Petőfi más-kép(p)

Szerepjáték Petőfivel

A Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó tárlatával elnyerte az Év kiállítása 2011 díjat, a kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai program pedig most Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott.

Cikk küldése

e-mail:

2011 szeptemberében nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum Ki vagyok én? Nem mondom meg… Petőfi választásai állandó-jellegű kiállítása. A koncepció kidolgozásakor alapvető kérdésként merült fel, hogy miként lehetne megnyitni az életművet új értelmezések előtt, miként lehetne új nézőpontból elmesélni a Petőfi-történetet? Hogyan lehetne lebontani a távolságot a költő kora és a jelenkor befogadói között? Nehézséget jelentett, hogy a Petőfi Sándort szinte halála óta rendületlenül övező kultusz, a nevéhez tapadó szimbolikus jelentések szoborszerűvé merevítették a költő alakját és eltávolították a szubjektív értelmezésektől. Hogyan mozgathatnánk meg a bennünk élő Petőfi-képet, hogy hiteles maradjon, és mégis megjelenhessen benne a befogadó saját nézőpontja?

 

Szerepek és szereplők

A múzeum látogatóinak közel 70%-a diák, ezért a kiállítás kurátora és látványtervezője már az előkészítési folyamatokba is bevonta a múzeumpedagógusokat, hogy együtt keressék a választ a fenti kérdésekre. Így csapatunk a kezdetektől bekapcsolódott a kiállítás tervezésébe és rendezésébe, szempontjaink, tapasztalataink beépültek a kiállítás forgatókönyvébe.

 

Miként a kiállítás címe – mely Petőfi egy szerepversének címét rejti – is sugallja, Petőfi Sándor költészetének és személyiségének a szerepjátszás fontos mozzanata. Így a múzeumpedagógiai kezdeményezésünk is ehhez a gondolathoz kapcsolódott. Úgy véltük, hogy a fenti kérdésekre adható válaszokhoz leghatékonyabban a drámapedagógia módszertanával juthatunk el. A koncepciónk alapgondolata, hogy különféle szerepbelépést kívánó szituációs helyzeteket hozunk létre: felkínáljuk a látogatóknak, hogy a kiállítási térben, a kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógia foglalkozások során, valamint a kalandfüzet segítségével Petőfi Sándor bőrébe bújhassanak, és ebből a nézőpontból tekintsenek végig az életúton.

 

A szerepjátékon alapuló múzeumpedagógia kezdeményezésünk három pilléren nyugszik. Ezek a kiállításban elhelyezett múzeumpedagógiai pontok, a komplex foglalkozássorozatok és a kiállításhoz kapcsolódó kalandfüzet.

Múzeumpedagógiai pontok a kiállításban

Olyan erős audiovizuális élményt nyújtó, interaktív elemek épültek a kiállításba, melyek Petőfi kora és a jelenkor közötti mozgás lehetőségét kívánják megteremteni. Ezáltal a látogató számára a Petőfi-történet személyes vonásokkal, egyéni olvasatokkal színeződik át.

 

Kultusz-fal

Hogy csökkentsük a látogató és a tankönyvekben, ünnepeken, szobrokban megtestesülő Petőfi-kép közötti távolságot és megteremtsük a befogadás új lehetőségét, grafikailag is megjelenítettük a Petőfihez kötődő, leggyakoribb jelenkori sztereotípiákat. Négyszáz, 8 és 18 év közötti diák válaszait dolgoztuk fel egy címkefelhőben, akik múzeumpedagógiai foglalkozásaink során arra a bevezető kérdésre válaszoltak: Mi az a három dolog, ami eszedbe jut Petőfiről?

 

Őrbódé

Az életnagyságban megjelenő őrbódé segítségével a XIX. századi katonaélet viszonyaiba kapunk bepillantást. Az őrbódéban korabeli német nyelvű vezényszavak hangzanak fel. Az arra vállalkozók – egy szintén korabeli ábrasor segítségével – kipróbálhatják, miként hajtható végre egy-egy felhangzó parancs.

