Hosszú hétvége a múzeumban
Pünkösdi programajánló
A pünkösd sokrétű ünnep: nézzük, melyik múzeumban hogyan ünnepelhetünk!
Mennybemenetele előtt Krisztus 40 napig tanított a tanítványok körében, és közben ígéretet tett, hogy követői nemsokára Szentlélekkel kereszteltetnek meg – olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteinek könyvében. Ez az ígéret teljesedett be pünkösdkor. A tanítványok különböző nyelveken kezdtek el prédikálni, a hallgatóság pedig saját nyelvén értette őket. Jézus mennybemenetelét a húsvét utáni negyvenedik napon, áldozócsütörtökön, pünkösdöt az ötvenedik napon ünnepeljük. Maga a pünkösd kifejezés is a görög pentekosztész, azaz az ötvenedik szóból ered.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét kürtszóval, harsonával jelképezték, manapság pedig az államilag garantált hosszú hétvége és fesztiválok, hagyományőrző programok jelzik, hogy eljött a kereszténység egyik legfontosabb ünnepének ideje. Mit jelent a jelenkor embere számára a pünkösd? Mire szeretne emlékezni, figyelni ezen az ünnepen?
A kérdés megválaszolásához most nem a múzeumok kiállításait, műtárgyait hívjuk segítségül, hanem körképünkben megnézzük, milyen programok közvetítik az egykori húsvét üzenetét.
Skanzen – sok nyelv, sok kultúra
Pünkösd ünnepén hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a szentlélek eljövetele a bábeli zűrzavar fölött aratott győzelem is. Az emberek egymás nyelvén kezdtek beszélni, saját nyelvükön értették a másik mondandóját. Van-e ennél szebb példázat a kulturális közeledésre?
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a népszokások felelevenítésén túl, most más népek kulturális kincseire figyelhetünk fel, azaz lehetőséget kapunk, hogy saját nyelvünkön értsük meg szellemi örökségüket. 2011. június 12–13-án, pünkösd vasárnapján és hétfőjén ugyanis az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján, valamint Magyarország nemzeti jegyzékén szereplő közösségek nemzetközi seregszemléjére kerül sor a múzeumban: Magyarország nyolc szellemi kulturális örökségeleme mutatkozik be, és három szomszédos országból érkeznek énekes, táncos, népzenész együttesek.
A kétnapos múzeumi nagyrendezvényen az idelátogató több ezer érdeklődő személyes benyomást és közvetlen élményt szerezhet a szellemi kulturális örökség változatos megnyilvánulásairól, élőben találkozhat a kulturális sokszínűséget képviselő, legkiválóbb magyarországi és közép-európai közösségekkel, alkotókkal és hagyományőrzőkkel. A bemutatkozó közösségek házigazdaként várják a közönséget a Skanzen házaiban és portáin.
Itt lesznek a mesemondásban, táncban, éneklésben, hangszeres zenében, kézművességben kiemelkedő népművészet mesterei. Körtáncaikkal, díszes viseletükkel, sajátos babfőző technikájukkal és busómaszkfaragó hagyományukkal a mohácsi sokacok kápráztatják el a látogatókat. A halasi csipkevarró asszonyok titkos tudományukat mutatják be, a jellegzetes birkapörköltfőzés mikéntje élőben a karcagiaktól tanulható el. Főszerephez jutnak a mezőtúri fazekasság legjobb mesterei, a magyar solymászat képviselői és a matyó örökséget éltető hímzők, bútorfestők és a táncosok is. A kalocsai hímzés megint csak előtérbe kerül, ugyanis a hímzést és pingálást ma is gyakorló asszonyoktól eltanult vagy magunk által megkreált minták akár csodaszép selymen is díszeleghetnek, s a legjobbak talán még a „like” versenyen is indulhatnak. Ez utóbbi része a 21. századi designnal ihletett népművészeti programnak, hiszen a matyó és kalocsai minták testre, selyemre és ékszerre is kerülhetnek.
A találkozón a nyolc magyarországi elem mellett vendégül látják a căluşari rítustánc őrzőit Romániából, Horvátországból az isztriai kétszólamú éneklés, valamint Szlovákiából a fujara hangszer mestereit.
Pünkösd ünnepéhez kapcsolódóan három közösségtől látható majd pünkösdölő népszokás: a kalocsai csoport a magyar hagyományt, a mohácsi sokácok a magyarországi horvát krajlice nevű pünkösdi szokást, a romániai közösség pedig a pünkösdhöz is kapcsolódó căluş rítust mutatja be a kétnapos rendezvényen.
A tudásra szomjazók ismeretterjesztő előadást hallanak a matyó népművészetről, fotókiállítást látnak a szellemi örökségről, filmvetítésen ismerik meg az itt szereplő közösségek eredeti környezetét, hagyományuk eredetét is. A program vasárnapi sztárvendége Rutkai Bori és a Specko Jednow.
