Új lehetőség: múzeum informatikai tanfolyam
Digitalizáció
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2013-ban elindítja akkreditált múzeum informatikai tanfolyamát muzeológusok és múzeumi informatikusok számára.
| Berényi Marianna |
2013-02-20 13:08 |
Bár hosszasan sorolhatnánk néhány magyarországi múzeum sikereit a múzeumi informatika és a digitalizáció területén, összességében mégsem lehetünk elégedettek. A múzeumok jelentős részében még gyerekcipőben jár az elektronikus nyilvántartási rendszer kiépítése, a legfontosabb múzeumi gyűjtemények elektronikusan feldolgozott adatai között általában nem, vagy csak részben kereshetnek rá az érdeklődők. Arra pedig gondolni sem merünk, miért olyan kevés a magyar résztvevő az egymással kommunikáló európai rendszerekben.
Hol rontottuk el?
A magyar múzeumi digitalizáció harmincéves történetének sikeres vállalkozásai általában az egyéni vagy egy adott intézmény elkötelezettségén múlottak. Ahogy a MúzeumCafé 27. számában (2012/1.) összefoglaltuk, az első fejlesztéseket követően, lassan húsz esztendeje, 1996–97-ben már felmerült, hogy a legfontosabb múzeumi gyűjtemények érjenek össze egyetlen olyan metaadatbázisban, amelyben az elektronikusan feldolgozott adatok bárki számára áttekinthetők és kereshetők. Ez lett volna a Mama (Magyar Múzeumok Adatbázisa) projekt. Hiába tette ugyanis lehetővé a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a számítógépes nyilvántartást, és adott ehhez szempontrendszert, hiába mérték fel 2003-ban, hogy mekkora digitalizálandó vagyonnal rendelkeznek a magyar közgyűjtemények – a múzeumok mellett a levéltárak és a könyvtárak is –, hiába alakult meg ekkor a Nemzeti Digitális Adattár, hiába érhető el minden gyűjtemény számára ingyenesen a Múzeumi Nyilvántartási Rendszer (MNYR, a 2.0-ás verziótól kezdve a MINAS múzeumi integrált nyilvántartási adatbázis szoftver) az egész intézményrendszert átfogó eredmény elmaradt.
Pedig jó néhány forrás nyílt meg, amelyek segítségével egy-egy intézmény jelentős mértékben fejleszthette digitális adatbázisát, hardver- és szoftverparkját, de mégsem született meg az az egységes felület, amelyről például 2008-ban a Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretein belül tervezett Egységes Kulturális Oktatási Felület ötletadói álmodtak. A mai napig nem látszódik az eredménye, hogy 2008-ban a Magyar Nemzeti Múzeum alaptevékenységei között kiemelt feladatként jelent meg „a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásával összefüggő, országos szintű módszertani és koordinációs tevékenység”, illetve hogy 2009-ben a legjobb múzeumi informatikai szakembereket összefogva megalakult a Múzeumi Digitalizálási Bizottság (MDB). Sőt a 2011-től működő Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) tevékenységének sem látjuk még ezen a területen az eredményeit.
Az elmaradások okai pedig ismertek, az MDB tagjai a bizottság megalakulását követően a minisztérium számára összefoglalták azokat a specifikus akadályokat és hiányokat, amelyek a többi közgyűjteményi területtel szemben gátolják a múzeumi digitalizáció fejlődését; eszerint:
− a múzeumi terület munkatársai rendkívül eltérő módon viszonyulnak az informatikai alkalmazásokhoz, a szakmai kérdéseket érintő kommunikáció kevés emberhez jutott el;
− az időnként rendelkezésre álló pályázati források ritkán biztosították tartósan a szükséges személyi feltételeket, illetve a beszerzett eszközpark folyamatos megújítását, szervizelését, az elkészült digitális állomány továbbfejlesztése csak a legritkább esetben történt meg;
− nincs összhang az EU által meghatározott digitalizálási projektek és a magyarországi gyakorlat között, az ajánlások csak szűk körben és jelentős késéssel váltak ismertté;
−a szoftverek keresésével, fejlesztésével nem jutott kellő figyelem és anyagi erő az adatbázisok tényleges feltöltésére, a korábbi adatbázisok konvertálhatóságára, és magára a konvertálásra, valamint a digitalizált anyagok szakszerű, a hosszú távú tárolást biztosító mentésére;
− nincs pontos képünk arról, hány magyar múzeum munkatársai érhetnek el belső hálózaton adatbázisokat, és nem született pontos felmérés, hogy a múzeumi könyvtárak anyaga milyen arányban kereshető digitális formában is;
− a gyűjteményi tárgyakhoz és a dokumentációkhoz kötődő szerzői és kutatói jogok kérdése ugyancsak nem egységes, a gyakorlat gyűjteménytípusonként változik, és nincsenek megnyugtató megoldások az egyre piacorientáltabb igények kielégítésére sem.
