Nomád múzeum
MÚZEUMPEDAGÓGIAI NÍVÓDÍJ 2015
Interaktív eszközök a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóházban.
1. Kiindulási pontok: kényszerek és lehetőségek, hagyomány és újítás
A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház 2011. óta fizikai és szellemi megújuláson megy keresztül. De hogyan lehet egy félig romos épületben, kis gyűjteménnyel, egyetlen állandó kiállítással és egy kézműves-műhellyel korszerű, interaktív múzeumi foglalkozásokat létrehozni? Hogyan lehet járási gyűjtőkörrel, finnugor tematikával szakmailag hitelesen képviselni a helyi történelmet, néprajzot, a névadó kutató életművét? Hogyan pótolható egy sohasem-volt helytörténeti kiállítás, aminek egyelőre se helye, se anyaga nincs? És hogyan pótolható ugyanez egy egész járási gyűjtőkörre vetítve?
Ezekre a kihívásokra próbáltunk meg válaszolni 2013-14-ben egy TÁMOP projekt keretében, amelyben a környékbeli iskolákkal hoztunk létre foglalkozásokat a helytörténet, helyi néprajz és a finnugor nyelvrokonság témájában. A foglalkozás-sorozat alatt rengeteg tapasztalatunk gyűlt fel, melyek arra inspiráltak miket, hogy interaktív játékokat, foglalkoztató füzeteket és bizonyos foglalkoztatási módokat találjunk ki a kellően hatékony ismeretátadás és az ehhez szükségesen jó kommunikáció érdekében. A Múzeum épületén folyó felújítási munkák miatt különösen fontos, hogy más helyszíneket is bevonhassunk tevékenységünkbe: foglalkozásaink gyakran útra kelnek, iskolákban, szabadtéri rendezvényeken zajlanak, a város- és településtörténeti témákhoz pedig – mi sem kézenfekvőbb – az adott település nyújt megfelelő terepet. A fejlesztés során az eszközök mobilitására is hangsúlyt fektettünk.
Mi köti hát össze Reguly Antal expedícióját a cseszneki várral, a bakonyi pásztorok legeltetési útvonalával és a zirci főtérrel? Az, hogy mindegyik a Múzeum érdeklődési körébe
tartozik, és mindegyik a kereséssel, kutatással, mozgásban levéssel kapcsolatos. Feladatunk tehát az, hogy olyan interaktív eszközöket alkossunk, amelyek segítségével akár kiállítással, akár anélkül, akár a múzeumban, akár máshol megfelelő szakmai hitelességgel, ám korszerű szemlélettel, játékosan, de igényesen tudjuk képviselni a múzeum vonzáskörében lévő témákat.
2. Koncepció: cél, módszer, tartalom, forma
A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház látogatóinak zöme az általános iskolás korosztályból kerül ki. Tapasztalatunk szerint a kísérő tanárok jelentős része az alsó tagozatos gyerekeket az alkotóházi foglalkozásokra meri csak behozni, „szellemi” megterheléssel járó múzeumi foglalkozást, tárlatvezetést nem terveznek velük. Kihelyezett foglalkozásaink során azonban egyértelműen látszott, hogy az alsós korosztályt is be lehet vezetni a történelmi vagy a nyelvészeti kérdésekbe, ha megfelelő módszert találunk hozzá. A múzeum jelenlegi infrastruktúrája és a foglalkozások mobil jellege miatt hagyományos adathordozókat választottunk, amelyek esetében a környezetbarát anyaghasználat és a tartósság elsődleges szempont volt. Így papíralapú füzetek és fából készült kirakósok, memória-játékok és társasjátékok készültek. A korosztályi és tematikus igényeket figyelembe vevő játék- és füzetcsomag darabjai egymáshoz kapcsolódva, de önállóan is használható módon épülnek be a foglalkozásokba. Az egyes játéktípusok végleges megformálásakor a tematikus igények kerültek előtérbe. A „Nomád múzeum” játék- és füzetcsomag négy témára fókuszál: Reguly Antal munkásságára és a finnugor nyelvrokonságra; a bakonyi pásztorkodásra; Zirc történetére; a zirci járás településeinek történetére.
Az interaktív játék- és füzetcsomag egyes darabjai tematikusan és műfajuk szerint is kapcsolódnak egymáshoz, lehetővé teszik különböző korosztályok bevonását az adott téma megismerésébe. A finnugor nyelvrokonságra vonatkozó eszközök esetében a Reguly munkásságát bemutató állandó kiállításon lehetőség nyílik az ismeretszerzésre, az eszközök erre reflektálnak, illetve ehhez adnak többletet, a többi esetben a foglalkozás és az ott használt segédeszközök szolgáltatják az információkat is, ezért például a foglalkoztató füzetek ismereteket és játékos feladatokat egyaránt tartalmaznak, a memória-játékokhoz is tartozik a képeket ismertető füzet.
Az eszközök önmagukban és foglalkozás részeként is használhatóak. A foglalkozások során kiegészülhetnek, illetve átalakulhatnak; például a bakonyi pásztoros társasjáték koncepciója "élő bábokkal", beöltöző gyerekekkel is többször sikerrel zajlott le. Tartalmukat tekintve a helytörténeti, helyi népi kultúrát felelevenítő eszközök a honismereti órákon használhatók, falunapokon, városi rendezvényeken is sikerrel szerepeltek.
A zirci társasjátékok és füzetek csatlakoznak az értéktárazás folyamatához, ami részben a Múzeum feladata.
