„...egy tájszó se maradjon kint”
ANYANYELV
A klasszikus irodalmat, a folklórt és a modern technikai lehetőségeket kihasználva irányítja a figyelmet az anyanyelvápolásra A Magyar Nyelv Múzeuma idén. A színes irodalmi évben számos programot indít a széphalmi intézmény.
| Szathmáry-Király Ágnes |
2017-01-29 10:21 |
„Be kell hordanunk, hajtanunk mindent.
A szavakat is. Egyetlen szó,
egy tájszó se maradjon kint.
Semmi sem fölösleges.”
Kányádi Sándor sorainak „ösztönzésére” a látogatók elkezdhetik behordani a szavakat tavasszal A Magyar Nyelv Múzeumába. A számukra kedves, féltett (táj)szavakat egy művészeti installáción hagyhatják majd, felhívva ezzel a figyelmet a magyar nyelv ápolásának, védelmének fontosságára. A műalkotás a múzeumi gyűjtemény része lesz, amelyet a nagyközönség gyarapít folyamatosan egy-egy új szóval. Az NKA által is támogatott nyelvi-néprajzi értékmentő program tavasszal kezd el „rügyet hozni” az első szógyűjtésekkel, és burjánzik majd egész évben, várhatóan sok „gyümölcsöt teremve” a nyelvészetnek. A tervezett installáció szimbolizálja az anyanyelvápolást, szuggesztíven hat a közönségre a szavakkal, a magyar nyelvvel való tudatos törődést illetően. A program célját tömören fogalmazza meg Kányádi Noé bárkája felé című versének idézett néhány sora: élni kell a tájszavakkal, a szűkebb környezetünk szóhasználatával. Bennük rejlik nyelvünk kifejezőereje: gazdagítják, és ezáltal árnyalják, színesítik azt. Legfőképpen idegen nyelv tanulásakor szembesülünk azzal, hogy egy-egy szavunkra milyen sok szinonimát tudunk „felvonultatni”.
Az azonos vagy hasonló jelentésű szavak gyökere számos esetben nyelvjárásokban keresendő. Ma mégis az a tendencia figyelhető meg, hogy a köznyelvben nem ezekből válogatunk. A magyar nyelv szókészlete az idegen nyelvből, elsősorban az angolból újul meg. Pedig a nyelvjárásvesztés kihat a magyar nyelv egészére. Erre a problémára is felhívja a figyelmet a nyelvmúzeum kezdeményezése. A „Be kell hordanunk a szavakat” programsor minden eleme egy folklórlingvisztikai adatgyűjtést szolgál; különös tekintettel Északkelet-Magyarországra, Kárpátaljára, Felvidékre és Erdélyre. A jövő generációit bevonva – a közös szógyűjtésre inspiráló művészeti installáció mellett – mém- és szlogenalkotó kiírást is közzé tesz tavasszal A Magyar Nyelv Múzeuma, izgalmas feladatokra sarkallva ezzel közönségét. A nyertes pályaművek tovább hasznosulnak: segítik a téma népszerűsítését. Szakmai háttérként, a programot kontrollálva A Magyar Nyelv Múzeuma mögött olyan neves nyelvészek állnak, mint – mások mellett – Balázs Géza, Pusztay János, Pomozi Péter. A szakmai nappal kiegészülő programsorozat lehetőséget teremt egyrészt a nyelvészet és néprajz iránt érdeklődő diákoknak, a tágabb értelemben vett érdeklődőknek a megmutatkozásra, másrészt bekapcsolódást biztosít a képzőművészet képviselőinek az értékmentő munkába.
