Tipp hétvégére: majális a múzeumban

5 teljesen különböző program

Florália, finn majális, májusfaállítás, hajós majális: sok-sok szórakozás – és mind múzeumban!

Cikk küldése

e-mail:

Florália Gorsiumban

Az ókori Rómában április 28. és május 3. között tartották a floraliát. Flora eredetileg két nagyon régi itáliai nép, az oscusok és a szabinok istennője volt. Benne tisztelték a bimbók, a virágok és a kertek virágzásának védőszellemét. A floraliákon virágzó kalásszal díszítették az istennő oltárát – mindaddig, amíg az ünnep feledésbe nem merült. Kr. e. 173-ban azonban sosem látott aszály sújtotta Itáliát, ezért a rómaiak jobbnak látták, ha felújítják a hagyományt. Az újfajta floralia azonban már a megváltozott római gondolkodásmódhoz igazodott: a vidám, önfeledt kikapcsolódás ünnepe lett. Az emberek virágkoszorúkkal ékesítették magukat, és boldogan szórakoztak.
A floraliát más néven „meretrix”, azaz „megvásárolható leány” néven is emlegették, mivel az ünnep során kitüntetett szerepet kaptak a kor művelt prostituáltjai, a hetairák. Az erkölcsi szabadosságot a hasonlót hasonlóval elven nyugvó mágikus eljárásnak tekinthetjük, amikor kicsapongásával a római férfiú a természet sarjadását kívánta felgyorsítani.
Ha ilyen „erős” programokra nem kell is számítani, azért mindenképp érdemes Tácra, az ókori Gorsiumba ellátogatni, ahol a rómaiakhoz hasonlóan floráliával köszöntik a tavasz érkezését, és a látogatási szezon kezdetét.
A múzeum Közép-Európa legnagyobb római kort bemutató régészeti parkja, Pompeji után a második legnagyobb egybefüggő tömbben bemutatható római kori városrom: 28 hektár parkban 6 hektár romkert található. A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel.
Április 30-án és május 1-jén mézvásár, ókori kézműves- és mézvásár, gladiátorjáték, korabeli receptek alapján készült római lakoma várja a közönséget. A fesztiválon a közönség megnézheti, milyen volt egy katonai tábor, illetve a római vízvezeték, lakáskultúra vagy a korabeli ruhatár, de a régi gyerekjátékok gazdag kínálatával is találkozhat. Természetesen a színház és az improvizatív színjáték sem maradhat el.

Fotó: Gelencsér Ferenc - Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága

Majális Nyíregyházán

Azok, akik a magyar paraszti kultúra hagyományaira kíváncsiak, hasonlóan pörgős szabadtéri programból vehetik ki a részüket Nyíregyházán, a Sóstói Múzeumfaluban. A múzeumban folklórbemutatóval kezdődik az ünnep: a hagyományos májusfaállítás szokása elevenedik meg. A színes szalagokkal díszített fát – elsősorban nyárfát, vadkörtét, orgonát vagy vadköszmétét – az udvarló legény barátai közreműködésével május 1-jére virradó éjjel állította kedvese háza elé, jelezve szándékának komolyságát. A fához legtöbbször szerenád is dukált, amelyet a lánynak – ha viszonozza szerelmese érzéseit – el kellett fogadnia, szobája ablakában egy szál gyufa meggyújtásával. Ha a várt fény nem lobban fel, viszonzatlan a szerelem, ha viszont sercen a gyufa, a lány ki is mehet a fiúhoz, csókkal szentesíthette szerelmüket, míg a többi közreműködőnek borral kedveskedhetett a faállításért.
A közösségek májusfája egy termetes, több méter magas nyárfa volt, amely a falvak központjában állt. Ételt és italt is kötöttek rá, amelyet a vállalkozó kedvű fiatalok szedhettek le róla. A mászást a fa kérgének lefejtésével nehezítették, kidöntését pedig ünnepély és mulatság kíséri – most is.
A májusköszöntést követően Paraszti polgárosodás tárgyi világa elnevezéssel vándorkiállítás nyílik a múzeumfaluban, de közben a múzeum munkatársai beüzemelik a kismesterségek műhelysorát, ahol kézművesek várják a mesterségükre kíváncsi látogatókat. Kovács, mézeskalácsos, suszter, fazekas, takács, kádár, kerékgyártó mutatja be tudását, és aki megéhezik, kemencében sült finomságokat kóstolhat meg autentikus körülmények között.

