kreatív műhelyben makett készítésre lesz lehetőségük az idősebbeknek, a fiatalabbak pedig kipróbálhatják, milyen tájékozódni a BKV vonalhálózati térképén kismotorral. Megpróbálják a világ leghosszabb rajzolt papírvillamosát elkészíteni.
A Magyar LEGO-Vasút Klub és a Széchenyi Vasútmodellező Klub terepasztala és egy minimozi is várja az érdeklődőket. A helyszínekre nosztalgia villamosok közlekednek, amelyek nosztalgia díjszabással vehetők igénybe. Újbuda-központ és Kamaraerdő között, a budafoki kocsiszínt is érintve menetrend szerint közlekednek a nosztalgia járművek (18, 41, 47, 48-as villamos megállója): a favázas 1074-es, az acélvázas 2624-es, a Debrecenből érkezett FVV csuklós és az UV típus is, amely 2007-ig meghatározó járműve volt a budafoki kocsiszínnek. A nosztalgia villamosok Újbuda-központtól 9.53-tól 15.53-ig, Kamaraerdőből 10.31-től 16.11-ig húsz percenként indulnak.
A budapesti Jókai-kertben ingyenes családi napot tartanak a KÖN keretében, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár együttesen szervez. Az MME madárbarát kert programot, madárvédelmi, valamint kétéltű- és hüllővédelmi eszközöket mutat be. Lesz madárfészek-megfigyelés, toll- és madárfelismerés, a gyerekeknek pedig játszóház. A látogatók végigsétálhatnak Jókai Mór egykori nyári rezidenciáján, a ma már védett történeti kerten. Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg a Svábhegyen lévő telket a rajta álló házzal együtt, a területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, berkenyét, vadgesztenyét és diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert, a felújítási munkák 2011 nyarán értek véget. A kertben gyümölcsfákat ültettek, rózsakertet és szőlőlugast létesítettek, a szélfogó erdősávokat felújították és az agresszívan terjeszkedő növényfajokat eltávolították, emellett a Jókai korát és a kert természeti értékeit bemutató információs táblákat, madárodúkat és madáritatókat helyeztek ki. A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei kvízjátékokra és természetvédelemmel kapcsolatos interaktív játékokra, a PIM irodalmi idézetek ihlette rajzok készítésére és Jókai-kori ruhák felpróbálására várja az érdeklődőket. A közönség különféle könyvritkaságokat tekinthet meg a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtárban, amely a rendezvény idejére társasjátékozás színhelyévé alakul át. Lesz szakvezetéses séta, madárgyűrűzési bemutató, előadás a rákosi vipera védelméről, valamint az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának élőállat-bemutatója, de megtekinthető lesz a Jókai Mór a Svábhegyen és a Magyarország madárvilága című kiállítás is.
A Kulturális Örökség Napjai keretében tematikus séták tömkelegéből lehet választani, ízelítőül és kedvcsinálóként csak néhány közülük:
Épületbejárás bauhaus módra. A Május 1. moziként is ismert Kozma Lajos épület, mintegy egy évtizedes bezártság után, 2012 őszén, Átrium Film-Színház néven nyílt meg újra. A színház működtetői kiemelten fontosnak tartják a Bauhaus eszmeiségét, művészettörténeti értékeit és a társadalomra gyakorolt hatását. Az intézmény vezetőinek célja, hogy az Átrium egyfajta Bauhaus Központtá váljon Budapesten. A séta szombaton 16 órakor indul.
"Az emlékké nemesedett múlt" - Zsidó emlékek Óbudán. Az óbudai zsidó közösség története a középkorban kezdődött, majd a törökök kiűzése után, a 17. században a Zichy uradalom területére visszatelepülő lakosok között nagyon hamar megjelentek az izraeliták is. A szabad királyi városokban nem telepedhettek le, Óbuda viszont befogadta őket. A 18. század utolsó harmadára Óbuda lett a korbeli Magyarország egyik legnépesebb zsidó közössége.
A séta során felidézik azokat az eseményeket, felkeresik azokat a helyszíneket, bemutatják azokat az egykori intézményeket, amelyek Óbuda zsidó közösségét alakították, meghatározták.
Kiderül, ki volt Óbuda első zsidó lakosa, hogy hány zsinagógája volt az évszázadok alatt az óbudai zsidóságnak, és megtudhatjuk, mi is az a mikve. A séta vasárnap 14 órakor indul.
Díszlet és valóság. A Népszínház utca valódi arca. A Népszínház utca ma egy díszlet. A máladozó vakolatok, megkopott díszek kulisszái mögött a valóság teljesen más: országunk legjelentősebb építészei által tervezett pompás épületek. Megannyi egyedi kis csoda az utca két oldalán. A túrán ezt a pazar világot porolják le. Ha csak rövid időre is, de bárki a 100 évvel ezelőtti Népszínház utcán képzelheti magát. A séta az Orczy Kultúrkert Egyesület Miénk a Ház! munkacsoportja szervezésében valósul meg. A séta vasárnap 10 órakor indul, előzetes jelentkezés szükséges:mienkahaz@gmail.com
Epreskerti séta. 1882-től szobrászati és festészeti mesteriskolák működtek itt, jelenleg is festő és szobrász műtermeknek ad otthont. Nevét arról az eperfás ligetről kapta, melyet Stróbl Alajos szobrászművész hozatott rendbe. A kertben található a józsefvárosi, Kálvária téren állt régi, pesti, barokk kálváriakápolna épülete (1744-1749). A kálváriát feltehetőleg Mayerhoffer András építette. A Kálvária tér rendezése miatt lebontásra ítélt építményt Stróbl Alajos kezdeményezésére kövenként vitték át mai helyére. Az épület felújítása, restaurálása 2006-ban fejeződött be. Az Epreskertben található még a Mátyás-templom 13-14. századi délkeleti kapuzata és több más eredeti köve, valamint a Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának bronz másolata. Hat alkalommal indulnak az egyórás séták.
Séta a föld alatt a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény szervezésében. A pincerendszer: XVII. századtól intenzív kőbányászat folyt, amit a gyarapodó Pest város építőanyag igénye csak növelt az évszázadok során. A kezdetleges módszerekkel, kissé szervezetlenül végzett kitermelés a múlt század végére veszélyessé tették a bányászatot, ezért 1890-ben rendeletben tiltották meg a további munkát. A hegybe vájt üregek és pincék azonban megmaradtak, és alapot szolgáltak az idetelepülő borászat és a sörfőzés számára. A hatalmas pincerendszer teljes hossza elérheti a 33 km-t is, hisz még ma is vannak feltérképezetlen részei. A 2014. évi Kulturális Örökség Napjai keretében újra látogatható lesz a Kőbányai Pincerendszer volt Sörgyár 1-es telepének pincerésze. A séták regisztrációhoz kötöttek.