Szakképzés, hogy változtassunk
A MúzeumCafé már idézett írásából egyértelműen kiderült, hogy a felmerülő problémákat azok az intézmények tudták áthidalni, amelyek megfelelően képzett szakemberekkel progresszív stratégiára alapozták a múzeumi digitalizációt. Ebben nyújthat segítséget a területen számos eredményt felmutató Petőfi Irodalmi Múzeum, amely 2013-ban elindítja akkreditált múzeum informatikai tanfolyamát muzeológusok és múzeumi informatikusok számára. A kurzus olyan átfogó ismereteket közvetít, amely alapján a résztvevők sikeres módon újíthatják meg intézményükben a digitalizációs munkát:
1. nap
Tanfolyamnyitás, múzeumi informatika fogalma, helye
Informatika a hazai múzeumokban – jelen és jövőkép, célkitűzés
Az informatika és a múzeumi szakmai tevékenység kapcsolata
A múzeumi informatika a hazai közgyűjteményi környezetben
Az elektronikus publikálás a könyvtárakban, levéltárakban és a múzeumokban
Könyvtári és múzeumi adatmodell konstrukciók összehasonlítása
Az informatikai rendszer oszlopai: szabványos integrált múzeumi rendszer alkalmazása, digitalizáció, webes kommunikáció és a kutatók korszerű kiszolgálása, kiállítások informatikai támogatása.
2. nap
A digitális adatképzés – elmélet
Szoftverek és szabványok (szabványos integrált múzeumi rendszer)
A digitális adatképzés - nemzetközi szabványok a digitális nyilvántartásokban – gyakorlat
Általános szabványok
Adatbázis: RDBMS (SQL), Triplestore (RDF metaadatok tárolására)
Leíró nyelv: XML
Adatcsere protokollok: z39.50, SRU/SRW, OAI-PMH DP/SP
Azonosítás: ISCI (gyűjtemény), MuseumID (objektum)
Könyvtári, múzeumi szabványok, szabályzatok (vonatkozó MSZ-ISO (KSZ) szabályzatok, illetve 20/2002. NKÖM rendelet).
Adatcsere-formátumok (MARC Bibliographic, Authority, Classification, CIDOC-CRM).
A digitális adatképzés - nemzetközi szabványok a digitális nyilvántartásokban – gyakorlat
Leíró jellegű szabványok
DC, QDC, MuseumDAT (CIDOC-CRM), SPECTRUM, CDWA-Light, LIDO
Szemantikus: Linked Open Data (URI, http, RDF, SPARQL, SKOS), FRBRoo
ESE, MARC
3. nap
Integrált múzeumi rendszer bevezetésének lépései, auditálható rendszer követelményei, felépítése (20/2002. NKÖM rendelet, auditációs folyamat)
Műtárgyleírás, leltározás, leírókarton alapdokumentumok (gyarapodási napló, szakleltárkönyvek, mozgatási napló) fogalma, és megvalósítása integrált múzeumi rendszer keretei között. Kiállítások, kutatómunka kurátori tevékenység támogatása.
A digitális tartalmak összekapcsolása, nyomtatott output-ok, digitális nyilvántartások - gyakorlat
OPAC (Online Public Access Catalog), gyűjteményenkénti keresés lehetősége, gyűjteményenkénti felhasználói jogok kezelése
Nyilvántartás (Integrált múzeumi rendszer) HuntékaM - gyakorlat
Nyilvántartás (Integrált múzeumi rendszer) MuseumPlus - gyakorlat
Nyilvántartás (Integrált múzeumi rendszer) The Museum System / Gallery System – gyakorlat
4. nap
Nyilvántartás (Integrált múzeumi rendszer) Munyir/MINASZ A digitális technika eszközei és segédeszközei – gyakorlat
A digitalizáció céljai: archiválás, állományvédelem, megőrzés, közzététel, tartalom-, szolgáltatásfejlesztés.
