Nemzeti, Ludwig, Műcsarnok
AJÁNLÓ
Pályázat fiataloknak, programok a Bartókban, három új kiállítás a Műcsarnokban. Programajánló nemcsak a hétvégére.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-11-06 10:00 |
NEMZETI
A Magyar Nemzeti Múzeum 2016. november 3-án hirdette ki A te forradalmi titkos művészeted – szabadon című kreatív pályázatának eredményeit. Az első díjat Balogh Máté Méltó megemlékezés az ’56-os forradalmakról – Lego formában című műve nyerte. A pályázók a REJT/JEL/KÉPEK ’56 – A forradalom titkos művészete kiállításban szereplő négy fotó közül választhattak, amelyekből tetszőleges technikával hozhattak létre új alkotásokat. Ebben teljes szabadságot adott számukra a Múzeum. A pályamunka lehetett: fénykép, kollázs, montázs, festmény, grafika, installáció, bármilyen digitális és egyéb műalkotás. A zsűri számára külön meglepetést jelentett, hogy a pályázaton induló diákok főleg klasszikus technikákat választottak, de persze nem hiányozhattak a digitális technológiákon alapuló megoldások sem.
A legtöbb pontot Balogh Máté LEGO-figurákból készítette el az Elesett forradalmár a Köztársaság téren (Budapest, 1956. október 30. Eötvös Gyula felvétele, MNM tulajdona) című felvétel parafrázisát. Hill Angelika Helena a pályázati kiírásban is szereplő 56-os szimbolikát szerkesztette egybe Szétesés, szakadás, szabadság című festményén – ezzel a zsűri második díját érdemelte ki. Lőrinc Írisz alkotása különleges installáció, amely 1956-ra, mint számjegyre építette rá a korszak fotográfiai emlékezetét. A beérkezett munkák a REJT/JEL/KÉPEK ’56 – A forradalom titkos művészete kiállítás előterében 2016. november 13-ig megtekinthetők.
LUDWIG
A Ludwig Múzeumban a Bartók-emlékév alkalmából rendezett #Bartók című nemzetközi kiállítás a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökséghez, a Bartókról kialakult képet mint folyamatosan jelen lévő, átörökített kulturális toposzt bontja ki és értelmezi tovább. A kiállításhoz változatos társművészeti programsorozat kapcsolódik.
2016. november 17. Szakcsi Lakatos Béla: Népdal feldolgozások és improvizációk Bartók Béla emlékére; zenei improvizációk a magyar jazzélet egyik legjelentősebb alkotójától, Szakcsi Lakatos Bélától, aki a Bartók-féle kortárs zenei hagyományt kelti életre.
2016. november 19.Both Miklós énekes, zeneszerző, zenegyűjtő exkluzív tárlatvezetése: „18 éves voltam, amikor Bartók zenéje először betalált. Valami olyasmit éreztem, mintha egy kis szobában éltem volna addig és valaki lebontotta volna a falakat. Először zenéje szabadsága fogott meg, majd később egyre jobban a hangok mögött megbújó rend.” Both Miklós kétszeres Fonogram-díjas, Budai-díjas zeneszerző, előadóművész, a Both Miklós Folkside, valamint a Napra együttes énekese, gitárosa és zeneszerzője.
2016. november 26.A mandarin per – Értelmezések; Bozsik Yvette koreográfus, Kossuth-díjas táncművész filmvetítéssel egybekötött interaktív előadása: a kortárs zene és a kortárs tánc találkozik Mészáros Márta 2001-ben bemutatott A csodálatos mandarin c. filmjében, amelyben a Lányt alakította és koreográfusként is közreműködött. A filmvetítést követően a Kossuth-díjas koreográfus, táncművész tart előadást a filmről és koreográfusi munkájáról a Bartók-zene tükrében. A csodálatos mandarint 2014-ben a Dohnányi Zenekar felkérésére koreografálta újra a MÜPA színpadára.
MŰCSARNOK
Három új kiállítás is nyílt a héten a Műcsarnokban Kertek és műhelyek főcímmel. Bencsik István és tanítványai címmel a közelmúltban elhunyt Bencsik István és egykori pécsi és budapesti főiskolai, illetve egyetemi növendékeinek munkáit mutatja be. A XX. század második felének, az új évezred első másfél évtizedének magyar szobrászatát meghatározó jelentőségű művekkel gazdagító Bencsik István szakmai életrajzában fontos tételként rögzülnek az oktatói-művésznevelői tevékenység állomásai, amelyek szoros összefüggésben alkotómunkájával az 1980-as évektől tulajdonképpen három és fél évtizeden át, haláláig végigkísérték pályáját.
1982-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar Rajz Tanszékének tanára, majd docense, 1992-től az egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára, emellett 1991-től 2001-ig a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola tanára, a DLA-képzés és a Szobrászat I. program vezetője volt, s mindeközben 1993 és 1999 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola tanáraként is tevékenykedett. 2001 után a Professor Emeritus címmel elismert művész továbbra is, haláláig aktívan részt vállalt a fiatal tehetségek szakmai felkészítésében és útra indításában. A kiállításon Bencsik Mester immár utolsónak nevezhető alkotóperiódusának művei, a 2012 és 2015 között készített Randevú című sorozat festett gipsz kisplasztikái kerülnek közönség elé: rendhagyó, színes női torzó-szobrok, amelyeknek organikus testrészleteit éles vágások, sík felületek emelik ki.
Az Élesdi Művésztelep 20. éve című kiállítás az 1997-ben alapított művésztelepet mutatja be, amit az akkor másodéves képzős hallgatók a romániai Bihar megyében, Élesden. Incze Mózes a művésztelep honlapján ezt írja: „Természetes egyszerűséggel, önmagából építkezve alakult ki egy társaság, emberi-szakmai közösség, talán gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul, mintsem értelmezni lehetett volna, vagy jövőjét megjósolni”. A művésztelep tagjai az eltelt évtizedek alatt részben kicserélődtek, néhányan elmaradtak, és újabb művészek jöttek helyettük, de a lényeg nem változott: azóta is minden nyáron egy hónapot a Nagyváradtól 38 kilométerre elhelyezkedő városkában töltenek, együtt dolgozva.
A Valkó László: Európai mezők című kiállítás témája a tájkép, fotográfiai alapú, montázstechnikával készített, vászonra vitt printek, és festmények, amelyek a történelmi emlékezés és identitáskeresés lehetőségeit kutatják.