A nyelvmúzeum nemcsak a tájszavak után nyúl és segíti újbóli felemelkedésüket a köznyelv szintjére. Mentőövet dob a klasszikus magyar irodalmi műveknek is. A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítványa korábbi évszázadok alkotásait népszerűsítő programja alcíméhez az informatika világából ismert kifejezést vette kölcsön. A „Klasszikus irodalom - Frissítés most” szakmai alapossággal előkészített ismeretterjesztő versenyt, előadást és kerekasztal-beszélgetést, valamint pályázatokat foglal magában, és a modern technikai eszközök, a multimédia segítségével igyekszik célját elérni. Egyrészt azt, hogy a fiatalok minél közelebb kerüljenek az irodalmi művekhez, és felismerjék, a klasszikus értékű alkotások (legyenek bár több száz évesek) ma, a 21. században is időszerűek, és hasznos tanulságokkal szolgálhatnak. Másrészt, hogy a tanárok máshogy nyúljanak e közoktatásban is tompítottan tanított művekhez, amelyek esztétikai és tartalmi értékei gerjeszthetik is a fiatalokban a nyelvi mintakövetést – mi több, bővíthetik a szókincset. Balassi Bálinttól egészen a 20. századig kerülnek majd elő irodalmi alkotások; az évfordulók kapcsán kiemelt figyelemmel Arany János és Tompa Mihály műveire, illetve a széles közönség előtt kevésszer emlegetett szerzők (pl. Kemény Zsigmond, Sinka István, Dsida Jenő, Tamási Áron, Kodolányi János) írásaira. Az áprilisi rendezvény a magyar nyelv hetéhez és a magyar költészet napjához is kapcsolódik. A vetélkedő és a konferencia kiegészül pályázatokkal, amelyekben a résztvevők kiélhetik tudásukon alapuló kreativitásukat. Új szempontok bevonásával a kötelező és ajánlott olvasmányok népszerűsítéséhez gif, mém illetve rövidfilm, mozgóképes ajánló és borítóterv készítését kéri majd a múzeum a diákságtól. De szerepet kapnak majd az irodalmi idézetek és hősök is szöveges táblákon, valamint táblafiguraként, úgy, ahogy a pályázók megálmodják.
Mivel Széphalom a reformkor óta a magyar nyelv és kultúra jelképes helye, a 2017-es múzeumi programokból nem maradhat ki egy Kazinczy Ferenc személye köré szőtt művelődéstörténeti kalandozás. Az „Orpheus felfedezői” program a múzeumpedagógiai nívódíjjal jutalmazott Széphalmi Szó-Kincs-Tár(s)-ra alapoz. A programba bevont fiatal tehetségek, megismerve Kazinczy Ferenc sokoldalú személyiségét és széles körű műveltségét a saját képességeiket is kibontakoztathatják egyes területeken. A múzeumpedagógusok irányításával felfedezik azokat a Kazinczyhoz köthető színtereket, amelyeket a mai fiatalok iskolai keretek között nem vagy csak ritkán látogatnak. Ezért a széphalmi nyelvmúzeumon és emlékcsarnokon túl ellátogatnak a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumba, a Börtönmúzeumba, a Levéltárba, majd Sárospatakon a képtárba és a híres nagykönyvtárba. A művelt emberré válás lehetséges színtereit felkeresve pedig olyan tudományterületeket is érint a program, mint a magyar irodalom és nyelv, a történelem, a képzőművészetek, a zene. A programban választható tevékenységként színház-, illetve múzeumlátogatásra viszik a résztvevő diákokat. A megszerzett tapasztalatokat kiállítás, prezentáció formájában összegzik majd a fiatalok és a nyelvmúzeum.
Ezek a konkrét tervei a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjának, melynek munkáját pályázati forrásokkal A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítvány is segíti. Elbírálásra vár még két nagy pályázat, amelyekből egy múzeumpedagógiai programot és a történelmi kert teljes körű rekonstrukcióját szeretnék megvalósítani.
A Magyar Nyelv Múzeumának eddigi eredményeit és az ezért végzett munkát jutalmazta Sátoraljaújhely Önkormányzata Nyiri Péter kitüntetésével a magyar kultúra napján. A főosztályvezetőnek a város Közművelődési Díjat adományozott. A január 22-i ünnepség szónoka Prőhle Gergely volt. A Petőfi Irodalmi Múzeum frissen kinevezett főigazgatója a magyar kultúra napját mint nyitányt említette azelőtt a színes irodalmi év előtt, amelyen azokra emlékezünk, akik mesterei a nyelvnek, ismerői néphagyományainknak, kreatív megújítói annak a kulturális örökségnek, amelyet évszázadok óta őrzünk.
