Ezer arcú műemlék II.
AJÁNLÓ
Szubjektív ajánló vidéki helyszínekkel.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-09-14 19:13 |
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. A 19. század végén ugyanis a kastély ura, Károlyi László és hitvese úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat.
A kastélypark platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfákkal, piramistölggyel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, sétautakkal metszett, hatalmas történeti kertje.
A dégi klasszicista kastély az 1810-es években épült az ország „leggazdagabb köznemese", Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás megbízásából. Festetics a tervezéssel a kor kiemelkedő jelentőségű építészét, Pollack Mihályt bízta meg, aki a család több kastélyának tervezésében is részt vett Pest-Budán. A szabadon álló, emeletes épület alaprajza azt mutatja, a tervező követte az építtető szellemiségét. Erre utal, hogy az ovális díszterem nem a kastély középtengelyébe került, hanem a baloldali sarokrizalitba. Az ok valószínűleg az volt, hogy ez a félköríves fülkékkel bővített, tükrös terem lehetett a szabadkőművesek titkos szertartásainak helyszíne. A páholy tagjai így nem zavarták a kastély életét, miként őket sem háborgatták a kastélybéliek.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt: ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja. A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezése nem ismert, azt a II. világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Máig megcsodálható azonban az előcsarnok, a díszterem és az egykori grófi dolgozószoba kandallója.
Magyarország egyik leglátványosabb angolkertje a dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakítottak ki 1820 körül Festetics Antal megbízásából. Mérföldnyi hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai sorában. Szigetének ékessége a Hollandi-ház. A kastély kert felőli oldalának oszlopcsarnokából élvezhető panorámát gondosan megtervezték a park építésekor. A tágas tisztások és hosszú nyiladékok a park és a település legtávolabbi nevezetes épületeiig vezetik a tekintetet. A szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára, valamint a park távoli pontjaira nyílik innen kilátás.
Az Észak-Vértes rengetegében, erdők ölelésében, tavak szomszédságában, ősi szakrális erők találkozási pontján bújik meg az Európa szerte kuriózumnak számító barokk műemlék együttes, a 17 cellaházból, templomtoronyból és kolostorból álló Majki Remeteség. Egy középkori premontrei prépostság helyén 1733-ban gróf Esterházy József és Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból alapították meg a remeteséget, ahol némaságot fogadott fehér csuhás kamalduli szerzetesek éltek. Napjainkban múzeumként működik a kolostor, melynek falai között, csendet, nyugalmat talál a fáradt vándor.
A ház a XVIII. század közepén, a Fáy család kúriájának épült, majd jó ideig gazdasági épület volt. Előrészét ebben az időben istállónak használták, hátul pedig a személyzeti lakások voltak.
Az épületben saját tervei alapján alakította ki lakhelyét Fáy András, miután a család udvarházát bátyja örökölte. 1818–20 között itt élt, pezsgő szellemi életet alakított ki, és hosszú időn keresztül itt tartották az András-napi mulatságokat is.
Zárt sorú, téglalap alaprajzú, földszintes épület. XVIII. századi formájára már csak egyes helyiségei emlékeztetnek. Ezeket széles, fiókos dongaboltozat fedi. Korábban mindegyik helyiség boltozatos volt, de rogyadozni kezdtek. Némelyiket vonóvasazással meg lehetett menteni, másokat statikai okok miatt el kellett bontani. Az egyik helyiség közepén kockatalapzaton alacsony oszlop áll, és két oldalán egy-egy félköríves nyílással azt két részre osztja.
Az épület első részét a Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola használja, hátsó része üresen áll.
1909-ben Werkman Mátyás és társai a Nyíres-erdő alatti részen téglagyárat indítottak. A gyár 1911-ben a malomrésszel bővült. Magán- és kereskedelmi célokra történő őrlés mellett lisztfélék értékesítésével, mészhomok-tégla gyártásával és értékesítéssel is foglalkoztak. 1914-ben új részvényesek kezébe került a malom, akik a működést leállították. A következő évben, 1915-ben újból őrölni kezdett, ekkor viszont tűz pusztította el a belső berendezését. 1917-ben felszámolták az üzemet. 1935-ben ismét új tulajdonosok lettek, a malom újra működött, napi 180 mázsa gabonát őrölt. A II. világháború után államosított malom az 1990-es évek közepéig működött. Ezután ismét új tulajdonosa lett a, aki még 2 évig üzemeltette.
A HM-Mill Kft 2015-ben jutott hozzá az épülethez. Célunk a múzeumi jelleg megtartása, megóvása és az újraindítás. Külső-belső illetve gépfelújítások már folynak, és hamarosan elkészülnek.
Búcsújáró kegyhely, mely a török hódoltság előtt is a búcsúsok kedvelt helye volt. Csodatevő forrását, melyet remeték őrizték sokan felkeresték. 1745-ben Anton Mercy d’ Agentean földbirtokos építtette a Szentháromság és a segítő Szűz Mária tiszteletére. Ebben helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) kegyképének másolatát, ami a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. A templom műemlék.
|
Az Erimtan Múzeum Ankarában
Baselitz. Újrajátszott múlt
 |
Kiss
Múzeum |
| múzeumaspiráns |
|
