1078 gyerek, 133 foglalkozás, 3696 egyenkénti belépés

Oktatási program Kaposváron

A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága két kaposvári és egy városkörnyéki iskolával kötött megállapodást, hogy korszerű oktatótereit az ő segítségükkel lakják be.

Cikk küldése

e-mail:

14 447 936 forintot nyert a kaposvári múzeum a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága oktatási programjainak megvalósítása a Rippl-Rónai Múzeumban elnevezésű, a Múzeumok Mindenkinek Program – Múzeumok Oktatási – Képzési Szerepének Erősítése projekthez kapcsolódó TÁMOP 3.2.8/10/B – 2010 – 0010 azonosító számú pályázata.

A munka a közreműködő három iskolával természetesen már a pályázat megírásakor megkezdődött: intézmények vezetése és a programban ténylegesen részt vevő pedagógusok segítségével feltérképeztük, hogy a múzeum mely tantárgyak oktatásához tud speciális terepet nyújtani. Jelentős régészeti, természettudományi és néprajzi kiállításaink, a hátterükül szolgáló gyűjtemények, raktárak, műhelyek és szakemberek a történelem, a környezetismeret, a biológia, a néprajz-népismeret tantárgyak oktatását teszik lehetővé a múzeumban. Ennek ellenére nem befolyásoltuk az iskolákat a tantárgyak kiválasztásában, igyekeztünk ezzel is csak olyan pedagógusokat bevonni a közös munkába, akik valóban látnak lehetőséget az együttműködésben a múzeummal, és ezt a közös munkát önként vállalják.

Iskolák a múzeumban

A város egyik ismert és elismert iskolája, a Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium már jó ideje ápol aktív munkakapcsolatot a múzeumunkkal, hisz évek óta használják a biológia-környezetismeret órák színesítésére a Természeti Örökségünk című, igen jelentős méretű és sok preparátumot bemutató kiállításunkat. Héra Zoltán biológiatanár, az iskola igazgatóhelyettese már korábban is részt vett a TIOP-pályázat keretén belül megvalósuló infrastrukturális beruházásunkban – melynek célja az oktatótereink korszerűsítése volt –, s most nagy elánnal kapcsolódott be a munkába, hogy ezeket a tereket tartalommal töltsük meg. Szakterületéből fakadóan a felsős és középiskolás biológiaoktatást képviselte a pályázat során. Négy múzeumi órán kívül még két tematikus foglalkozás és egy egész napos családifoglalkozás-csomag megvalósításában volt partner az iskola. 
Ez utóbbi program kialakításában két másik szervezet, a múzeummal szintén régi munkakapcsolatot ápoló Somogy Megyei Népművészeti Egyesület és a Terra Szövetség vett részt. A programfajta jellegéből adódóan ezek a tematikák már nem az oktatás, hanem az ismeretterjesztés, a szabadidő hasznos eltöltését tűzték ki célul. Természeten ők is éltek a múzeum adta lehetőségekkel, így kihasználták a néprajzi kiállítást, a mellette kialakított kézműves foglalkoztatót és a megye kézművesei által képviselt szellemi tőkét. A Terra Szövetség a régészeti kiállításhoz kapcsolódott, illetve továbbfejlesztette a már jól bejáratott és igen sikeres „rendhagyó történelemóra” elnevezésű, a középkor fegyvereit, páncéljait, lovagi ideálját bemutató foglalkozását.

Másik partnerünk a SMÖ Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója, Diák- és Gyermekotthona, ahol több pedagógus kapcsolódott be a közös munkába. Környezetismeret-biológia és történelem témakörben készítettek tematikákat (múzeumi órák, tematikus foglalkozások és szakkör). Itt a célközönség mindig az általános iskolás felsős tagozatosok voltak esetenként szorosan csatlakozva az adott szak tananyagához (Tóth Brigitta: Életmód a középkori Európában és hazánkban – történelem, 6. osztály), néha tágabb síkra helyezve a tananyaghoz csatlakozó ismeretszerzést (Szabó-Tóth Kata – Bognár Erik: Vissza a jövőbe – Honfoglalás kori értékeink újjáéledése a XXI. században – történelem, 6. osztály. A rovásírás története, kutatása, megközelítési módjai, alkalmazása különféle kézműves, művészeti eszközökkel). Más tematikák esetében az adott program egy adott kiállításhoz kapcsolódott (Bendéné György Erika: Természeti Örökségünk című kiállítás feldolgozása – biológia, 6. osztály).
Ennek az iskolának a programjait is külsős szervezetek segítették, melyek a másik intézményhez hasonlóan elsősorban az ismeretterjesztés, a szabadidő hasznos eltöltését célzó programok megtervezésében, megvalósításában vettek részt. Így a már említett népművészeti egyesület mellett a múzeumpedagógiai programok szervezésében már komoly tapasztalatokkal rendelkező Zipt-Film Bt., valamint a múzeum újkortörténeti gyűjteményét használó Pályi János bábművész (Hökkentő Bt.) vett részt a családi napok vagy a nyári tábor programjának kialakításában, prezentálásában.

Eszközök a javából – jurta

Jelentős tételt képviselt a pályázat költségei között a demonstrációs eszközök beszerzése. Ezek megtervezésében, kitalálásában, kiválasztásában természetesen szempont volt, hogy ne csak az adott TÁMOP-programcsomag számára szolgáljanak kiegészítésül, de a múzeum egyéb programjai számára is éveken keresztül jól használhatók legyenek. Így szereztünk be egy olyan kicsinyített jurtát, melynek segítségével a gyermekek könnyen megérthetik a telepíthető lakhely szerkezeti felépítését. Az egy óra alatt közösen felépíthető nemezsátor érdekessége, hogy az emberi magasságot még befogadó szerkezet kicsinyíthetőségének határán mozog, azt a hajlított faszerkezetek miatt már tovább csökkenteni – a belmagasság kicsinyítése nélkül – nem lehet. A sátor egzotikuma, hogy eredeti mongol nemezlapokkal van fedve – némi mongol birkabogyó-maradvánnyal fűszerezve.