 

 

 

 

 

Színpad

A terem másik végében a látogató vándorszínésznek öltözhet, korabeli férfi és női ruhákból, kalapokból választhat. A színpadon a látogatók Petőfi képzeletbeli alakja mellé állhatnak, akit abban a sárga gombos lila frakkban idézünk meg, amelyben Jókai Mór a kecskeméti társulat tagjaként lefestette.

 

Forradalmi számítógépes játék

A számítógépes játék a március 15-i eseményeket dolgozza fel. A játékos a -– különleges grafikával megidézett – forradalmi helyszínek között halad. Feladata, hogy minél nagyobb tömeget toborozzon a forradalomhoz. Minden állomásnál egy-egy kérdésre kell válaszolnia: jó válasz esetén egyre nagyobbá duzzad a tömeg.

 

 

 

 

Hologram

Modern hologramos technikával elevenedik meg a Pilvax-köre. A kávéházból származó eredeti asztal mögött négy márciusi ifjú, köztük Jókai Mór és Petőfi beszélget egy társuk tragikus döntéséről.

 

Youtube-fal

Petőfi „digitális lábnyoma”, ahol az érdeklődő az érintőképernyő segítségével a Youtube elnevezésű videómegosztón található megzenésített verseiből válogathat. Zenehallgatás közben szembesülhet azzal, hogy a 20-21. század új műfajaiban miként éled újjá, nyer új értelmezést is akár az életmű egy-egy darabja.

 

Arcostársak és Múltcsempészek

Az általános iskolák felső tagozatosait és középiskolásokat a tananyag élményszerű feldolgozásában segítő komplex foglalkozássorozatok középpontjában a Petőfivel való fiktív találkozások állnak: a diákok saját történeteiken keresztül szűrik át az életutat és életművet, és az így született személyes történeteket tárják a többiek elé egy közösen épített kiállítás keretein belül.

Az első nap drámapedagógiai foglalkozással kezdődik: bírósági tárgyalás tanúiként és bíráiként lépnek szerepbe a diákok. A tárgyalás egy konkrét történelmi tényből indul ki, és tétje a költő katonai alkalmassága. A csoportok 2-2 szerepkártyát (Arany János, Szendrey Júlia stb.) kapnak, melyen konkrét történelmi információkat olvashatnak az adott személy és Petőfi viszonyáról. Ezután a csoport feladata felkészíteni 2 csapattagot a tanúvallomások megtételére, melyekben bizonyítják vagy cáfolják a kérdést: Alkalmas-e Petőfi Sándor katonai szolgálatra? A kiállításban folytatódik a munka: a diákok egy adott szempontrendszer mentén dolgozzák fel az ismeretanyagot. A tapasztalatok megbeszélése és az információk rögzítése után kapják meg a csoportok a közös tematikus kutatódossziét, illetve sor kerül az ebben található egyéni kutatási feladatok szétosztására: lesz, aki Szendrey Júlia józan barátnőjeként igyekszik majd levélben lebeszélni őt arról, hogy hozzámenjen ehhez a csapodár, állásnélküli költőhöz; mások gerillakampányt szerveznek a március 15-ei nap marketingjéhez; lesznek, akik a Pesti Divatlap munkatársaként cikkben cáfolják  az igaztalan vádat, miszerint Petőfi Sándor gatyában táncolta végig a Véderő bálját; de elkészül a költő esküvői meghívója; az archívumokból előkerül Petrovich István levele is, melyben megírja fiának, hogy hanyagsága és kicsapongásai miatt nem hajlandó többet gondoskodni róla, a saját sorsára bízza a 16 éves Petőfit.