Aktuális digitalizálási folyamatok a muzeológia területén. Nemzetközi helyzet – folyamatok, irányok. A magyar helyzet, a jelen nehézségei, problémái.
Aggregáció, publikáció, EU-s projektek. (Europeana, Minerva, Michael, EuropeanaLocal, Europeana Inside). Athena Európai együttműködés, digitális tartalomszolgáltatás – az Europeana. Az Athena mint aggregátor.
Hazai projektek, múzeumi aggregáció - aggregáció fogalma, célja, tartalomszolgáltatási projektek. A múzeumi aggregáció tervezete (francia, olasz modell)
A Múzeumi Digitalizálási Bizottság tevékenysége
MANDA - Kapcsolódás az oktatáshoz, ismeretterjesztéshez, hozzáadott értéknövelt elektronikus tartalomszolgáltatások hasznosulása. Digitális „közmű”.
A digitális tartalmak külső és belső használata. A digitalizálás jogi háttere –- elmélet
5. nap
Digitális objektumok, anyagok kezelése központi szerveren, Digitális objektumokhoz jogosultsági szintek beállítása Digitális objektumok vizuális megjelenítése a kliens felületen és az OPAC-ban (Online Public Access Catalog). Teljes integráció: nyilvántartás+publikáció+digitalizálás+kiállítások – gyakorlat
A digitális tartalmak mentése, hosszú távú mentés, archiválás - elmélet
A digitális tartalmak mentése, hosszú távú mentés, archiválás – gyakorlat
Digitális állományok gyűjtése, gyűjtés digitálisan – kép alapú digitalizáció, műtárgyfotó
Digitalizálás és állományvédelem - kép alapú digitalizáció, kéziratok
A Magyar Elektronikus Könyvtár és más digitális könyvtárak – bemutató
6. nap
Digitalizálás és állományvédelem – 3D digitalizáció
Digitalizálás és állományvédelem – audiovizuális anyagok digitalizációja
Utazás az Arcanum Adatbázis Kft telepére. A délutáni foglalkozásokat ott tartjuk.
Digitalizálás és állományvédelem – kép alapú digitalizáció, oklevelek, térképek
Digitalizálás és állományvédelem – szöveg alapú digitalizáció
7. nap
A teljes képzési napot a szentendrei Skanzenben tartjuk!
A digitalizálás mint projekt – elmélet
Digitális oktatási (ismeretátadási) feladatok múzeumokban – gyakorlat
A digitális tartalmak külső és belső használata. A digitalizálás jogi háttere –- elmélet
8. nap
Digitális publikáció: folyóirat, e-book, teljes szövegű archívumok, repository-k, tudományos források – elmélet
A Digitális Irodalmi Akadémia – bemutató
A délutáni foglalkozásokat az Országos Széchényi Könyvtárban tartjuk!
Az OSZK speciális gyűjteményeinek digitalizálása – bemutató
Digitális állományok gyűjtése, gyűjtés digitálisan – kép alapú digitalizáció, műtárgyfotó
9. nap
Múzeumok a weben – intézményi portál szolgáltatás
A hálózati kultúra sajátosságai
A múzeum hagyományos (ön)képe, egységes szolgáltatási környezetet megvalósító intézményi rendszer kialakítása. Elvárások a múzeumi portálokkal szemben. CMS (content management system). A múzeumi portál tartalma és szolgáltatásai. Megjelenés az Interneten, intézményi Intranet. Adminisztrációs felület és menedzselés.
Közönségkapcsolatok és marketing webes megoldásai. Web2 kommunikáció és múzeumi alkalmazása – elmélet
Létező múzeumi portálok bemutatása
10. nap
Kiállítások informatikai támogatása - a múzeumi kommunikáció sajátos területe
Virtuális/valódi. Hardver. Holografika. Érintőképernyős terminál. TáblaPC. Okostelefon. 3D. Szoftver. Flash. RFID, QR-kódok.
A tanfolyam értékelése, lezárása
Értékelés, tanfolyam-zárás
Bővebb információ a múzeum honlapján!
