Ingyenes fesztivál egy héten át

A Szakrális Művészetek Hete és a Kulturális Örökség Napjai

Szeptember 17. és 25. között színes programsorozat várja a vallás, a kultúra és a művészetek iránt érdeklődőket.

Cikk küldése

e-mail:

A Szakrális Művészetek Hete fesztivál ugyanis a hétvégén a Nyitott Templomok Éjszakája, valamint a Kulturális Örökség Napjai eseményeivel is kiegészül. A kultúra kedvelőit több esetben kényszerűen is döntéshelyzetbe hozó programok az egész ország kulturális életét felpezsdítik. A fesztiválok programjait ingyenesen látogathatja a nagyközönség.

Részletes múzeumi programajánló a Museum.hu eseménynaptárában illetve programválasztójában!

Ars Sacra

Idén ötödik alkalommal rendezik meg a Szakrális Művészetek Hete fesztivált. A programsorozat célja az, hogy a  hagyományőrzés és értékmentés mellett fiatal alkotók és előadóművészek bekapcsolásával a jövő szakrális nyelvének megalkotásában, továbbá a különböző művészeti ágak közötti szekularizáció megszüntetésével, a párbeszéden keresztül egy mai egyházművészeti nyelv kialakításában is aktív szerepet vállaljon. Több mint ötven helyszínen, csaknem kétszáz különféle program várja az érdeklődőket, melyek a művészetek nyelvén igyekeznek kifejezni a mindennapi életen túlmutató szakralitás jelenvalóságát világunkban.

Az országhatárokon és különböző történelmi felekezeteken átívelő programsorozatban kiemelt szerep jut a képzőművészeteknek, valamint a zenének. Ahogyan azt a szervezők megfogalmazták, a művészet mindnyájunkat megérintő egyetemessége a benne rejlő szépség által segít csökkenteni a távolságokat és különbözőségeket, közelebb hozza az embereket egymáshoz.

A fesztivált szeptember 16-án a Magyar Nemzeti Múzeumban nyitja meg Erdő Péter esztergom–budapesti érsek nyitja meg, a Magyar Rádió Gyermekkórusának közreműködésével. Ezek után egész héten programok sokasága vonzza majd az érdeklődőket. A fesztivál vendégei lesznek – többek között – Sass Sylvia operaénekes, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművész házaspár, valamint fiuk, Fülöp, Boldóczki Gábor trombitaművész, Oberfrank Pál színművész, Sebestyén Márta, a Gryllus testvérek, valamint Lackfi János író.

Egyház, művészet, múzeumok

Márfi Gyula veszprémi érsek véleménye szerint a profán és a szakrális művészetet nem szabad szembeállítani: ugyanis, amennyiben megvan bennük a Teremtő iránti alázat, a szakralitás hasonló módon nyilvánulhat mindkettőben.

A programsorozathoz idén Budapest legrangosabb múzeumai – a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, valamint a Néprajzi Múzeum – is csatlakoztak, szakrális tematikájú kamarakiállításaikkal. A Nemzeti Múzeumban az állandó kiállításhoz kapcsolódó szakvezetések mellett dr. Szilárdfy Zoltán aranymisés jubileumát ünneplő pap, művészettörténész magángyűjteményének különleges szakrális és profán művészeti emlékeiből nyújt ízelítőt a nagyközönségnek – Krisztus arca megvilágít minket címmel. A hazai keresztény ikonográfia legjelentősebb ismerőjének gyűjteménye nemcsak már jól ismert, hanem szinte ismeretlen ábrázolásokat is felvonultat. Az Néprajzi Múzeumban Erdélyi templomok fotói és grafikái lesznek láthatók – bemutatva a térség békés vallási pluralizmusát. A Magyar Nemzeti Galériában az állandó tárlat szakrális műveit bemutató tematikus tárlatvezetéseken vehetnek részt az érdeklődők. Az Iparművészeti Múzeum A hit fényei címmel a kereszténység és a zsidóság fénnyel kapcsolatos szakrális tárgyaiból rendezett kiállítást: az örökmécsestől a menóráig. Emellett a Budapesti Történeti Múzeumban barokk jezsuita iskoladrámák színpadképeit tekinthetjük meg.

A muzeális környezet mellett a galériákba is betör a szakrális tematika az elkövetkező hétre: több kiállítótér is kortárs művészek vallásos témájú műveiből rendez tárlatot. A Mária Magdolna-toronyban a szentendrei IKON Csoport kiállítása, míg a KÖH Pince Galériájában Árnyék és Fény címmel roma festők munkái lesznek láthatók. A Galéria Léniában Gergely Mariann művészettörténész nyitja meg a kortárs művészek sokaságát felvonultató Szakrális üzenetek tárlatot. Kifejezetten értékes kiállítást mutat be a Szent István-bazilika Lovagterme, mely a mai magyar szakrális festészetről az üveg-, zománc-, textil- és szobrászművészetbe is bepillantást engedve kíván átfogó képet adni.

Kitárulnak a kapuk

A rendezvényen részt vevő templomokban szombat este nyolckor mintegy a Liszt-emlékév záróakkordjaként a művészóriás egy-egy műve csendül fel. A XIX. század egyházi zenetörténetének fontos művét, a Missa Solemnist – melyet Liszt az újonnan emelt esztergomi bazilika épületének felszentelésére komponált – a Nemzeti Múzeum dísztermében szólaltatja meg a Mátyás-templom Ének- és Zenekara.

A Nyitott Templomok Éjszakájának programjai természetesen nem csak a művészi élmények átélését hivatottak szolgálni, ugyanis a zenei és szakrális események mellett az épületek, valamint a bennük látható művészeti emlékek behatóbb megismerésére is mód kínálkozik – a kulisszák mögé pillantva. A Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom szentélyében nemrégiben feltárt, kiemelkedő jelentőségű XIV. századi Trónoló Madonna-freskót dr. Prokopp Mária művészettörténész, az ELTE professor emeritája, valamint Derdák Éva festőrestaurátor mutatja be. A szakrális funkció és a modern formavilág ötvözetének jó példája az 1933-ban felépült Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom, mely a főváros első modern, vasbeton templomaként már a funkcionalista építészet jegyeit hordozza magán. Harangtornyát és a templomteret vezetéseken tekinthetik meg a látogatók.

Az egyházi épületek mellett a Kulturális Örökség Napjai keretében az ország számos műemlékének belső története kerül a nyilvánosság elé szakvezetések, bemutatók formájában. Akár egy személyes emlékekkel teli századfordulós bérházról, akár egy gyárépületről legyen is szó, épített környezetünk legjavához értékes, megosztandó történetek párosulnak.

Ajánló!

A művészet temploma és a templom művészete. Hogyan viszonyulunk manapság egy szakrális tárgyakból álló gyűjteményhez? Mit érzünk, mit gondolunk, mikor a budai trónteremben a késő középkori szárnyas oltárokat megpillantjuk?

Kincses templomok és főúri mecenatúra. Az gödöllői Barokk Év eseményei szorosan kapcsolódnak a város egyik kiemelkedő személyiségéhez, Grassalkovich I. Antalhoz.