Finn majális a Néprajzi Múzeumban

Ha a hagyományoktól szeretne az ember egy picit elszakadni, érdemes az egyébként a hagyományos népi kultúra bemutatására koncentráló Néprajzi Múzeumba ellátogatnia. A múzeum gyönyörű tereit most a finn kultúra képviselői népesítik be.
A múzeum aulájában Suomi szeminárium: Van-e benned sisu? címmel kezdődik játékos hétpróba finn módra, amelynek során kiderül, megvan-e a magyarokban a finnekre jellemző „sisu”, vagyis lélekerő. A megmérettetésen ügyességi játék, kreatív alkotás és kenyérsütés is szerepel. – Az épület előtt 11 órától ünnepélyes felszabdalási és újrahasznosítási műsorszámot tartanak: a kiállítás reklámplakátját vágják darabokra a szervezők a látogatók segítségével. A „műsorszámot” a Kalevala Kórus koncertje követi – olvashattuk a Magyar Távirati Iroda hírei között. – Az énekkar repertoárjában a finn művek mellett hangsúlyos helyet kapnak a magyar és egyetemes kórusirodalom alkotásai is: madrigálok, motetták, spirituálék és népdalfeldolgozások.
Déltől  Finnisszázs címmel rendhagyó, vezetéssel egybekötött kiállítászárót tartanak, ezen Jari Vilen Finnország magyarországi nagykövete is közreműködik. Ekkor tekinthető meg utoljára a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című tárlat.
A programon Tuomas Rounakari „autentikus sámándalokat” és ezeknek továbbfejlesztett improvizációit adja elő hegedűre hangszerelve. Az előadó egyszemélyes zenekarként lábára szerelt csörgőkkel és hegedűjátékkal kíséri saját énekét. Az előadás, a dalok, a hangszerelés az érdeklődők elé hozza az északi tájak érzelemvilágát, művészetét, mitológiáját.
A napot Zalka Csenge Virág Északi fény című mesemondó darabja zárja, az előadó finn népmeséket és legendákat ad elő a gyerekeknek.

Fotó: Sarnyai Krisztina - Néprajzi Múzeum

Hajós majális a Neszmélyi Hajóskanzenben

Ha valaki szereti a vizet és mindent, ami ahhoz kapcsolódik, május 1-jén a nemrégiben megnyílt Neszmélyi Hajóskanzenben a helye!

Az új szabadtéri kiállításon az 1957-ben épült Neszmély lapátkerekes gőzhajó gőzgépét működés közben láthatja, kipróbálhatja matrózkabinjait, a kormányállásban pedig szimulátor segítségével vezetheti a hajót. A 132 éve épült Zoltán lapátkerekes gőzhajó pedig hajótörténeti kiállítással és a folyami hajózás mindennapjait bemutató gyűjteménnyel várja látogatóit.
Látható a Vöcsök szárnyashajó és a még rekonstrukcióra váró, fénykorában személyszállító lapátkerekes Petőfi gőzös is.

„A majális ideje alatt a 140 éves Lajta monitor múzeumhajó Komáromban tekinthető meg. ahol szerdán egy konferenciával kezdődött a Lajta-emlékév, amelyet a műemléki védettségű Leitha/Lajta monitor 140 évvel ezelőtti vízre bocsátásának alkalmából hirdettek meg.
A Lajta a legrégebbi úszóképes hadihajó az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből,1871. május 17-én Leitha néven bocsátották vízre Újpesten. A Monarchia haditengerészetében is újdonságnak számító hajóra került az első forgatható lövegtorony, és ez volt az első tisztán fémből épült, két csavarral hajtott, csupán géppel mozgatott hadihajó.
A Lajta monitor 2005 áprilisában a Zoltán Gőzös Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján Neszmélyre került. A hajó felújítása a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Zoltán Alapítvány közötti megállapodás értelmében Komáromban folyt.
Az 1887-es állapotában újjászületett Lajta monitor múzeumhajót 2010. augusztus 20-án újrakeresztelték, és a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred tiszteletbeli zászlóshajójává nyilvánították, majd átúsztatták végleges kikötőjébe, a neszmélyi Hajóskanzenbe, ahonnan az emlékév keretében rövid időre kihajózik” – olvashattuk a Magyar Távirati Iroda hírei között.

Majális a jótékonyság nevében

Ha már a neszmélyi programmal elhajóztunk a tradícionális május elsejei programoktól, még egy különleges eseményre is felhívjuk a figyelmet.  A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban és a Ráth György Múzeumban  április 30. és május 1. között Japán napokon vehetsz részt.
Lesz harcművészeti bemutató, japán dobkoncert, kosztümös teaceremónia, kimonó bemutató, animé rajzolás, kalligráfia, haiku verseny, keleti témájú kézműves gyerekfoglalkozás, tárlatvezetés, számtalan előadás és japán filmvetítés.  Sőt! Tradicionális japán ételeket és teákat kóstolhatnak a látogatók. Az eseményen a Magyar-Japán Baráti Társaság adományt gyűjt a japán katasztrófa károsultjainak megsegítésére, jótékonysági koncertet ad a Kaláka együttes, ahol a zenekar tagjainak saját japán vonatkozású tárgyaira lehet licitálni. A Kaláka-aukció bevétele teljes egészében a földrengés és cunami sújtotta területek károsultjainak jut el.