A második alkalommal az iskolában a saját kiállítást előkészítő munkálatok zajlanak a magyartanár vezetésével. Csapatvetélkedőn, 12 pontból álló tematikus feladatlap kitöltésén és kreatív szövegalkotási gyakorlaton keresztül kutatnak tovább Petőfi Sándorról és koráról.

A harmadik témanapot a múzeum kiállításában kezdjük. Ezen a foglakozáson a kiállításra mint az irodalom és a vizualitás találkozási terepére tekintünk, megvizsgáljuk szerkezetét, jellegzetességeit. Ezt követően, az így gyűjtött szempontok tükrében a diákok felépítik a saját kiállításukat, amit ünnepélyes megnyitóval adnak át a látogatóközönségnek. Egy hét múlva a kiállítás az iskolához kerül, ahol a diákok az osztálytermükben vagy más közösségi térben újra felépíthetik az elkészült tárlatot.

Nézd meg a videót!

 

Ki vagyok én? – Kalandfüzet a Petőfi-kiállításban

Elsősorban kisiskolásokat és hozzánk látogató családokat invitál izgalmas kalandjátékra a múzeumpedagógiai kiadványunk. A füzet nem az ismeretek szisztematikus visszakérdezésére és a Petőfi-életrajz adatainak pontos rögzítésére koncentrál.

 

A füzetet kitöltő személy Petőfi szerepébe lép, és Petőfiként járja végig a kiállítást. Az életút főbb döntéshelyzeteit újraélve saját kezébe veszi a sorsát: ő határozza meg, hogy milyen úton járja be a kiállítást, melyik szeleteit szeretné megismerni az életútnak. A szerepbelépés után útnak indul és különféle döntéshelyzetekkel találkozik. E csomópontokon választás elé kerül, hogy merre haladjon tovább. A döntése tükrében a megadott oldalakra lapozva folytatódik a kaland (pl. választhat, hogy a színészetet, katonaságot, újságírást próbálja-e ki az írás mellett). A füzet három ponton kínál három különböző választási lehetőséget. A csomópontokhoz mindig vissza lehet térni, így a kitöltések variációi számosak. A kitöltő dönti el, hogyan használja a füzetet, milyen mértékben teszi magáévá a Petőfi-történetet.

 

Hogyan illeszkedik a tananyagba ez a kalandfüzet? Petőfi életének, korának behatóbb megismerését teszi lehetővé, hogy a költő szerepében, szinkroneseményként ismerik meg az életutat. Módszertanilag szintén fontos célkitűzésünk volt, hogy indirekten, a kérdésben rejtsük el a megtanítandó, objektív ismeretet, a válaszban pedig a szubjektivitásnak adjunk terepet. Például a forradalmi eseményeket feldolgozó oldalakon a mellékelt képen megjelenő feladatban előkerül témaként Petőfi és a cenzúra összeütközése, felbukkan Reseta neve, és megtanítjuk őket arra is, hogyan keressenek a verseskötetekben a tartalomjegyzék alapján.

 

A bejárt életút során a kitöltő számos tárggyal behatóbban is megismerkedik. A konkrét ismeretekből, saját személyiségükből, a kiállításban szerzett élményekből, mint apró mozaikokból a füzet végén megszületik egy olyan egyedi Petőfi-visszaemlékezés, amely a diákok saját olvasatában mutatja be a költő szerteágazó életének egy szeletét.

 

 

 

 

A koncepció kidolgozói és megvalósítói voltak:

Bujtor Anna, múzeumpedagógus

Jakab Éva, múzeumpedagógus

Kákonyi Magdolna, múzeumpedagógus

Gulyás Gabriella, Múltcsempészek, Arcostársak témanapok projektvezetője

Bauernhuber Enikő, a témanapok oktatásszervezője

Kalla Zsuzsa - Adrovitz Anna a kiállítás kurátora

Mihalkov György, a kiállítás látványtervezője

László Csaba, a kalandfüzet grafikusa

A videóban felhangzó zenét Nemes Janó szerezte.