Hogyan dolgoznak a régészek?

Jelentős régészeti kiállításunk, a Vörs-Papkert temető honfoglalás kori régészeti és embertani anyagát bemutató tárlat apropóján kerültek sokszor szóba az emberi csontok kapcsán feltehető kérdések: hogyan éltek, mit ettek, milyen idősek voltak, milyen betegségekben szenvedtek, miben haltak meg, és milyen volt az arcuk. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban szereztünk be több demonstrációs anyagot: sérüléseket mutató csontelváltozásokat hordozó csontmásolatokat (törés, fegyvervágás), az arcrekonstrukció lépéseit bemutató, hat részből álló arcsorozatot, az arcrekonstrukció készítését játékosan kipróbálhatóvá tevő kicsinyített koponya-öntőformát és a belőle öntött koponyákat. A múzeum munkáját teszi érthetővé és megismerhetővé az a két darabból álló, általunk preparált sírládának nevezett, 80 × 180 × 20 cm-es eszköz, mely időjárástól függetlenné – azaz már a teremben is megoldhatóvá teszi – a régészeti feltárás megismerését, játékos kipróbálását. A ládákban elhelyezett emberi maradványok szakszerű kibontása után lehetőség nyílik a maradványok nemének, társadalmi státuszának, eltemetésük korának meghatározására.

A történelemoktatáshoz, a jurtához kapcsolódó foglalkozás továbbgondolásához alkalmasak azok az épületmakettek, amelyek a világon mindenütt elterjedt, de a magyarok által csak a honfoglalást követően alkalmazott veremházakat, azok szerkezetét mutatják be. A régész feladatának nehézségét érzékeltethetjük akkor, amikor az ún. régészeti rétegdemo elnevezésű eszközünk segítségével bemutatjuk a feltárás során a kutatók elé táruló, a leletek lehetőségéről árulkodó nyomokat. Itt csatlakoztatni, illetve összefűzni is lehet a házmaketteket és a rétegdemót, hiszen ez utóbbi talajrétegeiben többek között ilyen házakról árulkodó nyomokat is találhatunk.

Múzeumunkban nincs nagy szerepe a numizmatikának, ám régészeti foglalkozásaink kapcsán sűrűn szóba kerülnek az éremleletek, melyek például a kormeghatározás jól használható elemei. Ilyen funkciójában és önálló vagy levezető játéknak is jól alkalmazhatók a pénzeket felhasználó eszközeink: a középkori érméket felvonultató gumibélyegzőink, a hozzájuk tartozó feladatlapjaink, vagy a kifejezetten levezető, illetve ajándéktárgyként funkcionáló gipszpénz-öntőformák és a velük előállítható gipszérmék.

Mindent a szemnek, és mit a kéznek?

A mindent a szemnek, semmit a kéznek elv már eltűnőben van a múzeumokból, de még most is komoly probléma (és súrlódási lehetőség a kutatók, gyűjteménykezelők és a múzeumpedagógusok között), hogy a múzeum gyűjteményei milyen módon, mértékben vehetnek részt a múzeumpedagógia célkitűzéseinek elérésében.
Ezen a problémán próbáltunk úgy segíteni, hogy nagy mennyiségű, az oktatásban és a múzeumi foglalkozásokon jól és szabadon használható állatpreparátumot szereztünk be a pályázat biztosította forrásokból. A preparátumok között voltak újonnan készítettek, de voltak hagyatékból megvásároltak is. Kiválasztásukkor szempont volt, hogy a tantervekben szereplő, illetve Somogyra jellemző állatfajok bemutatását segítsék, tegyék kézzelfoghatóvá.

Beszélő számok

A program augusztus 1-jei lezárása után (természetesen az öt évig tartó kötelező fenntarthatóság itt is él) elmondhatjuk, hogy a vállalt mennyiségi mutatóinkat hoztuk: a programba 1078 gyermeket vontunk be. Ők 133 foglalkozás keretében, 3696 egyenkénti belépést produkáltak a múzeumban.

Jó, hogy nemcsak a múzeumok, de a döntéshozók is felismerték: mind a múzeumok, mind az iskolák számára fontos és gyümölcsöző lehet, ha közös oktatási csomagokba fektetnek. A nem kevés forrás hasznos és precíz felhasználása mindhárom oldalnak elemi érdeke, melyen csak javíthatna, ha egy-egy ilyen nagy ívű projekt hosszabb megvalósítási időre szólhatna. Elsősorban az iskolák merevebb struktúrája kívánná meg, de a múzeumok működése is indokolttá tenné a hasonló pályázatok kétéves megvalósítását, ahol az első év csak a program előkészítésére fordítódna. Mostani tapasztalatunk alapján sokszorozni kellene a tematikák megírására fordított időt, és nagyon fontos, hogy átgondoltan valósuljon meg beillesztésük az adott iskola, adott osztály tanmenetébe. Idő, nagyon sok idő kell a demonstrációs eszközök összehangolására az adott pedagógus igényeivel, tematikájával, majd magára az eszköz megtervezésére, előállítására. Az első évnek ezekkel kellene eltelnie, majd a második évben lehetne a teljes tanévet a program megvalósítására fordítani.