A szellemi kulturális örökség nemzetközi egyezményének magyarországi szakmai gazdája a Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. A látogatóknak szóló színes programok mellett a szakmabelieknek és a pünkösdkor bemutatkozó közösségek számára szombaton szakmai fórumot tartanak, amelyen külföldi és hazai szakemberek részvételével az örökségvédelem legjobb gyakorlatait és a megőrzés jó példáit mutatják be.
Pünkösdi néphagyományok
A pünkösd sokrétegű, soknemzetiségű – interetnikus vagy multikulturális – hagyományaiban persze az a legjobb, hogy a magyar népi kultúra emlékei között szórakoztatóbbnál szórakoztatóbb népszokások kínálkoznak. A különböző pünkösdi játékokról, mulatságokról persze nehéz azt állítani, hogy a keresztény hagyományokban gyökereznek. A legjellegzetesebb pünkösdi tradíciók Európa-szerte az ókori Róma tavaszi ünnepére, a floráliára vezethetők vissza. Közülük Magyarországon talán a pünkösdi királyválasztás a legismertebb. A pünkösdi királyság rövid dicsőséget jelölő fogalma olyan elterjedt volt már a múlt században is, hogy Ferenc József koronázását pünkösd vasárnapjáról egy nappal előbbre hozták.
A szentendrei Szabadtéri Múzeumon túl országszerte több helyen találkozhatunk olyan jellegzetes pünkösdi szokással, mint a királyválasztás, a királynéjárás, a zöldágazás, májusfaállítás. Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluban június 13-án délelőtt kerül sor a hagyományos pünkösdi királynéjárásra, majd szurkolhatunk családunk férfi tagjainak, hogy a pünkösdi király ügyességi versenyen ők szerezzék meg a koronás címet.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kétnapos ünnepén a pünkösdölés régi szokására emlékeztetnek, amikor a gyermekek „legszebb ruhájokba öltözvén házrul házra járnak és apró táncolások között énekelnek”. Itt látványos lovas virtuskodáson dől el, ki a legalkalmasabb a pünkösdi király címére. Mindkét napon kézművesvásár, látogatói próbák, ügyességi játékok, alföldi népzene és néptáncbemutatók színesítik a programkínálatot.
A keresztény ünnep
Pünkösd ünnepe azért nemcsak pogány szokásokat őrzött meg a jelenkor embere számára, keresztény elemei legalább ennyire érdekesek! A Szentlélek szimbolikus megjelenítése maradt fenn századunk első feléig Csíkdelnén, ahol mise közben fehér galambokat eresztettek szabadon. Több régi búcsújáróhelyen búcsúnapot tartottak, például Radnán, Mátraverebélyen, Andocson és Csíksomlyón. A pünkösdi búcsúnap mára a legtöbb kegyhelyen 
elveszítette jelentőségét. Egyedül a csíksomlyói búcsú játszik egyre kiemelkedőbb szerepet, sőt az elmúlt évtizedben a katolikus magyarság nemzeti búcsújáróhelyévé lépett elő.
A csíksomlyói búcsú azonban csak időpontjával kötődik pünkösd ünnepéhez, valójában egy történelmi eseményhez kapcsolódik: 1567-ben János Zsigmond unitárius hitre akarta kényszeríteni a hitükhöz ragaszkodó csíki székelyeket. A székelyek sikeresen megvédték vallásukat. Győzelmüket a somlyói Madonnának tulajdonítva minden év pünkösd szombatján megemlékeznek erről a győzelemről.
Bár ma már kevés település életében játszik kiemelkedő szerepet a pünkösd, vannak olyan tájházak, múzeumok, amelyek ezen a hétvégén az egykori búcsúk idején egybegyűlt családra emlékeztetnek, vagy az ilyenkor szokásos vásár kézműves hagyományait elevenítik fel.
Régen a távolba szakadt rokonokat a falu búcsúnapján hazavárták, ehhez hasonlóan most a vendéget is kemencében sült sütemények illata csábítja a noszvaji Gazdaházba. A búcsúk vásári forgataga itt kézműves kirakodóvásár formájában mutatkozik meg, és persze a környék zamatos bora sem hiányozhat a kínálatból!
A pünkösd családi jellege érhető tetten az Óbudai Múzeum családi napján, június 11-én, szombaton: vásári komédiások, agyagozás, régi szövéstechnikák megismerése, öltözékkiegészítők készítése, bőrdíszműves foglalkozás várnak a látogatókra.
Szarvason pedig a Tessedik Sámuel Múzeum és A Manufakturális Szabó-Cipészműhely Múzeum hívogatja az érdeklődőket 2011. június 11-én 10 és 17 óra között, ahol a II. Pünkösdi kézműves bemutató keretében működés közben figyelhetik meg a felújított Szárazmalmot és tanulmányozhatják a manufakturális szabó- és cipészműhelyt. A magyarpolányi tájház színtén kézművesprogrammal hívogat.
A múzeumi programok bemutatása után még egyszer feltehetjük a kérdést: mit jelent a jelenkor embere számára a pünkösd? A válasz egyszerű: elsősorban a szellemi kulturális örökség ápolását. Ezen belül persze a válasz bőséges: saját kedvünk, ízlésünk szerint választhatunk, idén a hagyományok melyik rétegétre vagyunk kíváncsiak!
